Négy-öt évvel ezelőtt elérte mélypontját a konfirmációk száma Németországban, akkor négyezer konfirmáló volt, de azóta folyamatosan nőtt ez a szám. A jelenlegi 19 egyházmegye háromnegyedében növekedés figyelhető meg. Egyes vidéki területeken ezzel szemben stagnálnak a számok, az ottani lelkészek szerint ez arra vezethető vissza, hogy az általuk megkeresztelt gyerekek időközben elköltöztek.

A régi időkben a virágvasárnap az iskola befejezése után a konfirmáció időszaka volt, így a konfirmálóknak lehetősége volt arra, hogy legelőször a böjti időszak végén tartott úrvacsorán vegyenek részt. Manapság azonban sok egyházközség a húsvét utáni vasárnapokat szokta konfirmáció időpontjául választani.

Egy ideje gyülekezetpedagógiai impulzusokkal is segíti a tartományi egyház a helyi közösségeket, hogy a konfirmációt azoknak a fiataloknak vonzóbbá tegyék, akik még nem kerültek kapcsolatba az egyházzal. A keresztségben nem részesült fiatalok általában úgy vesznek részt a konfirmáció előtti egyházi alkalmakon, hogy a barátaik hívják meg őket, ebből adódik, hogy a konfirmációval egy időben ugyanahhoz a korosztályhoz tartozó fiatalokat keresztelnek is. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek a kifelé nyitott ifjúsági munkára és az élménypedagógiai módszerekre.

Újfajta keresztelések

A  frissen konfirmált fiataloknak az ifjúsági gyülekezet biztosít befogadó közösséget, ami lehetőséget teremt arra, hogy saját felelősségérzetük is megerősödjön a közösségi tevékenységekben, a gyülekezet biztosította szociális közegben. A nagyobb ifjúsági találkozóknak köszönhetően pedig szorosabb kapcsolatba kerülnek az ökumenéval.

Nemcsak a németországi egyházmegyékben merült fel a fiatalok bevonásának kérdése a közösség életébe. Az felső-ausztriai esperesek gyűlésén Gerold Lehner esperes méltatta az egyházközségek azon igyekezetét, hogy minél több embert bevonjanak az egyházi életbe. A delegáltak előtt közegyházi témákat vetett fel, amelyek között az új keresztelési liturgiára is kitért. A keresztelést a közösségépítés fontos tényezőjének tartja, amelynek missziói dimenzióját nem szabad alábecsülni, hiszen így kerülhetünk kapcsolatba olyan emberekkel, akik távolabb álltak az egyháztól.

Sajnos napjainkban egyre több olyan csoportosulás létezik, amelyek az egyházat és vallást a privát szférába szeretnék visszaszorítani. Ez azért sem fogadható el, mert a keresztény hit mindig is a nyilvánosságra épített, társadalmi és politikai vetülete nem szorítható korlátok közé. A németországi és osztrák tapasztalatok is azt mutatják, hogy a konfirmáció gyakorlatának átgondolt megújítása, a keresztség gyülekezetépítő és közösségformáló erejének újra felfedezése jelenheti az egyik kiutat az egyház izolációjából.

Külügyi Iroda

Forrás: Protestantnews