Az ötvennégy éves teológusról január 10-én döntöttek a zsinati tagok. Az új megválasztott elöljáró Nikolaus Schneidert váltja, akitől március 3-án veszi át a pozíciót. Rekowski helyettesévé az elnöki posztra szintén jelölt Petra Bosse-Hubert szavazták meg, aki immár tíz éve tölti be a rajnai egyházban ezt a pozíciót. (Bővebben a jelöltekről: http://www.reformatus.hu/mutat/7706/)

Manfred Rekowski, az újonnan megválasztott elnök és Nicholaus Schneider, a leköszönő elnök

„Érzem a felém áradó bizalmat, ugyanakkor a hivatallal rám nehezedő terhet és felelősségét is" – mondta a választási eredmény kihirdetése után Rekowski, aki Isten egyházának olyan vezető szóvivőjeként tekint magára, aki kiáll a békéért a szabadságért és az igazságért. A lelkész beszédében felhívta a figyelmet az egyháza előtt álló belső kihívásokra és problémákra is. Kiemelte, hogy az egyház  belső tapasztalataira, eredményeire kell összpontosítaniuk, mert ezáltal tudnak a külvilágra is hatást gyakorolni.

Manfred Rekowski 1993 és 2011 Wuppertal első szuperintendása volt, mivel az egyházkerület, az ő munkájának hatására, 2005 elején Barmen, Elberfeld egyházkerületek, valamint Wuppertal egyesüléséből jött létre. (Rekowski 2005-ig Barmen egyházkerületét vezette). Rekowski már dolgozott a rajnai egyházvezetésben, 2000-től 2007-ig teológiai munkatársként. Jelenleg, elnöki kinevezéséig, a tartományi egyház személyzeti osztályát vezeti.

Gratulációk

A frissen megválasztott elnököt többen köszöntötték. Jochen Bohl, a tartományi egyház püspöke, a Német Evangélikus Egyház vezetőhelyettese örömét fejezte ki azért, hogy Rekowskiban üdvözölheti az Egyházi Tanács új tagját. Mint elmondta, Manfred Rekowski tapasztalattal rendelkezik az egyház szerkezetének átalakítása terén, valamint az ilyenkor szükséges, Krisztusra, mint az egyházi cselekedetek forrására és középpontjára való koncentrálóképességgel is.

A legnagyobb tartományi, a vesztfáliai protestáns egyház vezetője, Anette Kurschus levélben gratulált a kinevezéshez. Az elnökasszony emlékeztetett arra, hogy a két egyház között mind szorosabb és intenzívebb a szomszédi kapcsolat, amit egyre jobban értékel. Kurschus arról is biztosított mindenkit, hogy Rekowski a neki szavazott bizalmat különleges vezetői felelősséggel fogja viselni.

Az egyházi elöljárók mellett politikai vezetők is üdvözölték a márciusban beiktatandó elnököt. Hannelore Kraft Észak-Rajna Vesztfália tartomány miniszterasszonya Rekowskinak kreativitást, kitartást és személyének szóló bizalmat kívánt. Rajna-Pfalz tartomány minisztere, Kurt Beck szintén jókívánságait küldte, és abbéli reményének adott hangot, hogy Rekowski továbbra is szem előtt tartja  a hit és a mai való éle kölcsönhatását. .

Nincs ember korlátok nélkül

A zsinat fő témájáról, a befogadásról Rainer Schmidt, a Pedagógiai-Teológiai Intézet docense tartott előadást. „Az orvosok meghatározhatják, ki a fogyatékkal élő, a keresztyén emberek viszont Isten teremtényei, ahol az a kategória, hogy fogyatékkal élő egyáltalán nem tartható fenn" – magyarázta Schmidt, akinek mindkét karja hiányzik.  „A befogadás fogalma nem csak a fogyatékkal élőkről szól, hanem szembeszáll a nők és a migránsok kirekesztésével is" – folytatta a teológus.

Schmidt, aki asztaliteniszező is, és már vett részt paralimpián, beszédében felidézte azt, amikor fiatalként pingpongozni akart. Nem bízott magában és folyamatosan azon töprengett, hogy vajon a játékostársai hasznára válik-e. Végül az unokatestvérével együtt ment el egy egyesületbe, ahol talált egy olyan edzőt, aki bár nem tudta pontosan, hogyan lehet áthidalni a sportban az ő hátrányos helyzetét, de vállalkozott arra, hogy kipróbáljon valami újat, valami számára ismeretlent. Shmidt szerint erre a hozzáállásra van szükség a befogadáshoz, amihez kell kíváncsiság, bátorság és hajlandóság a kölcsönös párbeszédre.

A teológus azt is hangsúlyozta előadásában, hogy a befogadás nem csak azt jelenti, hogy a fogyatékkal élők részt vesznek a közösségben, és nem csak a diakónia jócselekedete. Mindanyunknak megvannak a saját korlátai, mondta, majd arra hívta fel a zsinat figyelmét, hogy kérdések állnak előttük: Vajon van kultúrája a közösségekben az odafigyelésnek? Vajon képesek a pozitív önkép kialakítására?

„Befogadni azt jelenti – értelmezte tovább a teológus – hogy együtt, egymással közösen építjük le az akadályokat. Nem azt jelenti, hogy egyikünk kiáll a másikért, hanem együttesen, egymásra figyelve és egymástól tanulva, együtt épülünk."

Vallásszabadság

A zsinat másik fontos témája a vallásszabadság volt, aminek különösen globális dimenzióját hangsúlyozták. A „vallásszabadság alakítása" elnevezésű brosúrával, a közösségek kezébe egy ábácérendes segítséget adtak, ismertette az elnökhelyettes. Bosse-Huber a vallásszabadságot testhezálló témának nevezte, majd a minaretépítést és a muszlim hitoktatással kapcsolatos kérdéseket említette olyan példaként, amelyek egyre több közösséget érintenek.

Zárszó

A Zsinat zárónapján, január 12-én a nyugdíjba vonuló elnök, Nikolaus Schneider elbúcsúzott a zsinati tagoktól, és háláját fejezte ki az intenzív közösségi együttlétért. Utóda, Manfred Rekowski megköszönte neki, hogy egyértelműbbé tette a protestáns egyház profilját és szimpatikusabbá tette azt. Az elnökhelyettes, Petra Bosse-Huber a leköszönő vezető feltétlen hűségéről szólt és arról, hogy Rekowskikal együtt az egyházvezetésében egy új fejezetet nyitottak meg.

„Isten beszél, Isten működik, Isten gyógyít" adta meg a 2013-as tartományi zsinat útravalóját zárszavában a résztvevőnek Rekowski.

Összeállította: Kováts Annamária

Forrás:ekir.de