A Jan-Gerd Heetderks elnök vezette ötfős testület legfontosabb feladata a REV valamennyi európai református tagegyházának vezetőjét magába foglaló úgynevezett Területi Bizottság ülésének Belfast-i ülésének előkészítése volt. A testület döntött arról, hogy az írországi találkozó témája az egyre erősödő nacionalizmus veszélye lesz, ezen belül is a nemzeti és európai identitás szerepe az európai reformátuságon belül. A témával kapcsolatos kerekasztalnak magyar résztvevője is lesz. A testület megvitatta a REV 2004-ben elfogadott nyilatkozatának, az úgynevezett Accrai Hitvallásnak tízedik évfordulója alkalmából szervezett üléssorozat tapasztalatait is. Az Európában kritikusan fogadott dokumentum jubileumára az európai régió saját hozzájárulásaként a menekültügy és migráció kapcsán szervezett sikeres konzultációt október második felében, a Németországi Református Szövetséggel összefogva. Az egyeztetésen számos európai tagegyház szakértője, köztük Kanizsai-Nagy Dóra, az MRE menekültmissziójának igazgatója is részt vett.

Martina Wasserloos-Strunk európai alelnök konzultáción elhangzott felvezetése jól érzékelteti a különösen Kelet-Európában erős ellenérzéseket a tízéves jubileumát ünneplő nyilatkozat kapcsán: „2004-ben a globalizáció okozta gazdasági igazságtalanság volt figyelmünk középpontjában. Nem titok, hogy az ún. Accrai Hitvallás nehézséget okozott az európai párbeszédben. A közösségeink nagy fenntartással, néha visszautasítással fogadták a dokumentumot és a nagygyűlés európai küldötteinek kellett meggyőzni őket a (gazdasági) igazságosság előmozdítását szolgáló összefogás fontosságáról... Különösen a „birodalom" teológiája számított vitatott kérdésnek és ez a mai napig nem változott".

A vezetőtestület most arról döntött, hogy az idén megkezdett konzultációsorozatot a jövőben is folytatja és évente egy alkalommal tanácskozásra hívja tagegyházait a kontinens számára kiemelkedő fontosságú kérdésekben, ezzel is tevékenyen bevonva őket a REV igazságosságot szolgáló globális szövetségébe. A jövőben téma lesz az emberkereskedelem, a szegénység jelensége a szociális jóléti államokban és a hagyományos egyházi jelenlét visszaszorulása az európai társadalmakban. Emellett a teológiai párbeszéd elmélyítése is napirenden szerepelt. A belfasti ülésre a bibliaértelmezés kapcsán kezdeményez vitát a testület a teológiai bizottság bevonásával.

Az IEE kampánya a szegénység eltörlésének világnapján

A rendszeres tanácskozások célja az, hogy az európai református közösségeket bevonja mind a REV mind más egyházi szervezetek munkájába, útmutatást adjon a kontinens egyházvezetőinek kiemelt fontosságú kérdésekben, előmozdítsa a szakértői hálózatok kialakulását és így segítse a kis egyházak munkáját, azaz egyfajta tudás- és tapasztalattranszfert biztosítson a tagegyházak között, ezzel is erősítve és elmélyítve azt a közösséget, amely a REV elsődleges célja. A kezdeményezés alapvetően a tagegyházak hozzájárulására, szakértelmére és aktivitására támaszkodik, amit az elvi megfontolások mellett az is elkerülhetetlenné tesz, hogy az európai régiónak nincs saját infrastrukturális háttere, a vezetőtestület valamennyi tagja önkéntes alapon és szabadidejében végzi munkáját.

Szolidaritás a kisebbségi egyházakkal

A REV európai vezetőtestülete két éve Ódor Balázs alelnök javaslatára határozott úgy, hogy rendszeres tanácskozásait szolidaritási látogatással köti egybe. Mind a vezetőtestületi ülés, mind pedig az évente rendezett egyházvezetői találkozó helyszínének kiválasztásánál érvényesül a szolidaritási szempont. A REV európai tagegyházainak nagy része ugyanis kisebbségi helyzetben élő közösség. Vilnius, Athén, Kolozsvár és Varsó után így került sor a spanyol református egyház képviselőivel való találkozásra. Az Iglesia Evangélica Española (IEE) elnöke, Joel Cortès Casals és főtitkára Alfredo Abad madridi lelkész is részt vett az eszmecserén. Az IEE vezetői beszámoltak a jelen formájában 1869-ben alapított, de a reformáció ideje óta létező spanyolországi református közösség szolgálatáról és azokról a nehézségekről is, amelyekben a REV tagegyházainak és adott esetben az együttműködésre kész európai kormányoknak a közbenjárását kérik.

Az 1869-ben alapított Iglesia Evangèlica Española a történeti protestantizmus fő képviselője Spanyolországban. Tagja az Egyházak Világtanácsának, az Európai Egyházak Konferenciájának, a Református Egyházak Világközösségének és a Metodista Világtanácsnak. Legfőbb jellegzetessége, hogy különböző felekezeti hagyományokban gyülekezetekbő gyülekezetekből áll, amelyekben egyszerre van jelen a különböző tradíciók sokfélesége és egysége: teológiája és felépítése tekintetében evangélikus, református, másrészt a metodista hagyományokat követi. Az IEE vallja, hogy a nyitottság és modernizáció a protestantizmus sajátos értékei, ezért kiemelt feladatának tekinti a 21. századi szociális-gazdasági kihívásokkal való szembenézést és az arra adott egyházi választ. Aktuális szolgálataiban a gazdasági fellendülés, az oktatás és iskoláztatás, az erkölcsi élet, valamint az igazságosság és szolidaritás kiemelt szerepet kapnak. Az IEE szűkös pénzügyi és emberi erőforrásai ellenére kiemelt figyelmet szentel a diakóniai és szociális munkának, az ország határain túl is.

A 40 gyülekezetében 3000 tagot számláló közösség 20 lelkésze csak nemrégiben vált jogosulttá az állami nyugdíjrendszerben való részvételre. A nyugdíjban nem részesülő idős lelkészek helyzetének javítása egyik az IEE egyik legfontosabb törekvése a spanyol állammal szemben. Az egyház azzal segíti az érintett lelkészeket, hogy előkészíti a spanyol Nemzeti Társadalombiztosítási Intézethez benyújtott követeléseiket és minden egyes ügy esetében felméri, hogy az elkészült válaszok fejében érdemes-e bírósághoz fordulni. Az egyházfinanszírozás kapcsán az IEE a diszkriminatív intézkedések és a kettős mérce ellen küzd, amit a spanyol állam a katolikus egyház és az egyéb egyházi közösségek között alkalmaz. A magyarországi 1%-os felajánlási rendszerhez hasonló forrásból csak a katolikus egyház részesedik, amelyik évente mintegy tízmilliárd Euróhoz jut ezáltal, míg a többi egyház semmit sem kap.

Az IEE az Európai Egyházak Konferenciájával (CEC) Egyház és Társadalom Bizottságának strasbourgi irodájával együttműködve követeli a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság által a spanyol állam diszkriminatív gyakorlatát megállapító ítélet strukturális következményeinek betartását. A 2012-ben hozott ítélet kimondja, hogy a spanyol állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkében foglalt diszkrimináció tilalmát azáltal, hogy a katolikus és evangélikus lelkészek nyugdíjazásának feltételeit a protestáns lelkészekre nézve hátrányosan szabta meg. Az Európai Emberi Jogi Bíróság a spanyol kormánytól egy olyan jelentést vár, amelyben az számot ad a diszkriminatív helyzet felszámolására irányuló lépésekről. Mivel ez a jelentés még várat magára, az ügy nem zárulhatott le. Az Igazságügyi Minisztériummal történt többszöri konzultáció ellenére az ítéletben megfogalmazott kollektív diszkrimináció felszámolására, hatékony válaszlépésekre ezideig nem került sor. A CEC az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához fordult a Bíróság ítéletének betartatása miatt.

Kótay-Nagy Annamária/Külügyi Iroda