Az idei Templeton-díjas: Francisco José Ayala, a hívő spanyol fejlődés-genetikus
2010. március 29., hétfőA világ egyik legrangosabb tudományos díját, az 1,1 millió euróval dotált „vallási Nobel-díjat”, a John Templeton-díjat idén a spanyol-amerikai tudományosság kimagasló személyisége, a korábban dominikánus szerzetes, a fejlődés-genetikus és a molekuláris biológia művelője, Francisco J. Ayala kapta meg. A hírt március 25-én Washingtonban, a Nemzeti Tudományos Akadémián jelentették be.
A Madridban született, majd az USA-ban élő és kutató tudós azért is kapta ezt a Nobel-díjjal vetekedő tudományos elismerést, mert „energikusan küzdött a tudomány és a vallás szétválasztásáért és összevegyítése ellen, és mindkettő számára egyenrangú megbecsülést követelt”. A most 76 éves tudós három évtizeden át tanította és példázta, hogy a kutatás és a hit kölcsönösen kárt vallana, ha egyik a másik fölött uralkodni akarna – hangzik a washingtoni tudós zsűri indoklása.
Francisco José Ayala Madridban tanult biológiát és teológiát, majd katolikus pappá szentelték. Az ex-dominikánus szerzetes 1961-ben New Yorkba települt át, majd később – mindmáig – a kaliforniai egyetemen tanít. 1981-ben eljárást folytattak ellene, mivel bírálta a kreációs szemléletet, ami a fejlődéselmélet vallási ellentana. Akkor és most is szkeptikus volt a kreációs szemlélettel szemben, és az intelligens design elméletét is cáfolta, mondván: a természetben sok hiba van és sok szervezet nagyon is tökéletlen, amit nem lehet egyszerűen vagy csak az evolúcióval, vagy csak az intelligens teremtéssel megmagyarázni.
Közben megnősült, feleségével, a cseh származású Hana Lostakovával és gyermekeikkel Kaliforniában folytatta munkásságát. Akkortájt írta könyveit a fejlődésről, a molekuláris evolúcióról és a modern genetikáról. A kaliforniai egyetemen felajánlották neki a filozófiai tanszéket is, ahol sok-sok előadásában kutatta és mutatta fel a kapcsolatot a vallás, a metafizika és a filozófia között. Kutatásai során foglalkozott a molekuláris órával, a DNA kutatással, ami az evolúció idői lefutásával függ össze, de foglalkozott a paraziták fejlődésével, kiváltképpen a malária kialakulásában játszott szerepükkel. A gének szabályozó rendszerét is kutatta. Filozófiai előadásaiban főként a tudomány, etika és vallás viszonyát taglalta.
1992 óta tagja volt a Clinton elnök által létrehozott Tudományos Tanácsadó Bizottságnak. 1994–2001 között elnöke volt a Tudományos Kutatást Szorgalmazó Amerikai Társulatnak (AAAS). Több mint 1 000 tudományos tanulmánya és 20 könyve jelent meg. Számos kitüntetés és díj birtokosa. 2001-ben G. W. Bush elnöktől vette át a Tudomány Nemzeti Arany Érmét. 10 egyetem díszdoktora, köztük az athéni, a bolognai, a barcelonai, madridi, a vlagyivosztoki és a brnoi intézeteké. 17 tudományos társaságnak tagja. Gyakran felvetett és meg is válaszolt két kérdése: „Ellentétes-e a tudományos ismeret a vallásos hittel?” – és: „Levezethető a moralitás, az erkölcsösség a biológiai evolúcióból?” „Ha a tudományt és a vallást helyesen értelmezzük, akkor nem állhat fenn közöttük ellentmondás, mivel mindkettő más és más témával foglalkozik, és mindkettő az emberi megismerés teljesebbé tételét segíti.” Kedvenc példája szerint, melyben Picasso híres festményére, a Guernicara utal, rámutat: a tudomány elemezheti a festési technikát, és a különböző látószögeket, elemeket a festményen, de csak a spirituális látás, befogadás tudja érzékelni és érzékeltetni azt a borzalmat, amiről a művész üzen. Csak ez a két megközelítésmód együttesen képes a mestermű teljességét közel hozni hozzánk.
Az ifjabb John M. Templeton, az édesapja által létrehozott Alapítvány elnöke így fogalmazott: „Ayala világos hangja és fogalmazása a tudomány és hit dolgában visszhangozza az Alapítvány létrehozójának és fenntartóinak azt a hitét, hogy az emberi értelem fejlődése és az igazi nyitott szellemiség vezethet csak el a valódi spirituális fejlődéshez a világban.” Dr. Ralph J. Cicerone, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia elnöke terjesztette fel Ayalát erre a kitüntetésre. Indoklásában ezt írta: „Ayala publikációi megmutatják a tudomány erejét, mint azt az utat, amin eljuthatunk a világ és az emberi élet jelentőségének és céljának a megismeréséhez, s megismerhetjük a morált és a vallási értékeket is, amelyek egyúttal transzcendálják a tudományt.” 2007-ben jelent meg az a meghökkentő könyve, ami Darwin jelentőségét mutatja be a tudomány és a vallás szemszögéből. Idén megjelenés előtt áll sokadik könyve, ami az evolúció hat nagy kérdéskörével foglalkozik.
A Templeton-díjat 1972-ben alapította Sir John Templeton azzal a céllal, hogy vele olyan élő tudós vagy alkotó személy munkásságát ismerjék el, aki kivételes módon és mértékben járult hozzá munkásságával az élet spirituális dimenziójának a felmutatásához. A vele járó pénzbeli juttatás több, mint a Nobel-díjjal járó összeg. A díjat többek között elsőként kapta meg Teréza anya, de Alexander Szolzsenyicin orosz költő is a kitüntettek között van, C. Fr. Von Weizsäcker német elnök, evangélikus fizikus úgyszintén. A kiemelkedő tudományos Templeton-díjat Ayala is hagyományosan a londoni Buckigham Palotában veszi majd át május 5-án Fülöp hercegtől.
Dr. Békefy Lajos
Olvasta már?
-
Ideje a megújulásnak
Vizuális, technikai és tartalmi szempontból is megújul egyházunk hivatalos honlapja. Az új Reformatus.hu-n már hosszú ideje dolgoztunk, annak elindításával is szeretnénk megkönnyíteni a járvány miatt az online térbe szorult egyházi életet: gyülekezeti tagjaink, közösségeink, intézményeink lelki épülését, tájékozódását, szolgálatát.
-
Istentiszteleti ajánlások a krízishelyzetben
A kommunikációs eszközökkel közvetített istentiszteletekhez, a húsvéti úrvacsorás alkalmakhoz és a temetésekhez ajánl istentiszteleti rendeket egyházunk Elnökségi Tanácsa.
-
Betörtek a debreceni Nagytemplomba
Egy harminc éves férfi imádkozni ment a bezárt Debreceni Református Nagytemplomba, majd rongálni kezdett március 30-án, a késő délutáni órákban.
-
Kezdődik a beíratási időszak óvodáinkban
A koronavírus-járvány miatt elektronikus úton elküldött szándéknyilatkozattal is beírathatjuk gyermekeinket a református óvodákba. A jelentkezési időszak április másodikán kezdődik.
-
Térjünk végre észhez!
Felborult az egyház megszokott életritmusa is a koronavírus járvány miatt. Fekete Károly tiszántúli püspök úgy véli, hogy a „maradj otthon!" jelszó tiszteletben tartása mindannyiunk érdeke, ezért bármennyire fájó, de szüneteltetik a személyes találkozásokat igénylő csoportos alkalmakat, istentiszteleteket.