Az új testület nem a nulláról kezdi az építkezést, hanem a korábban a Generális Konvent (GK) bizottságában zajló liturgiai, valamint a Magyarországi Református Egyházban (MRE) elkezdődött énekeskönyvet megújító munka folytatódik tovább, a korábbinál szorosabb együttműködésben. Ezt tükrözi a MRE Zsinatának tavaly őszi ülésén elfogadott, az új református énekeskönyv és példatár bevezetéséről szóló határozata is, amelyik „figyelembe véve a bizottságok által végzett eddigi munka szakmai eredményeit” hozzájárul, hogy a „munka koordinálását a Generális Konvent keretében megalakuló Liturgiai és Himnológiai Bizottság vegye át”.  

A közös bizottságba az egyházkerületek két-két tagot delegáltak, általában egy liturgiai és egy zenei területen munkálkodó tag személyében. A testületnek ezen kívül szakmai alapon meghívott tagjai is vannak. A munkát bizottsági elnökként Fekete Károly püspök irányítja, a titkári teendőket Bódiss Tamás, az MRE országos egyházzenei előadója látja el.

Fekete Károly a Zsinat tavaly novemberi ülésén

Fekete Károly püspök a májusi alakuló ülésen emlékeztetett a sokféle elvárásra, amely ráterhelődik a liturgia és az énekeskönyv ügyére, ezért kiemelte, hogy „a bizottság minden tagjának mozgósítania kell a lelki-szellemi és szakmai-tapasztalati tőkéjét ahhoz, hogy a bizottságra bízott munka ütemesen és eredményesen menjen végbe”. Köszönetet mondva az előző testületek munkájáért hangsúlyozta: az elmúlt hónapokban lezajlott böjti liturgiák kipróbálása is tanúsította, hogy van még teendő bőven. „Nem szabad arról lemondanunk, hogy minél többekkel megértessük: az istentisztelet az egyház lélegzetvétele, az ének-zene pedig ennek nélkülözhetetlen alkotórésze” – fogalmazott.

Liturgiai előzmények

A Kárpát-medencei egyháztesteket egye­sítő, hivatalosan 2009. május 22-én létrejött Magyar Református Egyház már jóval korábban, az előkészítő kon­zul­­­tá­ciók idején, 2004 tavaszán elhatározta, hogy közös istentiszte­leti rendtartás megalkotására Liturgiai Bizottságot hív életre. Alapelvként a liturgia-uniformizálás kényszerétől mentes, tisztázott teológiai elvek szerint ki­dolgozott liturgiai példatár elkészítésének terve fogalmazódott meg.

2007-től kezdődött a tényleges munka Fekete Károly el­nök vezetésével.  A bizottság mun­ká­jában egyházkerületi delegáltak és meghívott szakértők vettek részt. A bizottság céljait és vizsgálódásainak irányát a Confessio 2008/2. tematikus száma mutatta be, majd 2009 tavaszára elkészült egy széles körű megvitatásra szánt, az istentiszteleti megújulás teológiai alapelveit tartalmazó kiadvány „Reformátusok a kegyelem trónusánál” címmel. 2012 tavaszán kezdődött el a Liturgiai példatár szö­vegállományának gyűjtése az egyházi év időszakaihoz tartozó azon teológiai témák és kulcsfogalmak számbavételével, melyeknek a liturgiai elemekben is kifejezésre kell jutniuk. Ezzel a bizottság az egyházi évkörhöz való igazodást is hangsúlyozni kívánja.

A 2014-es református egység napi ünnepi istentisztelet is a bizottság által kidolgozott liturgia szerint zajlott

2014 februárjában a Romániai Református Egy­ház Zsinatának liturgiai bizottsága jelezte együttműködési szándékát, „hogy a to­váb­biak­ban megfelelő és helyes lépéseket tehessünk az Új Ágendáskönyv meg­szü­le­téséhez. Szeretnénk együttműködni a magyarországi liturgiai bizottsággal, illetve szeretnénk hozzájárulni a Kárpát-medencei liturgiai megújulás és egy­ség megvalósításához.” A romániai bizottság hosszú évek munkájával ki­dol­­gozott és az erdélyi, valamint a partiumi sajátosságoknak megfelelően el­ké­szített egy ágenda-tervezetet, a végső zsinati beterjesztés előtt mégis úgy dön­­töttek, hogy kezdeményezik a két bizottság közös tanácskozását. Már az első megbeszélés során kiderült, hogy valós esély van a romániai és az anyaországi liturgiai egység megteremtésére a vasárnap délelőtti sákramentumos istentisztelettel kapcsolatban, amelyből vissza lehet bontani az egyszerűbb istentiszteleti formákat, ezért az egyeztetéseket további ülése­ken folytatták. A két bizottság azt is természetesnek tartotta, hogy az új ágen­dá­ban jelen legyenek azok az erdélyi, partiumi szertartási szokások, amelyek az anya­or­szág­ban már, illetve még nincsenek. A romániai bizottság ez után kinyilvánította, hogy a saját zsinatuk elé egy közösen ki­dol­gozott vasárnap délelőtti rendet terjeszt be a korábbi helyett, s az ágenda többi fejezete tekintetében is egyeztet a két bizottság a továbbiakban.

Az istentiszteleti rendtartás új elemeit – pl. bűnvallás-kegyelemhirdetés, ket­tős lekció, hálaadás a sákramentumokért – és azok lehetséges zenei meg­valósítását bemutatva szerveződött 2014 folyamán több ünnepi istentisztelet (a debreceni Református Egy­­ség Fesztiválon, a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának sepsiszentgyörgyi rendezvényén és az MRE Zsinatának ciklus­záró ülésén), legutóbb pedig tavaly júniusban a Generális Konvent budapesti közgyűlésének ünnepi istentisztelete a Kálvin téri templomban.

A Generális Konvent tavalyi közgyűlése fogad­ta el azt is, hogy 2015 adventjére készüljön egy liturgikus összeállítás a négy adven­ti vasárnapra úrvacsorás és úrvacsora nélküli istentiszteleti renddel. A terv végül idén tavasszal valósult meg a február 14. és március 20. közötti hat böjti vasárnapra készített istentiszteleti rendek közreadásával és kipróbálásával.

Himnológiai előzmények

A MRE Zsinata 2009 őszén, Balatonszárszón határozta el Énekeskönyvi Bizottságának megalakítását. Abba a magyarországi egyházkerületek két-két tagot delegáltak, határon túlról Erdély, Királyhágómellék és a felvidéki egyház küldött képviselőt. Fekete Csaba elnöklete mellett a bizottság titkára Bódiss Tamás lett.

Fekete Csaba számolt be a Zsinatnak 2011 novemberében

A 2010 februárjában megalakult bizottság a GK Liturgiai Bizottsága által korábban kialakított szempontokhoz igazodva kezdte meg munkáját. 2010 őszétől az énekeskönyv szerkezetét és külföldi példákat vizsgálva határozták el, hogy visszatérnek az egyházi évhez igazodó rendhez. Kérdéses volt, hogy egy kötetre gondoljanak-e, amelyben minden benne van, esetleg több énekeskönyvre vagy füzetre. A jelenleg használt énekeskönyvből elhagyható énekeink köre a bizottság szerint főleg a 19. századi és egystrófás énekekre terjed, ez ugyanakkor új feladat elé is állítja a bizottságot, mert ezekben olyan témák szólalnak meg, amelyek hiányoznak az újabb énekekből. Újabb kiadványokat átvizsgálva a bizottság összeállította a gyarapításul számba vehető énekek ideiglenes jegyzékét. Két gyűjtemény kipróbált új énekeket tartalmaz: „Az Úrnak zengjen az ének” ifjúsági, és a dunamelléki „Krisztus az énekem”. Ezen túl azonban úgy látják, hogy igen szórványosan találhatók elfogadható énekek a különböző egyéb kiadványokban.

A bizottság 2013 elején kezdte tisztázni a dallamok és a szövegek értékelésének elveit. Elhatározták, hogy tájékoztató füzetben adják ki elképzeléseiket, az adott év októberében az új énekeskönyvről nemzetközi és ökumenikus konferenciát rendeztek, valamint fórum létrehozását is tervezték a vélemények gyűjtésére és megvitatására, azért, hogy az énekeskönyv megújítása közügy legyen. A bizottság már munkája kezdeti szakaszától tervezi, hogy az előkészítés folyamán született döntéseket és érveket adatbázisban elérhetővé teszi, illetve ezekből a leendő énekeskönyv mellé bőséges mutatókkal kézikönyvet is szerkeszt.

Bódiss Tamás előterjeszt 2015 novemberében

2015 novemberében tárgyalta az MRE Zsinata a „Lélekkel és értelemmel” című, az új énekeskönyvet előkészítő füzetet. A dokumentum rövid, tézisszerű vázlattal és ahhoz kapcsolódó példatárral az elvégzett munkáról és a további tervekről kívánta tájékoztatni az egyházi közvéleményt. A tájékoztató füzet – az előterjesztésben megfogalmazott szándék szerint – arra keresi egyebek mellett a választ, „hogy miért, milyen mértékben és milyen pontokon van szükség a jelenleg használt énekeskönyv megújításra”. A Liturgiai és Himnológiai Bizottság megalakulásával a dokumentum további egyeztetése és véglegesítése az új testület feladata lett.

Jelen, tervek, feladatok

Liturgiai téren – a böjti időben szerzett tapasztalatok összegyűjtése és kiértékelése után – egy adventi-karácsonyi ünnepkörre vonatkozó példatár, liturgiai rend kidolgozása a GK Liturgiai és Himnológiai Bizottságának következő feladata. Ahhoz, hogy ezt idejében megismerjék a gyülekezetek és megfelelő módon felkészülhessenek, a kiadványnak már október folyamán meg kell jelennie, mely lehetőséget ad az eddiginél szélesebb körű kipróbálásra. Fekete Károly szerint jelentős előrelépés lenne, ha idén adventkor és karácsonykor már nemcsak a jelenlegi, hanem az új énekeskönyv anyagából is lehetne énekelni. Ezért a bizottság célul tűzte ki, hogy az istentiszteleti rendhez, illetve az ünnepkörhöz illeszkedően énekeket is közzétesz, már az új énekeskönyvre előre tekintve. Lehetőség lesz tehát nem énekeskönyvi énekeket is ajánlani, énekelni adventtől kezdve, a különböző összetételű kórusok számára pedig fontos segítség lehet a liturgiába illeszkedő ünnepköri kórusművek ajánlása, közzététele is.

Az adventi-karácsonyi énekek fent említett összeállításától részben függetlenül tovább folyik a teljes énekeskönyv megújításának munkája. Ennek most legfontosabb része a ’48-as énekgyűjtemény dicséreteinek forrásvizsgálata. Ennek segítségével lehet majd eldönteni, milyen hibákat lehet, illetve kell javítani. A bizottság júniusi ülésen ugyanakkor megkezdődött az eddig összegyűjtött új és bővített énekanyag áténeklése és a kipróbálás után az énekek osztályozása is.

„A bizottság feladata irodalmi, zenei és teológiai szempontból is minőségi énekanyag előkészítése, de az új énekeskönyv elfogadása a fokozatos egyházi testületek feladata lesz” – tette egyértelművé Fekete Károly a Generális Konvent idei, kassai plenáris ülésén elmondott beszámolójában.

Összeállította: Czanik András