A holokauszt idején embereket mentő Éliás József református lelkészre emlékeztek április 16-án a Holokauszt-emléknapján a Terror Háza Múzeumnál. Az egyik előadó, Szabó István református püspök volt.
Az eseményen Hassay Zsófia Budapest-Terézváros polgármestere elmondta, hogy "a holokauszt közös veszteségünk és tragédiánk". A keresztény egyházak és kiemelkedő tagjaik elszántan szembefordultak a zsidóellenességgel és -üldözéssel, de képtelenek voltak a holokauszt tényleges megakadályozására - fogalmazott.
Úgy látja, a nagy magyar embermentők bátorságáról méltatlanul kevés szó esik, pedig tiszteletre méltó helytállásuk okos tett, amely nem ítélt el senkit, nem szólta le a cserbenhagyókat, csak felnyitotta a szemüket, hogy lehet másképp is cselekedni. Éliás József az életét veszélyeztetve segített, és fontos szerepet játszott abban, hogy a fővárosi zsidóság deportálását sikerült felfüggeszteni.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy ma sok országban, így Magyarországon is "szabadon lehet tanulni a szabadságot és az emberi méltóságot", mégis újra és újra fel kell idézni az embermentők alakját. Éliás József viszont nem egy szabad országban "kísérletezgetett", hanem a 20. század döntő részét átfogó diktatúrák idején kellett igaz emberséggel helytállnia.
„Éliás József Isten mellett döntött, az életet választotta. Aki az életet választja, az a másik életét is választja, aki az élet mellett dönt, mindig azok mellett áll, akiket az életüktől meg akarnak fosztani - mondta. Hozzátette, hogy aki így dönt, a maga életét is kockára teszi.
Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója köszöntőjében elhangzott, hogy emlékezni kell az áldozatokra, de emellett fontos felmutatni a kiemelkedő emberi teljesítményeket is. Ezúttal Éliás Józsefet választották, hogy példaképként állítsák a fiatalok elé, mert bár Éliás József családja vallásilag közömbös volt, de ő a református egyház tanításának hatására lelkészi pályára lépett, a Jó pásztor misszió igazgató lelkésze lett. A náci megszállás után azonban már nem segélyezni, hanem menteni kellett az embereket, a háború után pedig a rászorulókat, az árván maradtakat segítette. A progamigazgató szerint Éliás József nemcsak embereket mentett ebben az időszakban, hanem "átmentette a jót, annak súlyát és örökkévalóságát"is.
Éliás Sára ügyvéd, Éliás József lánya arról beszélt, hogy édesapja azt emelte volna ki: nem egyedül végezte a munkáját. Csaknem mindenki önkéntesen segítette, a Jó pásztor missziónak ugyanis csak két fizetett alkalmazottja volt - mondta. Hozzátette: édesapja a saját tevékenységéről azt mondta: "nem mertem gyáva lenni".
Éliás József 1941-42-ben Cegléden volt lelkész, 1953-ig a budapesti Jó pásztor (zsidókat és keresztényeket gondozó) misszió lelkipásztora volt. 1953-tól Szigetszentmiklós, 1958 és 1973 között a debreceni nagyerdő-egyetemi templom lelkésze volt.
1944 nyarán tagja volt annak a küldöttségnek, amely Horthy Miklósnak dokumentumokkal bizonyította a gázkamrák működését, így fontos szerepet vállalt a fővárosi zsidóság elszállításának felfüggesztésében. 1951-ben a budapesti kitelepítések ellen is felemelte szavát.
Forrás: MTI
Szabó István püspök elhangzott beszéde a Parókia portálon olvasható