Károli Gáspár – hat református lelkésztársa segítségével – 1586-ban kezdte meg az Ó- és Újszövetség magyarra fordítását, s három éven belül elkészült vele. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és mintegy másfél évvel később, 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás megkezdése után négy évvel nyomtatásban is megjelent az első teljes magyar nyelvű Biblia, megközelítőleg 800 példányban.

A Biblia kiadásához nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség akkoriban. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt Lengyelországból hozták. Vizsolyt azért választották a nyomda felállítására, mert a község mellett kereskedelmi út vezetett Lengyelországba. A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem. A főúr ezzel a tettével megalapozta a Rákóczi család Biblia szeretetét és a magyar kultúra támogatásával későbbi generációk számára példaként szolgált.

A Vizsolyi Biblia 2412 oldalas, súlya 6 kg. A máig fennmaradt példányok számát 52-54-re becsülik, ebből 24 országhatárainkon kívül található. Egy eredeti példány látható a vizsolyi református templomban is. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A nyomtatás fáradtságos munkáját a lengyel Mantskovit (vagy Mantskovits) Bálint végezte.

Károli nem csupán fordítója, hanem gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt a magyar nyelvű Szentírásnak. Munkájáról így ír: „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását..."

A fordítás egyik kiemelkedő mérföldköve a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének, megalapozója irodalmi nyelvünknek. A Károli Biblia kisebb-nagyobb revíziókkal több mint száz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen. Hogy a magyarság, a magyar nyelv minden viszontagság és ellenkező jóslás ellenére megmaradt „a magyar nép zivataros századaiban", többek között a Vizsolyi Bibliának köszönhetjük.

A hungarikumok sorába ez év januárjában került a Vizsolyi Biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.

Forrás: MTI – parokia.hu – vizsoly.hu, fotó: MTI/Vajda János