A református egyházak világszerte egységesen ápolják azt az összetartozásukat kifejező hagyományt, hogy zsinatuk üléseikre tanácskozási joggal külföldi testvéregyházaik képviselőit is meghívják. A Magyarországi Református Egyház (MRE) évente mintegy tucat meghívást kap szerte a világból, Amerikától kezdve Európán és Dél-Afrikán keresztül Dél-Koreáig.

A Külügyi Bizottság javaslatára az MRE Zsinata 2011-ben úgy döntött: „a testvéregyházakkal való közössége kifejezéseként felhatalmazza a Zsinat Elnökségét, hogy a testvéregyházak képviselőit az MRE zsinati ülésére tanácskozási joggal meghívja." Egymás zsinatain való részvétel, a javaslat indoklása szerint „betekintést enged az adott egyházat aktuálisan foglalkoztató egyházi és társadalmi kérdésekbe és lehetővé teszi a testvéregyházak véleményének és hitbeli látásának gazdagító bevonását".

A döntés értelmében 2012 novemberében számos testvéregyházunk küldötte vett részt a zsinati ülésen, amelynek fő témája az egyházreform kérdése volt az Egyházi Jövőkép Bizottság első beadványa kapcsán. A vendégek részletes betekintést kaptak az MRE reformfolyamatába és maguk is véleményezhették azt. 2013-ban nem került sor zsinati vendégek szervezett meghívására, az idei cikluszáró ülésszakra viszont újra számos külföldi református egyház képviselője érkezett Budapestre. Látogatásuk a megbékélés, a múlttal való szembenézés jegyében telik, hisz mindegyikük egyháza sajátos tapasztalattal bír e téren.

A megbékélés külföldi példái

Ketten már november 10-én felszólaltak a Kálvinizmus ma konferencián. John Chalmers, a Skót Egyház moderátora az idei függetlenségi népszavazás tanulságairól beszélt. Egyháza nem foglalt állást egyik lehetséges forgatókönyv mellett sem, ellenben beszélgetéssorozatot kezdeményezett arról, hogyan képzelik el a társadalom tagjai Skócia jövőjét, valamint igyekszik a megbékélés eszköze lenni a jelenleg megosztott skót társadalomban.

Dawid Kuyler, a Dél-Afrikai Egyesülő Református Egyház Zsinatának tanácsosa az apartheidről tartott előadást. Felidézte, hogy annak gyökerei, a fehérek és színesbőrűek közötti egyenlőség tagadása a dél-afrikai református teológiájában gyökerezik. Nem minden református értett ezzel egyet az elnyomó rendszer ideje alatt sem, s a Dél-Afrikai Egyesülő Református Egyház azért küzd, hogy a társadalom tudja elengedni a rasszizmust, feldolgozni az apartheid örökségét, lépjen a megbékélés és a kiengesztelődés útjára. 

Szembenézés a múlttal itthon

November 11-én a külföldi vendégek tanácskozáson vettek részt, melyen a skót, ír, osztrák, koreai, cseh, dél-afrikai, olasz, tajvani, német és svájci testvérünk a magyarországi kommunista múlttal való szembenézés témáját járták körül. Köszöntőjében Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke arról beszélt, hogy az MRE része és eszköze akar lenni Isten missziójának, s ezért határokat átlépő közösség kíván lenni. „A határok mögé akarunk menni minden tekintetben: a társadalmi misszióban, a szociális felelősségvállalás terén, a Kárpát-medencei együttműködésben és a közelmúlt feldolgozásában is."

Szabó István dunamelléki püspök szerint huszonöt éve kiszabadultunk a diktatúrából, de hogy mit kezdjünk a múltunkkal és a kommunista örökséggel, ezek a mai napig megválaszolatlan kérdések. Kiemelte, a magyarok múltfeltáráshoz való viszonya ambivalens, s gyakran a politika eszköze. Ismertette, hogy a Magyarországi Református Egyház milyen lépéseket tesz az egyházi és társadalmi megbékélésért. A Tényfeltáró Történész Bizottság felállításán túl meghirdették a megbékélés és kiengesztelődés hét éves ciklusát. „Ez csak a folyamat két első lépcsőfoka" – mondta Szabó István, utalva a 2010-es zsinati határozat tíz pontjára, s az abban szereplő célkitűzésekre.

A Tényfeltáró Történész Bizottság munkáját Horváth Erzsébet, a Zsinati Levéltár vezetője, a bizottság egyik tagja ismertette. A Zsinat azzal bízta meg a szakembereket, hogy gyűjtsék össze a református egyház és az egykori Állami Egyházügyi Hivatal kapcsolatát érintő állambiztonsági jelentéseket, s ezeket feldolgozva segítsenek megérteni a diktatúra által ellenőrzött, s a pártállammal kollaborálódott egyház működését. Az elérhető dossziékat összegyűjtötték, készülnek az első résztanulmányok.

Fazakas Sándor, a Debreceni Hittudományi Egyetem korábbi rektorának teológiai előadását, az előadó betegsége miatt csak felolvasták a tanácskozáson.

Gondolnak velünk

A külföldi vendégek ellátogattak a Terror Házába is, majd másnap részt vettek a cikluszáró zsinati ülés első napján. A nyitó áhítatot John Chalmers tartotta, s köszöntőt mondott Thomas Hennenfeld, az Ausztriai Református Egyház szuperintendense, valamint Young Taek Yung, a Koreai Presbiteriánus Egyház moderátora. A nap végén Gottfried Locher, a Svájci Református Egyházak Szövetségének elnöke köszöntötte a Magyarországi Református Egyház év végén leköszönő elnökségét.

Dawid Kuyler, a Dél-Afrikai Egyesülő Református Egyház Zsinatának tanácsosa személyes hangú előadást tartott a Tényfeltáró Történész Bizottság jelentése előtt. „Nem születünk rasszistának, a közösség, amiben felnövünk, az neveli belénk az elutasítást" – mondta. „Nagyon sokan mondják, hogy felejtsük el a múltat, de igenis szükséges szükséges szembenézni a nehéz kérdésekkel, a sebeinkkel, különben nem tudunk meggyógyulni." A megbékélésről azt mondta, az nem csak egy lehetőség, hanem nagyon is szükséges dolog. „Nem olyan igazságra van szükség, amelyik nekimegy a másiknak, hanem amelyik mindenkinek lehetőséget teremt a megbékélésre." A magyarországi reformátusságnak – a feladat nehézségére utalva – azt üzente, ha vállaljuk azt, hogy hidak legyünk emberek között, legyünk felkészülve arra, hogy átgyalogolnak rajtunk.

Feke György