Száz évvel korábban a 690 lakosú településen még a magyarok voltak többségben, de már akkor is jelentős számban éltek itt szlovákok. Vallási tekintetben a falu inkább katolikus, a reformátusok száma százharminc. Ennek a kis gyülekezetnek az élén áll már több mint húsz éve Balážné Poznán Edit lelkipásztor.

A hivatalos adatok szerint kevés ugyan már a magyar ebben a faluban, de még van igény a magyar nyelvű istentiszteletekre is – mondja a lelkipásztor. Hozzáteszi azonban, hogy sajnos egyre fogy a magyarok száma, holott volt idő, mikor csak magyar iskolája volt a falunak. A szlovák gyerekek akkor más településre jártak iskolába. Aztán a felsőbb szervek úgy döntöttek, hogy a magyar nyelvű oktatás helyett a szlovákot helyezik előtérbe, így lett a magyar helyett a szlovák az oktatás nyelve a községben. A magyar szülők egy ideig Kassára járatták a gyermekeiket, később már egyszerűbbnek látták a helybeli szlovák iskolába íratni őket. Ennek lett az a következménye, hogy egyre olvad a magyar közösség létszáma – a gyerekek már csak szlovákul beszélnek.

Most már ott tart a falu, hogy akik annak idején a magyar alapiskolát látogatták, azok még beszélik az anyanyelvüket, de a többiek már nem nagyon értenek nagyszüleik, szüleik nyelvén. A lelkipásztor szerint a faluban már csak az istentiszteleten használják a magyar nyelvet, másutt nem. Vannak olyanok is, akik otthon is már csak szlovákul beszélnek, de mivel az iskoláikat még magyarul végezték, tudnak az anyanyelvükön. Balážné Poznán Edit lelkipásztor úgy véli, hogy a reformátusokra jellemző: ha szlovákok is, de szeretik a magyar nyelvet. Ezért is vannak még magyarul is istentiszteletek.

A délelőtti istentisztelet szlovákul zajlik, a délutáni viszont magyarul, és havonta egy alkalommal délelőtt is van még magyar nyelvű igehirdetés. A vasárnapon kívül még szerda esténként is hívogatja a harangszó a híveket templomba: ekkor két nyelven hangzik Isten igéje. Nemzetiségi tekintetben békesség van a gyülekezetben, konstatálja a lelkipásztor, aki ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy egyre csökken a magyar reformátusok száma. Tizenöt éve volt az utolsó magyar nyelvű konfirmáció.

A fiatalok hitoktatása már csak szlovákul folyik, számukra van bibliaóra is. A bibliaórákról az idős emberek elmaradoztak. A lelkipásztor szerint ez azért van így, mert a templom egy domb tetejére épült, és az időseknek gondot jelent a feljutás.

A gyülekezet pásztora elégedett az istentiszteletek látogatottságával. A magyaron általában 15–20-an vesznek részt, a szlovákra 70–80-an is eljárnak. (Persze, a hívek között vannak olyanok is, akik mind a kettőre elmennek.) Sátoros ünnepek alkalmával előfordul, hogy a magyar nyelvű szolgálaton ötvenen is megjelennek. Az úrvacsorás istentiszteletek pedig mindig két nyelven zajlanak.

Balážné Poznán Edit úgy emlékszik, hogy amikor Györkére érkezett, akkor még évente harminc keresztelő is volt, mostanság legfeljebb három, ha van... Sajnos, egyre kevesebb gyermek születik itt is. A lelkész a gyülekezet fiataljait igyekszik bevonni a közösségi életbe, egyházi táborokba küldi őket. De mivel a fiatalok már csak szlovákul értenek, így őket a szlovák egyházmegyék által szervezett ifjúsági rendezvényekre invitálja. Balážné Poznán Edit elárulja azt is, hogy a györkei gyülekezet egyik érdekessége – a kétnyelvűsége mellett – az, hogy három püspök is köthető hozzá: innen származik néhai Varga Imre és néhai Vitéz Ferenc amerikai püspök, valamint Amerikába való távozása előtt itt szolgált a nagybalogi születésű Poznán Béla, a Kálvin Egyházkerület jelenlegi püspöke.

A jövőbeli terveket illetőleg a lelkipásztor leginkább azt szeretné, ha minél többen megtérnének, és a hívek nemcsak megszokásból, hanem hitükből fakadóan járnának az istentiszteletekre.

A templom és a parókia már több mint százévesek, folyamatos felújítást igényelnek – mondja a lelkipásztor, hozzátéve, hogy eddig már kicserélték a lelkészlak padlózatát, lefestették a templom tetejét, de javítanivaló mindig akad. A legfontosabb mégis az Istenbe vetett hit, mert ahol ez megvan, ott a többi probléma is megoldódik – summázza végezetül a lényeget Balážné Poznán Edit lelkipásztor.

Az abaúj-tornai egyházmegyéhez tartozó györkei gyülekezet presbitériuma tavasszal úgy döntött, hogy az egyházközség az ondava-hernádi szlovák egyházmegyéhez akar csatlakozni. Az átlépés engedélyezése a Zsinat hatáskörébe tartozik.

(Megjelent a Kálvinista Szemle 2011/7-8 számában.)