Habakuk próféta igéjével búcsúztatta a második tanévet a Wáli István Református Cigány Szakkollégium évzáróján Tóth József, az intézmény református lelkipásztora. Igehirdetésében kiemelte: ahogy Habakuknak, úgy minden embernek adott őrhelyet az Isten, családjában, gyülekezetében, munkájában vagy az élet más területén. Mint mondta, ha nem is értjük sokszor, hogy miért jut előbbre a gonosz, mint a jó, akkor sem szabad felednünk, hogy van egy őrhelyünk, és ezen a bástyán úgy kell álljunk, hogy közben felfelé tekintünk az Istenre, mert amíg van hitünk, addig mindent kibírunk, ugyanis „Az igaz ember, pedig az ő hite által él".

A családias hangulatú istentisztelet után elköszönt a diákoktól Uhrin Anikó is. A WISZ igazgatónője az apró ajándékok mellett egy Márai Sándor idézetett adott át a fiataloknak: „Az egyetlen elégtétel, igen, egyetlen kielégülés az életben: elvégezni azt a csendes, mellékes, de szakszerűen megmívelt munkát, amelyre hajlamaid és képességeid kijelöltek, nem menekülni e munka elől a hiú „szerep"-be, beérni azzal a megnyugvással, hogy munkád a lehetőségig pontos volt, s talán használt is az embereknek. Ez a legtöbb, amit az élet adhat."

Uhrin Anikó elmondta, hogy az augusztusi felvételit követően szeptemberben is tartottak felvételit, hogy a kollégiumról később értesülőknek is adjanak egy esélyt a beköltözésre. Így huszonkét diákkal indult el a második tanév, majd februárban egy újabb felvételi eljárás után még néhányan csatlakoztak, bár néhányan el is mentek az intézményből. A diákoknak ebben a tanévben többek között angol és német nyelvi tanfolyamokat biztosítottak, valamint kurzust is szerveztek, A cigány csoportok a Kárpát- medencében címmel, amelyen a Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológus hallgatói is részt vettek. A kollégisták többek között teológus lelkész, szociális munkás, kutató biológus, tanító, szociálpedagógus, közgazdász, gyógytornász és mérnök szakon tanulnak.

A szakkollégiumtól most négy végzős hallgató búcsúzott el a szombati évzáró ünnepségen. Tavaly két végzős diákja volt az intézménynek, mindkettőjüknek biztos állása van és a most végzett négy hallgató közül is ketten már el tudtak helyezkedni.

Balogh Róbert a kezdetektől a kollégium lakója volt. Mivel a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen sikerrel teljesítette a kápláni szigorlatot, így exmisszus gyakornokként szolgál majd, még pedig Budapesten, a Józsefvárosban. Nagy álma, hogy a cigánymisszióban dolgozhasson. Mint mondta a szakkollégium nagyon sokat segített neki abban, hogy a cigányokat még jobban megismerje. Úgy gondolja, hogy ilyen ismeretek nélkül felelőtlenség a cigánysággal kapcsolatos bármely munkába belevágni.

Váradi Zsuzsanna a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumának Népegészségügyi Karán szerzett gyógytornász diplomát. A Tanszéktől kapott állásajánlatnak köszönhetően Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy és Jádánháza gyógytornászi feladatait látja majd el a következő két évben. Kifejtette, hogy a Kollégium neki az új kapcsolatok mellett szabadságot adott.

Uhrin Anikó igazgatónő kiemelte: a legfontosabb az, hogy elültessék a fiatalokban azt, hogy a szakkollégium nemcsak segítséget ad, hanem közösséget teremt, és a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy saját ismereteik, tapasztalataik alapján, olyan kapcsolatokat építsenek, amelyekre a jövőben is alapozni tudnak. „Nagyon fontos a szociális segítség is, amit az ösztöndíj révén tud nyújtani a szakkollégium, természetesen teljesítmény alapon. Azt azért látjuk idestova két éve, hogy a hallgatóknak a nyolcvan százaléka nagyon nehéz helyzetből érkezik, tehát a mindennapi túlélést jelentheti sok esetben az, hogy itt ők ösztöndíjat kapnak". Mivel úgy gondolják, hogy a teljesítmény alapú díj az, ami ösztönöz, ezért fontosnak tartják, hogy minél jobban motiválják a fiatalokat arra, hogy jobbak és jobbak legyenek.

Több hallgató is részt vett külső konferenciákon előadóként, ami Uhrin Anikó szerint nagyon nagy előrelépés az előző évhez képest. Ha erre vagy a Szeretetszolgálatnál végzett közös önkéntes munkára gondol, azt látja, hogy nyílnak meg a kapuk, így nagyon bízik benne, hogy a kollégiumba érkező új diákok is megtalálják majd itt a saját közösségüket, feladatukat és jól érzik majd magukat ebben a családias légkörben, amit az intézmény nyújt.

Szöveg: Buzás Borbála
Képek: Landauer Attila
Forrás: TTRE.HU