Az európai református egyházak rendes éves közgyűlésén idén a gazdasági- és hitelválság által sújtott országban élő mintegy ötezer reformátussal való szolidaritáson volt a hangsúly. A kis Görög Protestáns (Református) Egyházat (GRE) magát is súlyosan érintette a krízis, derült ki az egyház moderátorának felvezetőjéből. Meleté Meletiadis hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ebben a helyzetben sokat jelent az a tudat, hogy kis közösségük a nagyobb református család tagja.

Különös jelentőséget kölcsönöz az egyházvezetők látogatásának az a tény, hogy a görög ortodox egyház hivatalosan elzárkózik az ökumenikus együttműködéstől és eretneknek minősülnek azok a papok és püspökök, akik helyi szinten együttműködnek a protestáns közösségekkel. Ennek következtében az állam sem siet eleget tenni a reformátusok 2002-ben kezdeményezett regisztrációs kérelmének. A gyülekezetek a körülmények ellenére is számos – a szegényeket és menekülteket segítő – diakóniai programot tartanak fent. Minthogy Görögország lakosságának harmada a szegénységi küszöb alatt él, tíz százaléka pedig illegális bevándorló, teendő lenne bőven.

A moderátor az öngyilkosságok növekvő száma, a jelentős áremelkedés és a harminc százalékos munkanélküliség kapcsán megjegyezte, hogy a válság pénzügyi és gazdasági vetülete mellett súlyos társadalmi és mentális következményekkel is jár. Az eladósodottság mértéke és a bruttó össztermék visszaesése számszerűsíthető, a „személyes, családi és nemzeti megalázottságot viszont nem lehet mérni" – hangsúlyozta a moderátor. A reménytelenség és félelem következtében pedig megerősödik a szélsőséges pártok befolyása. Ebben a helyzetben az egyháznak józannak kell maradnia, mondta Meletiadis, aki kiegyensúlyozott beszámolójában rámutatott a görög állam és az emberek tagadhatatlan felelősségére is a kialakult krízisért, valamint arra, hogy az embereknek alázatot kell gyakorolniuk.

Kijelentette ugyanakkor: „Hibáztunk, de ez nem jogosít fel sem más országokat, sem pedig nemzetközi szervezeteket az előítéletességre, a negatív általánosításra és egy nép megalázására." Az államadósság kapcsán az Miatyánkra utalva a – legalább részleges – adósságelengedést nevezte az egyetlen kiútnak, s arra kérte a jelenlévő egyházvezetőket, hogy nemzeti kormányaiknál ezért járjanak közbe. A REV jelenlévő tagjai válaszul arról döntöttek, hogy szolidaritásuk kézzel fogható jeleként tízezer euróval támogatják a vendéglátó egyház szociális kezdeményezéseit. Emlékezetes, hogy korábban a Magyarországi Református Egyház (MRE) is támogatta a GRE szolgálatát, többek között a 2011-es Csillagpont záró istentiszteletének adományával.

Harcban a gazdasági igazságtalansággal

A résztvevőket a görög példa után a REV és az Egyházak Világtanácsa által kiadott Sao Paolo-i nyilatkozat hátteréről tájékoztatta a szervezet munkatársa, a kubai Dora Arce-Valentin. Az új pénzügyi és gazdasági világrendet vizionáló, a kapitalizmust egy közelebbről meg nem határozott, a javak igazságos globális elosztásán alapuló rendszerrel felváltani szándékozó, néhol radikális hangvételű dokumentum kapcsán számos kritika elhangzott. Az EVT őszi koreai nagygyűlésén is terítékre kerülő nyilatkozat státuszát és a brazíliai tanácskozás résztvevőinek kiválasztását érintő formális szempontok mellett tartalmi kifogások is megfogalmazódtak.

A Hollandiai Protestáns Egyház írásban is megfogalmazott kritikája elsősorban a reformátori teológiai hangsúlyok és kegyelemtan hiányát kifogásolta, a kommunizmust megélt kelet-európai delegáltak pedig emellett a nyilatkozat hátterében felismert marxista ideológiát utasították el. Abban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy a dokumentum nyelvezete nem segíti a világközösség különböző régiói és csoportjai közötti párbeszédet. Az európai delegáltak mindennek ellenére egyetértenek a gazdasági igazságtalanság súlyosságának megítélésében és a nyilatkozat számos konkrét javaslatával, mint például a globális pénzpiacok felügyeletének és a progresszív adózás bevezetésének szükségességével.

Magyar vonatkozások

Az ülés napirendjén emellett a REV jövőjét meghatározó kérdések is szerepeltek. A tagegyházak megvitatták a szervezet központjának Hannoverbe költöztetésével kapcsolatos részleteket és a tagdíjfizetés új rendjét. Utóbbival kapcsolatban a REV Athénban felszólaló főtitkára, Setri Nyomi külön köszönetet mondott a kárpát-medencei magyar tagegyházaknak, akik az új rendhez elsőként alkalmazkodva közösen fizetik a rájuk eső éves hozzájárulást. Az „összmagyar" tagdíjként elhíresült rendről a Generális Konvent elnökségének javaslatára az MRE zsinata döntött tavaly. A döntés értelmében az MRE átvállalja valamennyi magyar részegyház tagdíjfizetési kötelezettségét, ami a pénzügyi segítségen túl a magyar református egység szimbolikus elismerésének újabb lépése az ökumenikus szervezetek körében.

Dimitris Boukis vezette az úrvacsorás záró istentiszteletet

A résztvevőket Guy Liagre, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) főtitkára tájékoztatta a CEC reformjáról, amelyről július elején, a szervezet a budapesti nagygyűlésén döntenek a protestáns, ortodox, anglikán és ó-katolikus tagegyházak.

Jan-Gerd Heetderks elnöki beszámolójában többek között megemlítette a REV litvániai szerepvállalását, különös tekintettel az egyház jogszerű képviselete miatt indított bírósági eljárásra, amelyben a jelenlegi egyházvezetés álláspontjának érvényesítését magyar szakértő is segíti. A REV Európa vezető testülete arról is döntött, hogy a szolidaritás jegyében a litván egyház március 23-i rendkívüli zsinatán Ódor Balázs alelnök képviseli a testületet. Az elnök említette Kató Béla püspöki beiktatását és a Heidelbergi Káté jubileuma kapcsán a magyar, osztrák és német összefogásban Berekfürdőn rendezett konferenciát, amelyet a szervezet anyagilag is támogatott.

Az ülésen az MRE-t Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke képviselte. A kárpát-medencei magyar küldöttség tagjai Kis Tibor (Erdély), Antal János (Királyhágómellék) és Rozgonyi Emőke (Szlovénia) voltak.

Külügyi Iroda