A 16. századtól kezdve folyamatosan tanultak magyar diákok Hollandia híres egyetemein, többek között Utrechtben, Leidenben, Franekerben. A magyar reformátusság mind a mai napig nagy hálával emlékezik meg a holland de Ruyter admirálisról, aki a protestáns gályarabokat 1676-ban kiszabadította.

A két ország között az első világháborút követő évtizedekben volt a legélénkebb a kapcsolat. Abraham Kuyper (1837-1920) holland miniszterelnök, teológus indította útjára azt a szellemi mozgalmat, amely Magyarországon történeti kálvinizmus néven vált ismertté. Az irányzat hazánkban Sebestyén Jenő lelkész révén terjedt el, aki vissza akart térni a kálvinizmus történelmi gyökereihez, hogy azokra támaszkodva hitbeli megújulást érjen el.

A miniszterelnök lányai

A mozgalom nemcsak elméleti támogatást jelentett. Kuyper lányai: Johanna, Henriette és Katalin praktikus segítséget nyújtottak a háború után talpra álló országnak. 1916-ban Johanna és Henriette fél évig a budapesti holland missziós kórház szolgálatában dolgozott. Ennek tapasztalatiból írta Henriette Magyarország a háború idején című könyvét, amellyel a holland közvélemény figyelmét hazánkra irányította.

Johanna a budapesti holland királyi főkonzul, Clinge J. Fledderus segítségével gyermeküdültetést szervezett, amelynek keretében 1920 és 1930 között   több ezer  6-14 éves gyermek jutott ki Hollandiába. Katalin kezdeményezésére Református Gyermekétkeztetési Akció szerveződött. Az általa alapított bizottság 1920 telétől napi ezer gyerek ebéddel és uzsonnával való ellátását vállalta, azzal a feltétellel, hogy a gyerekeket vallási nevelésben is részesítik.

Róth Miksa üvegablaka

Henriette és más segítők hollandiai és svájci lapokban kérték a külföldi híveket adakozásra. Ennek köszönhetően jött létre a Pestújhelyi Kyper Henriette Otthon az árváknak, a Julianna Református Elemi Iskola, ahol az 1926-os megnyitót követően holland mintát követtek a vallásos oktatásban, és több templom is épült részben holland adományokból (a budafoki, a csillaghegyi és a kelenföldi).

A magyar kormány elismerése jeléül 1923-ban Wilhelmina királynőnek felajánlotta a Magyar Vöröskereszt nagy csillagát. A Magyar-Holland Szemle szerkesztősége pedig Hágában egy üvegablakkal ajándékozta meg a királynőt. Az üvegablak Róth Miksa alkotása, amely Wilhelmina királynőt ábrázolja fríz ruhában magyar gyermekek társaságában, a háttérben pedig de Ruyter admirális, a magyar gályarabok megmentője látható.

Az 1937. május 9-i estet a gyülekezet keddi asszonyköre szervezte. Az esemény helyszíne a Kálvin-teremnek hívott gyülekezeti terem volt. Az alkalom elején Joó Sándor lelkész a Bibliából olvasott fel, az est megjelent magyar közönségét Clinge J. Fledderus holland királyi főkonzul, a holland vendégeket Ravasz László dunamelléki püspök üdvözölte. A kelenföldi lelkipásztor felesége, Sebestény Andorné énekelt, majd a holland belügyminiszter neje, de Wilde Jakabné zongorán játszott: mindketten holland dalokat. Ezután a hallgatóság vetített képes előadás segítségével ismerhette meg Németalföld történetét.  Végezetül Muraközy Gyula házigazda lelkipásztor záróimádsága hangzott el, amit a holland és a magyar himnusz eléneklése követett.

Millisits Máté