Nem elsősorban azért írtunk történelmet, mert ilyen még nem volt… Gondoljunk bele, mennyi élet kerülhetett helyre, mennyi közbenjáró ima szállhatott fel a mennybe mint jó illat az Úr elé, mennyi bűn bocsáttatott meg!

Ha időben és térben végigpásztázunk világunkon, kirajzolódik az ima történelmet formáló hatása. Természetesen nem a krónikáskönyvekben olvasottakra gondolok, hanem a világot formáló, isteni értelemben vett történelemre.

Voltak emberek, akik nem hagyták abba az imádkozást. Vegyük hitünk hőseit, Dánielt, aki az oroszlánok vermét is megjárta az ima miatt, Jeremiást, Annát, vagy tekintsünk későbbi történelmet formáló imádkozókra, Szent Ágoston édesanyjára, aki tíz évig imádkozott fiáért, mígnem az megtért. Talán nem is voltak ők annyira hősiesek... Csak emberek voltak, akik nem hagyták abba az imádkozást.

Az imaéjjel gondolata onnan indult, hogy mi, az ifjúsági szervezetek vezetői összegyűltünk megismerni egymást, és rögtön meg is fogalmazódott bennünk a közös szándék, hogy tegyünk valamit együtt. Mindannyiunk számára egyértelmű volt, hogy az ima az, amiben legelőször össze tudunk fogni. Ez lett egységünk alapja. Várjuk a folytatást...

Kinek is van szüksége imára? Az egyik bizonyságtevőnk vetette fel a Magyar Evangéliumi keresztyén Diákszövetség (MEKDSz) imaéjjelén, hogy igazából senki sem tud jól imádkozni, egyedül Jézusnak ment. Talán Jézus nem is cinikusan jegyzi meg, hogy ha több hitetek lenne, akkora csak, mint egy mustármag, hegyeket tudnátok megmozgatni. MEKDSz-es világtalálkozókon emlegetik afrikai, ázsiai testvérek, hogy mi, európaiak nem imádkozunk eleget. Ha többet imádkoznánk, vajon Európában is lennének ébredések, mint a világ többi részén?

Be kell vallanunk, néha azt érezzük, hogy imáink már a plafonról visszapattannak. Sokszor saját lustaságunk a legnagyobb ellenségünk. Az ilyen imaalkalmakon döbben rá az ember, hogy mennyi mindenért kellene hálát adnia, könyörögnie, bűnbánatot tartania vagy közbenjárnia. Pedig igazából pontosan nem is tudjuk a mechanizmusát. A hiányát azonban érezzük.

Csákai István