2007. évi III. törvény

A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeiről

 

Preambulum

A Magyarországi Református Egyház az általa fenntartott felsőoktatási intézmények működését e törvénnyel szabályozza.

 

1. A református felsőoktatási intézmények a Magyarországi Református Egyház Alkotmányában elfogadott hitvallásokat követik, a református és a magyar felsőoktatás több évszázados örökségét ápolják. Törekednek az európai egyetemek Magna Chartájában lefektetett alapelvek megvalósítására, valamint arra, hogy az oktatók és a hallgatók egymást Krisztusban testvérnek tekintsék, és igényesen, egymást segítve igyekezzenek a lehető legjobb eredmény elérésére. Az universitas scientiarum szellemében végzendő nevelő, oktató és tudományművelő tevékenységükkel az egyház és a nemzet javát szolgálják.

2. A református felsőoktatási intézmények, az ősi református kollégiumok örökségéhez híven, hitvallásos elkötelezettségük mellett biztosítják az oktatás, a képzés és a kutatás lelkiismereti szabadságát, s mint egyetemek és főiskolák földrajzi vagy politikai határoktól függetlenül teljesítik küldetésüket. Tudományművelő tevékenységük a tudomány és a keresztyénség egyetemessége szellemében az egyetemes és a magyar kultúra, az egyetemes keresztyén anyaszentegyház és ezen belül a magyar reformátusság szolgálatában áll.

 

3. A Magyarországi Református Egyház egyetemei és főiskolái értékközvetítő és tudományművelő autonóm intézmények, amelyek a reájuk vonatkozó egyházi törvények, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) és egyéb jogszabályok keretein belül maguk határozzák meg szervezeti és működési szabályaikat, valamint képzési céljaikat, oktatási és kutatási programjaikat.

 

1. Minden református felsőoktatási intézmény vezetőjének és vezető testületének feladata, hogy elkészítse az intézmény küldetésnyilatkozatát, amely tartalmazza az intézmény múltbeli fejlődését, jelenlegi tevékenységét, a szűkebb és tágabb közösség számára rendelt feladatát, valamint a jövőképét.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A törvény hatálya

 

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: MRE) által fenntartott felsőoktatási intézményekre, azok oktatóira, tudományos kutatóira, egyéb alkalmazottaira, hallgatóira és fenntartójukra.

 

(2) Az MRE felsőoktatási intézményeire, valamint fenntartóikra a hatályos állami felsőoktatási törvénynek (Ftv.), a felsőoktatásra vonatkozó egyéb állami jogszabályoknak, valamint e törvénynek a rendelkezései az irányadók.

 

(3) A református felsőoktatási intézmények működése és a rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal az állami jogszabályokkal, amelyek valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkoznak, feltéve, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás tanításával.

(4) A fenntartói szabályrendeletek és szabályzatok e törvénnyel nem lehetnek ellentétben.

 

(5) Amennyiben az Ftv. lehetőséget ad az egyházi fenntartású intézményeknek az eltérő szabályozásra, de egyházi törvény, szabályrendelet ilyet nem tartalmaz, úgy a fenntartó vagy az intézmény a belső szabályai szerint rendelkezhet az eltérésekről. Ennek hiányában az Ftv. rendelkezései irányadók.

(6) A református felsőoktatási intézményeket és székhelyüket e törvény melléklete tartalmazza.

 

 

II. fejezet

A református felsőoktatási intézmények alapítása, megszüntetése és jogállása

 

2. § (1) Református felsőoktatási intézmény fenntartója a Zsinat vagy egyházkerület lehet (a továbbiakban: fenntartó).

(2) Református felsőoktatási intézmény alapítása – az Ftv.-ben foglaltak figyelembevételével – a Zsinat saját kezdeményezésére, vagy a fenntartó indítványa alapján a Zsinat jóváhagyásával történhet. Az intézmény állami elismerését, továbbá nyilvántartásba vételét és a működés megkezdéséhez szükséges engedély megadását a Zsinat kérelmezi az illetékes hatóságtól.

(3) Református felsőoktatási intézmény megszüntetése a fenntartó indítványa alapján vagy saját kezdeményezésére a Zsinat hatásköre. Az állami elismerés visszavonását és a nyilvántartásból való törlését a Zsinat kérelmezi az illetékes hatóságtól.

(4) Református egyetem, illetve főiskola (teológiai akadémia) abban az esetben is létesíthető, illetőleg működhet, ha kizárólag hitéleti képzést folytat. Az egyetemnek mesterképzés folytatására, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére kell jogosultságot szereznie, továbbá a munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatók, kutatók legalább egyharmadának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Főiskola mesterképzést és doktori képzést is folytathat, ha erre jogosultságot szerez.

 

(5) Református felsőoktatási intézmény működhet önállóan vagy állami, egyházi, illetve más felsőoktatási intézménnyel együttműködésben vagy ezek elismert karaként is, továbbá kapcsolódhat felsőoktatási integrációkhoz. A más felsőoktatási intézménnyel való együttműködésről, illetve az integrációról az intézmény Szenátusának javaslata alapján vagy saját kezdeményezésére a fenntartó a Zsinat egyetértésével dönt. Az együttműködés, illetve integráció a fenntartónak az egyes vagyontárgyak feletti rendelkezési jogát nem érintheti. Az intézményeknek meg kell őrizniük református elkötelezettségüket.

(6) Karok alapításáról és megszüntetéséről az intézmény Szenátusának javaslata alapján a fenntartó dönt.

3. § (1) Valamennyi református felsőoktatási intézmény autonóm, önkormányzattal rendelkező, önálló jogi személy.

(2) Az intézmény működéséhez egyházi, saját és egyéb vagyont használ. Ingatlan szerzéséhez, megterheléséhez vagy elidegenítéséhez a fenntartó hozzájárulása szükséges.

 

(3) A fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon kezeléséről és használatáról megállapodást kell kötni

 

 

4. § (1) A református felsőoktatási intézmények kollégiumot (internátust), szakkollégiumot, diákotthont hozhatnak létre, illetve működtethetnek.

(2) Kollégium (internátus), szakkollégium, diákotthon működtethető az MRE, illetve testületei és intézményei (Zsinat, egyházkerület, egyházmegye, egyházközség) fenntartásában, önállóan, valamint más szervezetekkel közös fenntartásban is.

(3) A nem felsőoktatási intézmények fenntartásában működő kollégiumok és diákotthonok megalkotják szervezeti és működési szabályzatukat, amelyet a fenntartó fogad el.

5. § A református felsőoktatási intézmények gyakorló közoktatási, valamint más gyakorló intézményt működtethetnek, a vonatkozó jogszabályok szerint.

III. fejezet

A református felsőoktatási intézmények feladatai

 

6. § A Preambulum értelmében – az Ftv.-ben foglaltakon túl – az intézmények sajátos feladatai:

 

a) a református keresztyén értékeket képviselő felsőfokú végzettségű szakemberek képzése,

b) a tudományok művelésében és megjelenítésében a református keresztyén szempontok és értékek képviselete, különösen a nem református fenntartású felsőoktatási intézményekkel fennálló kapcsolatokban,

c) a képzés és kutatás során kitüntetett figyelem fordítása a teológiai műveltség növelésére.

 

IV. fejezet

A református felsőoktatási intézmények szervezete és működése

7. § (1) Az intézmények – a rájuk vonatkozó jogszabályokat és saját történelmi örökségüket is figyelembe véve – szervezeti felépítésüket maguk alakítják ki úgy, hogy az alkalmas legyen az intézmény küldetésnyilatkozatában megfogalmazott célok elérésére, továbbá a fejlesztési tervek, a munkaprogramok, a tudományművelési feladatok és az ellenőrzési-értékelési rend megvalósítására.

 

(2) Figyelembe véve a képzés és tudományművelés tartalmi sajátosságait, az intézményi szervezeti egységeket az átjárhatóság biztosítása érdekében a magyar, valamint a nemzetközi felsőoktatás szabályai és gyakorlata szerint kell kialakítani.

 

(3) A felsőoktatási intézmény szervezetéről és működéséről a Szenátus szabályzatot alkot az Ftv., az MRE Alkotmánya és e törvény idevonatkozó útmutatásai szerint. A szabályzatot jóváhagyásra meg kell küldeni a fenntartónak.

 

(4) A református felsőoktatási intézményekben a fenntartó döntése alapján gazdasági tanács hozható létre, az alapító okiratban meghatározott módon.

 

(5) A református felsőoktatási intézményekben a hitéleti képzés tekintetében is működtetni kell a minőségbiztosítási rendszert, és el kell készíteni a minőségfejlesztési programot.

 

8. § (1) Szaklétesítési eljárásban alap- és mesterképzésben a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeit – beleértve a képzési idő meghatározását is – a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB) feltételrendszeréhez igazodva dolgozza ki a felsőoktatási intézmény, s az elkészült tervezetet megküldi a Zsinatnak. A Zsinat a szakértői és az illetékes bizottsági vélemények figyelembe vételével határoz, s a dokumentumokat megküldi a MAB -nak.

(2) Hitéleti alap- és mesterképzési, valamint szakirányú továbbképzési szakok indításához a fenntartó egyetértése szükséges. A részletes oktatási és tanulmányi követelményeknek, valamint a képzés részletes szabályainak kidolgozása a felsőoktatási intézmény feladata.

V. fejezet

A református felsőoktatási intézmények pénzügyi és támogatási rendszere

 

9. § (1) A felsőoktatási intézmények működését és fejlesztését az állami és az egyházi források figyelembevételével kell megtervezni.

 

(2) A gazdálkodás főbb forrásai:

 

a) állami támogatás,

b) fenntartói támogatás,

c) pályázatból érkező bevételek,

d) hallgatói térítések,

e) az alaptevékenység bevételei,

f) a vállalkozási tevékenység bevételei,

g) saját vagyonból és szolgáltatásokból származó jövedelem,

h) gyülekezeti és alapítványi támogatás,

i) adományok és egyéb bevételek.

 

(3) A fenntartói működési és fejlesztési támogatás egy hallgatóra eső összegéről a Zsinati Tanács évente dönt. A Zsinati Tanács a fenntartó kérelmére kiegészítő támogatást is megállapíthat.

 

(4) A felsőoktatási intézmények éves költségvetését és zárszámadását a fenntartó hagyja jóvá.

 

10. § (1) A felsőoktatási intézmények – a fenntartó jóváhagyásával – költségvetésük terhére középtávú (legfeljebb 10 évre) kötelezettséget vállalhatnak felhasználói célra. Az ebből származó éves fizetési kötelezettség összege nem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhasználói célú előirányzatának 5 %-át.

 

(2) Felhasználói célra hitelfelvétel történhet

– pályázati önrész biztosításához,

– pályázati átfinanszírozásból adódó likviditási zavar kezeléséhez,

– intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatokhoz.

 

(3) A felvett hitelkeret illetve a törlesztés összegét az intézményi költségvetésben kell rögzíteni.

 

 

VI. fejezet

A fenntartói irányítás

11. § (1) Az irányításból eredő jogokat és kötelezettségeket az Ftv. és jelen egyházi törvény tartalmazza.

 

(2) A református felsőoktatási politikát és annak végrehajtását a Zsinat határozza meg.

 

 

(3) A fenntartó az éves költségvetés jóváhagyásával biztosítja a felsőoktatási intézmény autonóm működésének tárgyi, pénzügyi, személyi feltételeit.

 

(4) A felsőoktatási intézmények ellenőrzését a fenntartó látja el. A fenntartói irányításból adódó kötelezettségek teljesülését pedig az illetékes miniszter az ágazati irányítás keretében az Ftv-ben meghatározott terjedelemben ellenőrzi.

 

(5) Az illetékes miniszter törvényességi ellenőrzési joga nem érinti az egyházi jogszabályok alapján gyakorolt ellenőrzési kötelezettséget és felügyeleti jogosítványokat.

 

(6) Az intézmények törvényes és biztonságos működése érdekében a fenntartó ellenőrzi a működés és a döntéshozatal jogszerűségét.

(7) Az intézmény szakmai tevékenységét, a képzési és kimeneti követelmények teljesülését a fenntartó ellenőrzi, beleértve a nem hitéleti szakokon folytatott képzés tekintetében is a református szellemiség érvényesülését.

(8) A felsőoktatási intézmények gazdálkodását a fenntartó számvizsgáló bizottsága az MRE gazdálkodásáról szóló törvényben meghatározott módon ellenőrzi.

(9) A törvényességi ellenőrzési jog gyakorlásának kereteit, az eljárás szabályait a fenntartó szabályrendeletben határozza meg.

MÁSODIK RÉSZ

A REFORMÁTUS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK POLGÁRAI

ÉS JOGÁLLÁSUK

VII. fejezet

Az oktatók

 

12. § (1) Az oktatók alkalmazásánál az Ftv. szabályai az irányadók.

 

(2) Oktatói munkakörben az Ftv.-ben előírt képesítésű, elsősorban olyan református vagy evangélikus vallású egyháztagot kell alkalmazni, aki életével és munkájával vállalja az intézmény céljait és a munkakörével kapcsolatos feladatok ellátására alkalmas. Ilyen pályázó hiányában alkalmazható a követelményeknek megfelelő más személy is, amennyiben vállalja az intézmény szellemiségét és értékrendjét.

 

(3) Az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges a habilitáció megléte.

(4) A református felsőoktatási képzésben részt vevő egyházi személyek alkalmazására az egyházi szolgálati jogviszony szabályait is alkalmazni kell.

 

 

VIII. fejezet

 

Az alkalmazottak

13. § (1) Az intézményben az intézménnyel munkaviszonyban álló nem oktató vagy kutató jogállású alkalmazottak segítik az oktatási és a kutatási tevékenységet. Feladatuk az intézmény igazgatási, ügyviteli, gazdasági és műszaki feltételeinek biztosítása. Az intézmény alkalmazottaira a vonatkozó állami jogszabályok és egyházi rendelkezések egyaránt érvényesek.

(2) Az intézmény nem oktató vagy kutató alkalmazottjára is vonatkoznak e törvény előírásai, tekintet nélkül arra, hogy milyen felekezetű és milyen munkakörben dolgozik. Minden alkalmazottnak tiszteletben kell tartani az intézmény szellemiségét és szabályzatait. A munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy ezek megszegése rendkívüli felmondási ok.

 

 

 

 

 

 

IX. fejezet

Munkáltatói jogkörök

 

14. §(1) Az egyetem rektorát a Szenátus által javasolt személyek közül a fenntartó megválasztja és felterjeszti – a Zsinat Elnöksége útján – az illetékes miniszterhez, a köztársasági elnök által történő megbízásra, illetve felmentésre.

 

(2) A főiskolai rektort a Szenátus által javasolt személyek közül a fenntartó megválasztja és felterjeszti – a Zsinat Elnöksége útján– az illetékes miniszterhez, a miniszterelnök által történő megbízásra, illetve felmentésre.

 

(3) Az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkört – a megbízás és a felmentés kivételével – a fenntartó gyakorolja.

 

15. § (1) Az intézmény Szenátusa által javasolt személyek közül a fenntartó választja meg és terjeszti fel – a Zsinat elnöksége útján– az illetékes miniszterhez az egyetemi tanárt a köztársasági elnök, illetve a főiskolai tanárt a miniszterelnök által történő kinevezésre, illetve felmentésre.

 

(2) Az egyetemi tanár és a főiskolai tanár tekintetében a munkáltatói jogkört – az első kinevezés, illetve a felmentés kivételével – az intézmény vezetője gyakorolja.

 

(3) Azzal, aki már jogosult az egyetemi tanári, illetve a főiskolai tanári cím használatára, az intézmény vezetője létesíthet munkaviszonyt.

 

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakon kívül a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat az intézmény szabályzatában kell meghatározni.

 

(5) A fenntartó a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket hozhat, az intézmény alapító okiratában meghatározott módon.

X. fejezet

A hallgatók

 

16. § (1) A hallgató joga – az Ftv-ben foglaltakon túl – hogy színvonalas oktatást kapjon, a krisztusi szeretet jegyében egyéni gondoskodásban részesüljön, és részt vegyen az intézmény gyülekezeti és egyéb közösségi életében.

 

(2) A református felsőoktatási intézménybe felvett hallgatónak tiszteletben kell tartania a református erkölcsi és szellemi értékeket, és ezeknek megfelelő viselkedést kell tanúsítania.

 

(3) A hitéleti képzésben részt vevő hallgatónak - a (2) bekezdésben foglaltak mellett - a református hitelveket is tiszteletben kell tartania.

 

(4) A hallgató az első beiratkozás alkalmával fogadalmat tesz és ír alá, amelynek szövegét a fenntartóval egyetértésben az intézmények maguk határozzák meg. A hallgató kötelessége a hallgatói fogadalom szellemében élni, a keresztyén örökség hagyományait, értékeit megismerni, megbecsülni.

 

(5) Az intézmény a hallgatói jogviszony tartalmával kapcsolatban – alkalmazva az állami és az egyházi törvények felsőoktatásra vonatkozó előírásait – érvényesíti a saját szabályzatait.

 

 

 

HARMADIK RÉSZ

A REFORMÁTUS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZABÁLYZATAI

XI. fejezet

Szervezeti és működési szabályzat

17.§ (1) Az intézmény Szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz) részei: a szervezeti és működési rend, a foglalkoztatási követelményrendszer és a hallgatói követelményrendszer.

 

(2) Az SzMSz-ben rögzíteni kell – az általános törvényi előírásokon túlmenően – hogy az intézmény milyen módon kívánja biztosítani református egyházi jellegét.

 

(3) A fenntartó az SzMSz-t háromévenként felülvizsgálja.

 

XII. fejezet

Felvételi szabályzat

 

18. § (1) A református felsőoktatási intézményekbe történő felvétel feltétele nem hitéleti képzésre való jelentkezés esetén is, hogy a jelentkező – a felvételi és alkalmassági követelményeknek való megfelelésen túl – vállalja az intézmény céljait, keresztyén szellemiségét.

 

(2) A református felsőoktatási intézmények a rendeltetésüknek és képzési céljaiknak megfelelően – a vonatkozó jogszabályok alapján készített intézményi felvételi szabályzatuk szerint – fogadhatják és vehetik fel a jelentkezőket.

 

(3) A református teológia szak lelkész szakirányára az a református egyháztag vehető fel, aki

 

a) a lelkipásztori hivatás és általában az egyházi szolgálat végzésére elhivatást érez,

b) keresztyén életfolytatását gyülekezete lelkipásztorának jellemzésével igazolja,

c) két évnél korábban konfirmált,

d) az alkalmassági vizsgán megfelelt,

e) 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát beterjeszti.

 

(4) Református felekezeti elkötelezettséget igénylő szakterületekre az a református egyháztag nyerhet felvételt, aki

 

1. választott szakterületének hivatásszerűen való művelésére és általában az egyházi szolgálat végzésére elhivatást érez,

2. keresztyén életfolytatását gyülekezete lelkipásztorának jellemzésével igazolja,

3. konfirmált.

 

(5) A teológia szak felvételi követelményeiről a szakot meghirdető intézmény jogosult dönteni.

 

XIII. fejezet

Tanulmányi és vizsgaszabályzat

 

19. § (1) A tanulmányi és vizsgaszabályzat a hallgatói követelményrendszer részét képezi. A tanulmányi és vizsgaszabályzat az oktatók és hallgatók jogbiztonságát, jó előmenetelét és az intézményi rendet szolgálja.

 

(2) A református teológia szak lelkész szakirányon az intézmények közötti áthallgatás és átiratkozás kérdéséről az intézmény (kar) vezetője – az egyházak közötti egyezmények figyelembe vételével – dönt egyéni mérlegelés alapján.

XIV. fejezet

Szabályzat a hallgatói juttatásokról és térítésekről

 

20. § A református felsőoktatási intézmények a felvett és szabályszerűen beiratkozott hallgatókat az e célra kapott állami és egyéb forrásokból anyagi és egyéb juttatásban részesíthetik, s ennek elveit, módját, továbbá a hallgatók által fizetendő díjakat és térítéseket – a vonatkozó jogszabályok keretei között – szabályzatban határozzák meg. A szabályzatok megalkotásánál törekedni kell arra, hogy a hallgatói költségtérítésnek mértéke illetve a hallgatói támogatások alapelvei szakonként azonosak legyenek minden intézményben.

XV. fejezet

Fegyelmi szabályzat

 

21. § (1).Fegyelmi vétség: a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése.

E kötelezettség körébe tartozik a hallgató fogadalmában, az intézmény szabályzataiban, valamint a 16.§ (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak vétkes megszegése.

 

(2) Fegyelmi vétségnek minősül a hallgató olyan intézményen kívüli magatartása is, amely a hallgatói jogállással összeegyeztethetetlen, az intézmény érdekeit, jó hírnevét és szellemiségét súlyosan sérti vagy veszélyezteti.

 

(3) A fegyelmi eljárás részletes szabályait, ideértve a mentesülés eseteit és a mentesítési eljárást, az intézményi fegyelmi bizottság megalakítását, a tárgyalás és a bizonyítás szabályait, a védelem és a nyilvánosság ügyét, továbbá a fegyelmi büntetés fokozatait az intézmény szabályzatban állapítja meg.

 

(4) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek, ha valamely hitéleti szakot végző hallgató hitelvi kérdések miatt kerül ellentétbe az intézmény alapelveivel, s ezzel lehetetlenné teszi az intézményi hallgatói jogviszonyát. Ilyen esetekben a hallgatót a Szenátus előtt történő meghallgatás után, rendkívüli alkalmassági minősítés keretében, Szenátusi határozattal, fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül, törölni kell a hallgatók sorából.

 

(5) A hitéleti képzésből való kizárást kimondó határozatot közzé kell tenni az Egyház hivatalos lapjában.

 

XVI. fejezet

Doktori és habilitációs szabályzat

22. § (1) A felsőoktatási intézmény doktori képzést akkor indíthat, és akkor jogosult doktori fokozat odaítélésére, ha azt a MAB szakértői véleményében támogatta, továbbá az indítás tényét a fenntartó az illetékes hatóságnak bejelentette.

(2) A felsőoktatási intézmény azon a tudományterületen, tudományágban, illetve művészeti ágban jogosult habilitációs eljárás lefolytatására, amelyben doktori képzést folytat.

(3) A doktori és a habilitációs szabályzat elfogadásáról a felsőoktatási intézmény Szenátusa dönt.

 

XVII. fejezet

Az ünnepek és megemlékezések rendjéről szóló szabályzat

 

23. § (1) A református felsőoktatási intézményekben a nemzeti és az egyházi ünnepet méltóképpen kell megtartani.

(2) Az egyházi ünnepek: Karácsony, Virágvasárnap, Nagypéntek, Húsvét, a Mennybemenetel Ünnepe (Áldozócsütörtök), Pünkösd, a Reformáció Ünnepe. Ezek az ünnepek az egyházi intézményekben tanítási szünnapok.

XVIII. fejezet

A hallgatói önkormányzat

 

24. § (1) A hallgatói önkormányzat az intézményi autonómia kifejeződése a hallgatók szintjén. A református felsőoktatási intézményekben a hallgatói önkormányzat – a református kollégiumok történelmi hagyományainak megfelelően – a közösségi szolgálat végzésére, a hallgatók jogainak felelős gyakorlására hivatott.

 

(2) A hallgatói önkormányzat az intézményi szervezeti és működési szabályzat alapján és keretei között saját alapszabályát maga alkotja meg, és azt jóváhagyásra bemutatja az intézmény Szenátusának. A Szenátus a jóváhagyást abban az esetben tagadhatja meg, ha az alapszabály sérti a hatályos állami vagy egyházi jogszabályokat vagy az intézményi rendelkezéseket.

 

(3) Az Ftv-ben meghatározottakon túl a hallgatói önkormányzat joga:

 

1. önképzőkörök létrehívása, működtetése,

2. a hallgatótársak ügyeinek képviselete, egymás segítése tanulmányi és támogatási ügyekben,

3. karitatív tevékenység gyakorlása - figyelemmel a gyülekezetekben vagy más közösségekben végzendő szolgálatra.

NEGYEDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIX. fejezet

Vegyes rendelkezések

 

25. § (1) A református felsőoktatás ügyeinek koordinálásáról a Zsinat Elnöksége a fenntartók közreműködésével gondoskodik.

 

(2) A református felsőoktatási intézmények az e törvényben felsorolt szabályzataikon kívül – az Ftv. és egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve – más, a működéshez szükséges szabályzatokat is alkothatnak.

 

(3) A nem hitéleti képzést is folytató református felsőoktatási intézményekben intézményi lelkészt kell alkalmazni.

 

(4) A református felsőoktatási intézményekben pártpolitikai tevékenység nem folytatható.

 

XX. fejezet

 

Záró rendelkezések

 

26. § (1) E törvény kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeiről szóló 1995. évi III. törvény.

 

(2) A 11. § (9) bekezdésben meghatározott szabályrendeletet 2007. december 31-ig kell megalkotni.

 

(3) E törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 27-én megnyílt XII. Zsinatának 11. ülésszaka a Zs- 144 /2007. sz. határozatával. Hatályba lépett 2007. májusában.

.

Melléklet a 2007. évi III. törvényhez

A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményei

 

Egyetemek

Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen,

Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest.

 

Főiskolák

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen,

Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa,

Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak.