A sport a személy harmonikus fejlődésének egyik eszköze, amely nagyban hozzájárul erkölcsi javulásához is. A célkitűzések határozott és elkötelezett teljesítésére ösztönöz, a szabályok betartására nevel és a nehézségek, akadályok legyőzésére, valamint a kitartásra serkent. A szenvedéllyel űzött sport azon túl, hogy az egészséges élet részét képezi, az emberi és keresztény értékek elsajátításának iskolájává is válik. Arra tanít, hogy a személy összhangba tudja állítani emberi mivoltának egyes dimenzióit, amely egyértelműen segíti őt a teljes fejlődésben. A sporttevékenység által a személy megérti, hogy a testet nem lehet tárgynak tekinteni, hanem ellenkezőleg, a test segít önmagunk kifejezésében és a másokkal való kapcsolatteremtésben. Az ember fizikai és spirituális dimenziójának egyensúlya a test tiszteletére nevel, amely sosem tekinti azt eszköznek. A sísporttal kapcsolatban tudjuk – folytatta XVI. Benedek –, hogy azt hegyes vidéken lehet művelni. Olyan környezetben, ahol az ember kicsinek, aprónak érzi magát az óriási hegyekkel szemben. Ezáltal lehetősége adódik arra, hogy a teremtés értelméről elmélkedjen, a magasba tekintsen és megnyíljon Teremtője felé. A teremtett világot szemlélve az ember elismeri Isten hatalmas mivoltát, aki létünk és az egész világegyetem egyetlen forrása. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a teremtett világgal való kapcsolat is az ember teljes fejlődésének egyik fontos eleme, amely a környezet védelmére szólít bennünket. A sport segít e feladat teljesítésében, ugyanis az önfegyelemre, a tiszteletre nevel. A természettel való kapcsolat az Isten teremtett világa iránti szeretetet növeli – hangsúlyozta a pápa. A síoktatókhoz szólva elmondta, hogy szerepük fontos az egészséges sportéletre, továbbá a környezet tiszteletére való nevelésben. Olyan feladat ez, amelyet a családokkal, a gyermekekkel, iskolákkal együtt kell végezni és amely lehetőséget ad a hitélet csodálatos pillanatainak megélésére is. (RV.de – hu – 2010-11-18 – dr. békefy-röhrig klaudia – reformatus.hu)