A kiengesztelődés hét éve kezdődik

2010. november 18., csütörtök

A jövőben a felettes egyházak is jogosítványt kapnak új egyházközség létrehozására – döntött a csütörtökön kezdődő Zsinat. A testület határozott a lelkészi különbözeti és honosító vizsgáról, az egységes lelkészképesítő vizsga rendjéről, elfogadta a Tanulmányi és Teológiai Bizottság javaslatát az egyházi és társadalmi megbékélés folyamatáról, valamint a Zsinat támogatja, egy egységes tanügyi szervezet jöjjön létre. Átalakítás vár a Református Egyház című havilapra, ezentúl egyházi közlöny lesz.

A jövőben a felettes egyházak is jogosítványt kapnak új egyházközség létrehozására – döntött a csütörtökön kezdődő Zsinat. A testület határozott a lelkészi különbözeti és honosító vizsgáról, az egységes lelkészképesítő vizsga rendjéről, elfogadta a Tanulmányi és Teológiai Bizottság javaslatát az egyházi és társadalmi megbékélés folyamatáról, valamint a Zsinat támogatja, egy egységes tanügyi szervezet jöjjön létre. Átalakítás vár a Református Egyház című havilapra, az SDG konferenciaközpont pedig egyházi kezelésbe kerül vissza.

Futó Zoltán sarkad-újteleki lelkipásztor áhítatával kezdődött a XIII. zsinati ciklus hatodik ülésszaka. Igehirdetését a 2Krón 10 - Roboám király története - alapján tartotta. "Milyen nagy felelősség dönteni! Mert kivéve, ha Isten jelenti ki a jövőt, mi egy-egy döntésünk után soha nem tudhatjuk biztosan, hogy mi következik. Akárhány sakkjátékot lejátszhatunk, akárhányszor végiggondolhatunk minden lehetséges variációt, de döntéseink következményeit valójában mindig csak utólag látjuk jól. Csak utólag tudjuk biztosan az eredményt. Ezért kell segítségül hívni a Szentlelket, hogy Isten adjon nekünk bölcs döntéseket!" - mondta a lelkipásztor.
>> Futó Zoltán igehirdetésének teljes szövegét itt olvashatja el.

A nyitóáhítatot követően, a Zsinat lelkészi elnöke Bölcskei Gusztáv püspök elnöki megnyitójában megemlékezett az előző zsinati ülés óta eltávozottakról  és méltatta az október 23-án kitüntetett egyházi személyiségeket. Ezt követően a gazdasági válságról beszélt. Mint mondta, a magukról, a tisztességes játék szabályairól elfeledkező, függőségben kaszinózók rabjaivá váltak milliárdok: adófizetők, kisemberek és a még meg nem születettek is. Kijelentette: véget ért az a világ, amelyben a gazdaság öntörvényűségébe vetett hit lesöpörhetett minden morális szempontot. Bölcskei Gusztáv utolsó gondolataiban kitért az új kormányzattal megindult együttműködés fejleményeire. Mint mondta, kisebb döccenők még tapasztalhatóak a koordinációban, de ezek elviselhetőek és betudhatóak az indulás nehézségeként.

>> Bölcskei Gusztáv nyitóbeszédéről bővebben itt olvashat.

Az elnök nyitógondolatait követően a Zsinatra meghívott Kárpát-medencei részegyházak képviselői szóltak közösségeik életéről, múltjáról és jelenéről,  elsőként Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, utána pedig a mindössze négy gyülekezetet számláló Szlovéniai Református  Egyház képviseletében Bódis Tamás lelkipásztor.



A Zsinat elfogadta a csütörtöki zsinati tanácsi ülésen született döntést a balatonszárszói SDG Konferenciatelep működtetésével kapcsolatban. A Zsinati Tanács úgy határozott, hogy az SDG-telep kerüljön vissza az egyház kezelésébe valamint, hogy átmenetileg szűnjön meg a konferenciatelep jogi személyisége. A testület továbbá felkérte a Zsinat Elnökségét, hogy az Elnökségi Tanáccsal egyeztetve keresse meg és bízza meg azt a személyt, aki a konferenciatelep hasznosításának közép- és hosszú távú tartalmi és szakmai elképzeléseit kidolgozza.

A tanácskozáson elfogadták Bellai Zoltán a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság elnökének előterjesztését az MRE lelkészeinek ellátásairól és a nyugdíjintézetéről szóló 2002. évi II. törvény nemzetközi vonatkozású függelékkel való kiegészítéséről. Az előterjesztő kiemelte, hogy az Európai Gazdasági Közösség 1408/71. EGK rendeletével kell összhangba hozni a református lelkészi nyugellátás szabályozását, ezért jogkövető lépésről van szó.

Márkus Mihály nyugalmazott püspök előterjesztésében került a Zsinat elé az egyházközségek státuszának szabályozása, amit a Zsinat csak részben fogadott el. A Zsinat nem egyben szavazott az előterjesztésről, hanem az összesen négy módosításról egyenként döntött. 



A tanácskozás a lelkészek jogállásáról szóló törvényhez készített előkészítő anyag megtárgyalásával folytatódott. Az előterjesztő, Kocsis Márta zsinati   jogtanácsos szerint nem megfelelő az eddigi jogszabályos struktúra. „Az átláthatóság érdekében jobb visszalépni, és átgondolni a törvény szerkezetét és tartalmát. A törvény a lelkészeknek kell, hogy megfeleljen, hiszen nekik és róluk szól“– mondta.  A lelkészeknek tisztában kell lenniük saját   helyzetükkel, hogy az egyházon belül és kívül is hitelesen tudják magukat definiálni. A lelkésznek egyes életpályaszakaszokban tudnia kell a lehetőségeit és azt, ez hogyan illeszkedik az egyházi és világi társadalomba. A világi joghatóságoknak is érteni és értelmeznie kell az egyházi jogszabályokat, és ezt  csak úgy tudja, ha illeszkedik a törvény a világi fogalmakhoz, és definiálhatóak a lelkész jogai és kötelezettségei.“ A Jogi és Egyházalkotmányi Bizottság egy táblázatot és egy törvény-szerkesztési vázlatot adott közre, melyet a zsinat egyhangúlag elfogadott.

A lelkészi különbözeti és honosító vizsgáról szóló előterjesztést Fazakas Sándor ismertette a zsinati tagokkal, melyet kisebb módosításokkal elfogadtak. A tervezett szabályozás kitér a felsőoktatási követelményekre, a szabályozatlan kérdésekre és az egységes lelkészi vizsga 2011. január 1-től hatályos új rendjére. A Tanulmányi és Teológiai Bizottság javaslatát az egyházi és társadalmi megbékélés folyamatáról Fazakas Sándor a bizottság elnöke  terjesztette elő, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Fazakas Sándor elmondta, hogy a bizottság az elmúlt zsinat ülésszakán kapta ezt a feladatot, és munkájához előrebocsátotta, hogy a tényfeltárás egy folyamat (megbékélés, kiengesztelés) és csak akkor tudunk erről beszélni, ha a bűn és bűnbánat ismerete meg van hozzá. Fazakas Sándor javasolta, hogy a Zsinat Elnöksége körlevél formájában adjon tájékoztatást a gyülekezeteknek, valamint az egyházi fenntartású intézményeknek a múltfeltárás rendjéről, és a Tényfeltáró Történész Bizottság munkájáról. Továbbá javasolja, hogy a 2011-el kezdődő hétéves ciklus az engesztelődés jegyében teljen, valamint minden év október 23. és november 4. közötti vasárnapon emlékistentiszteletet tartsanak a megbékélés jegyében.

Bellai Zoltán gazdasági bizottsági elnök előterjesztésében a gazdálkodási törvény módosítása került a Zsinat elé. Az előterjesztés szerint a módosításra egyrészt azért van szükség, mert 2002 óta az állami szabályozásban és az egyház életében egyaránt jelentős változások mentek végbe. Ezek szükségessé teszik a törvény aktualizálását. Másrészt az elmúlt időszak egyházat is érintő gazdasági nehézségei egyértelműen rávilágítottak azokra a gondokra, szabályozatlan területekre, amelyek orvoslása szükséges. A mind több területen megvalósuló egységes gondolkodás is arra indította az előterjesztőket, hogy a gazdálkodás terén is az egyház közössége és intézményei számára egységes irányelveket és szempontokat fogalmazzanak meg. A Zsinat a gazdálkodásról szóló új egyházi törvény alapelveit első olvasatban elfogadta, és felkérte a Jogi és Egyházalkotmányi Bizottságot, hogy a következő Zsinatra terjessze elő a második olvasatot. 

A Zsinat nevében Bölcskei Gusztáv köszöntötte a háromnegyed éves indiai külmisszióról visszatért Németh Júliát és Pálur Tamást. A köszöntés után a Zsinati Hivatal épületében megnyílt a Fatehpurban készült fotókból készült kiállítás.

A Zsinat döntött a Református Egyház című havilap átalakításáról. 2011. január 1-től a lap a Magyarországi Református Egyház és hivatalos testületeinek egyházi közlöny funkcióját látja el. Évente legalább négyszer, vagy szükség szerint jelenik meg. A Református Egyházat elektronikus és nyomtatott formában minden gyülekezet és intézmény megkapja, a költségeket a közegyházi költségvetés állja. Az igehirdetést segítő vázlatokat a debreceni Református Továbbképző Intézet által készített és megjelentetett Igazság és Élet című folyóirat veszi át. A tanulmányok, cikkek megjelentetését a Theologiai Szemle és a Confessio veheti át, de lehetőség lenne az internetes publikálásra is.

Az Oktatási Bizottság Ábrám Tibor főgondnok előterjesztésében ismételten a Zsinat elé terjesztette az országos hatáskörű tanügy-igazgatási és pedagógiai szervezet tervezetét. „A szervezet küldetése az értékelvű, református identitás hitbeli, tudásbeli, etikai alapjainak újjáépítése, ápolása, fejlesztése, és az ehhez szükséges politikai, szakmai-pedagógiai, jogi és financiális keretrendszer folyamatos megteremtése, valamint a magatartási és tanulási nehézségekkel élő diákok többlet pedagógiai ellátásának megszervezése.”A Zsinat támogatta, hogy egységes tanügyi szervezet jöjjön létre. A Zsinat felkérte az Oktatási Bizottságot és a Jogi és Egyházalkotmányi Bizottságot, hogy készítse el az alapító okiratot, az állománytáblát, a szervezeti és működési szabályzatot és a költségvetést.

A zsinati ülés Kádár Zsolt esperes beszámolójával megemlékezett a Református Egyházak Világközössége (REV) nyári megalakulásáról. A szervezet, amely 108 ország 230 egyházába tartozó 80 millió református keresztyént képvisel, júniusban alakult meg Grand Rapids-ben.

A Zsinat megalapította a Filadelfia Ház – Fogyatékosokat Segítő Református Központ fogyatékos napközi intézményt a Filadelfia-házak A épületének pincéjében. Az új intézménybe beintegrálják a zuglói Mécses Református Támogató Szolgálatot.

Fodor Zsófia, T. Németh László

Ha szeretne részletesebben tájékozódni a Zsinaton történtekről, kattintson ide!

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.