Egyiptomban, az Egyesült Államokban és Tádzsikisztánban is megélte már a Karácsonyt Nadia Ayoub kopt keresztyén misszionáriusnő.

Kairóban születtem, keresztyén családban nőttem fel három leány és négy fiútestvérrel együtt. Evangéliumi kopt gyülekezetbe jártunk. Egyetemi tanulmányaimat először mezőgazdasági területen végeztem, majd teológiát hallgattam. Szívem vágya volt mindig, hogy Istent szolgáljam. Amikor az USA-ba kerültem, a református közösséghez csatlakoztam. Kazahsztánban, majd Tádzsikisztánban szolgáltam misszionáriusként 13 éven keresztül.

A 2010-es év a felkészülésről szólt. A PCUSA (Amerikai Presbiteriánus Egyház) koordinálásával először Magyarországra kerültem nyelvet tanulni, jövőre pedig Kárpátalján a cigány közösségben fogom szolgálni az Úr Jézust.

A karácsony számomra a közösségben megélt istentisztelet, mindazokkal a történetekkel, amelyeket felidézünk az együttlétek alatt: hogy lett a szó testté, hogy az emberek között lakozzék, Isten hogy mutatta meg szeretetét az emberek felé azáltal, hogy emberré lett és adta a Lelkét, hogy ilyen módon is közösségünk lehessen Vele és hitre juthassunk.

Egyiptomban a kopt-ortodox naptár szerint január 6-án késő esti istentisztelettel kezdünk ünnepelni. Egyszerű ételt eszünk, majd hazamegyünk és otthon örvendezünk a családdal. Másnap a gyerekek szép új ruhákba öltözve mennek a gyermek alkalomra, ahol Jézus születésének története hangzik el, és ajándékot vagy cukorkát kapnak, ha válaszolnak az elhangzott kérdésekre. Az alkalom végére a szülők is megérkeznek, s együtt mennek a templomba, ahol a gyermekek gyakran énekelnek vagy eljátsszák a karácsonyi történetet. Hangzik a tanítás és a hasonló karácsonyi énekek, mint Magyarországon, csak arab nyelven. Az alkalom után az emberek üdvözlik egymást és gyakran elkísérik egymást, hosszú időt együtt töltve. Családonként egy embernek illik otthon maradnia 6-án, hogy fogadhassa a gyakran muzulmán szomszédok jókívánságait. Ezek a látogatások a legtöbbször nagy teázásba és közös süteményevésbe torkollanak. Ha a szomszédok nem jönnek, a keresztyén házigazda összekészít egy tányérnyi finomságot és átküldi a gyerekkel. Amikor mindenki hazaérkezik, a család együtt fogyasztja el a karácsonyi ételt.

Tádzsikisztánban majdnem ugyanez történik, viszont van két dolog, ami számomra szokatlan: a fiatalok késő este elmennek a gyülekezet tagjaihoz és gyertyát tartva, karácsonyi dalokat énekelnek a házak előtt. A templomi istentiszteletek három napon keresztül zajlanak, alkalmanként ötórás együttlétekkel.

Amerikában két alkalom van karácsonykor. Az egyik reggel, általában a kisgyerekes családoknak, történetekkel, a másik este, gyertyafénnyel, karácsonyi énekekkel, Messiás kórussal. Az alkalom után a családok együtt ünnepelnek közös étkezéssel és ajándékokkal otthon, gyakran fogadnak vendégeket, ismerősöket is.