Az elmúlt napokban Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület, Steinbach József a Dunántúli Egyházkerület, Csomós József, a Tiszáninneni Egyházkerület és Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke is köszöntővel kezdte az új esztendőt. Az alábbiakban mind a négy egyházvezető üzenetét összefoglaljuk.

Bár mind a négy egyházkerület lelkészi vezetője megosztotta gondolatait 2011 első heteiben, valamennyien máshogyan tették ezt: Szabó István a Parókia portálnak adott interjút, Steinbach József a videós műfajt választotta, Csomós József a kerület hagyományos fogadásán beszélt, míg Bölcskei Gusztáv vezércikkben tekintett előre az évre.

Fontos a változtatás igénye

A keresztyénség hitelessége nem azon múlik, hogy számbeli többségben van-e, sőt még csak nem is társadalmi befolyásának mértékén, hanem sokkal inkább azon, hogy közösségei kiket küldenek az aratásba, és ők mennyire tudnak hitelesen jelen lenni a világban – mondta Szabó István dunamelléki püspök a Parókia portálnak adott, év eleji interjújában. Az egyházi vezető a beszélgetésben többek között kifejtette, hogy nemzedéke „egy defenzív keresztyénség” eszmerendszerében nőtt fel, és egy olyan világban készült a szolgálatra, amelyből a keresztyénség fokozatosan kiszorul.

A püspök a vallás és a hatalom kérdéskörét feszegetve szól a keresztyénség papi és prófétai tisztéről. Elmondja, hogy a demokráciában a választók megszerzéséért folytatott politikai diskurzus voksszerző diskurzus is. Felteszi a kérdést, hogy a keresztyénség hova álljon e voksszerző diskurzus világában, hiszen ha nem szólal meg, a hatalom cinkosának vagy a világ elől elzárkózó szektának bélyegzik, ha pedig megszólal, akkor valamelyik politikai csoporthoz sorolják. „Hol van az a szó, hol van az a hang, amire azt tudjuk mondani: ezt mi mondjuk prófétai látásból!?” – kérdezi a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi vezetője.

A református identitás problémakörével kapcsolatban az interjúalany kifejti: bár felekezetünk a mai Magyarországon meghatározó közösség, mégiscsak kissebségi létben él, amit tudomásul kell vennünk, és e szerint kell viselkednünk. Fontos része a református öntudatnak a püspök szerint a változtatás igénye is. A prófétikusságot nehéz kérdésnek tartja, mert  úgy látja, hogy a magyar reformátusság száz éve nem nézett szembe azzal a ténnyel, hogy bár bevett felekezet, alkotmányban garantált jogai vannak, mégis sokszor ma is kurucként viselkedik.

Hallgassa meg az interjút:

{mp3remote}http://www.parokia.hu/data/kollegium/hang/2011/01/14/SzaboIstvan201101.mp3{/mp3remote}

Az alkalmasságot kérjük Istentől

Steinbach József dunántúli püspök videóüzenetben tette közzé újévi köszöntőjét.

„Élő reménységgel tekintünk előre 2011-re. Rengeteg feladatunk van. Az Úristen adjon nekünk alkalmasságot, bölcsességet, vezetést, ezekhez a feladatokhoz. A mi alkalmasságunk az Istentől van. Egyrészt bocsássa meg nekünk, ha valamiben alkalmatlanok voltunk, ugyanakkor áldjuk az Urat, az Ő erejével, aki az Ő bölcsességével, az Ő örömével Jézus Krisztusban alkalmassá tett bennünket a feladathoz. Jövőre ezt az alkalmasságot könyörögjük, kérjük tőle. Hiszen sok-sok lehetőséget készít nekünk az Úr” - fogalmazott a püspök. 

2011 lehetőségei között a tatai Csillagpont találkozót emelte ki az egyházvezető, ahol a kerület, a dunántúli helyszín révén, házigazdai teendőket is ellát, megemlítette a különböző egyházi rendezvényeket, a rétegtalálkozókat, fontos feladatnak nevezte továbbá a lelkészegzisztencia kérdését és a januártól Győrben beinduló városi missziót.

„A mi alkalmasságunk az Úrtól van. Ő adja az alkalmasságot és megáldja munkánkat az Ő dicsőségére és sokak javára. Ezért imádkozunk a 2011-es esztendőben is” - zárta újévi gondolatait Steinbach József.

{vimeo}18327052{/vimeo}

Isten a mindennapokban mozgásban van

Csomós József püspök a Tiszáninneni Református Egyházkerület hagyományos újévi fogadásán elhangzott köszöntőjében beszélt arról, hogy a pénzvilág mennyire rányomta bélyegét mindennapjainkra, ezen pedig csak úgy lehet változtatni, hogy ha megelégszünk mindazzal, amink éppen van.

„Azért élhetünk olyan szituációban, hogy magatartásunk mentes az anyagiasságtól, és azért elégedhetünk meg azzal, amink van, mert a te Istened megy veled, nem hagy el és nem marad el tőled soha” – mondta Csomós József. A püspök kiemelte, hogy „Isten a mindennapokban mozgásban van”, ez pedig azt is jelenti, hogy nem leszünk egyedül soha. Majd hangsúlyozta: „A pénz uralta világunkban csak akkor lesz változás, ha a szemléletünkben is változás történik!”

Végezetül a következő szavakkal kérte Isten gazdag áldását a 2011-es esztendőre: „2011-ben úgy kívánok békességgel megáldott, új esztendőt, hogy áldjon meg az Isten igazi gazdagsággal, ami nem a pénzvilág gazdagsága, hanem kevéssel és sokkal együtt annak meghirdetése, hogy magatartásunk legyen mentes az anyagiasságtól, és így megtapasztalhassuk Isten ősi ígéretének ma is érvényben lévő üzenetét!”

Krisztusért követségben

"Ez a kifejezés tehát nemcsak az egyház tevékenységének a központi üzenetét hordozza, hanem kijelöli az egyház megjelenésének a módját is. Azt reméljük, hogy a Magyarországi Református Egyház 2011-ben nem úgy jelenik meg, mintha a végérvényes igazság birtokában lenne. De arról meg vagyunk győződve, hogy Krisztusban van a megoldás, a megbékélés, az igazság és az üdvösség" - írta Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke a Reformátusok Lapjában megjelent újévi vezércikkében, amely az MRE 2011-es jelmondatát - Krisztusért követségben - állította a középpontba.

A tiszántúli püspök kifejtette, a páli szavak hordozzák Krisztus megjelenítését, a reformátori üzenetet, valamint az is, hogy a követ beszédformája a kérés.

"Mi magunktól sokszor úgy képzeljük el, hogy a mindenható Isten, aki Krisztusban azt mondja, hogy nekem adatott minden hatalom mennyen és földön, Ő nem kér, hanem parancsol és elrendel - olvasható a tiszántúli püspök cikkében. - Az apostol azonban azt mondja, hogy kérünk titeket, mert a kérés igazán az a beszédforma, amely tiszteletben tartja a másik ember szabadságát."

Bölcskei Gusztáv az alapüzenet mellett az év legfontosabb témáiról is szót ejtett. Kiemelte a Kálvin-évek folytatását, a Parókiális Könyvtár első négy kötetének megjelenését, a felkészülést a Heidelbergi Káté 450., a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójának megünneplésére. Kitért a júliusi Csillagpont fesztiválra, a Reformátusok Világtalálkozójára, valamint arra is, hogy az egyháznak egy sor társadalmi tényezőre is hangsúlyt kell fektetnie, a magyar uniós soros elnökség féléve biztosan ilyen lezs.

„Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel!” - zárta éveleji cikkét a Zsinat lelkészi elnöke.

Összeállította: Czanik András