Az MRE Zsinati Tanácsa szerdán határozatban kérte a gyülekezeteket, hogy tartózkodjanak az önkormányzati szociális és oktatási intézmények átvételétől. A testület jogkörénél fogva nem tiltást rendelt el, fel akarta hívni a közvetlenül felettes egyházi hatóságok, az egyházkerületek figyelmét az intézményátadásokkal kapcsolatos kockázatokra. Az önkormányzatok ugyanis nagy számban keresik meg a gyülekezeteket az átadás szándékával, ám fenntartói tapasztalatok, valamint pénzügyi és jogszabályi ismeretek hiányában az intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordozhat.

Szerdán idén először ülésezett a Zsinat Tanács, és a testület határozatban kérte az egyházközségeket és a fokozatos egyházi testületeket, hogy – tekintettel a közoktatás, illetve a szociális ellátás várható alapvető szabályozási és finanszírozási változásaira – a finanszírozási feltételek véglegesítéséig tartózkodjanak az önkormányzati oktatási és szociális intézmények átvételétől.

Erkölcsi és anyagi felelősség

A határozat összhangban van az elnöki megnyitóval: az ülés elején ugyanis Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is önmérsékletre intett. Mint mondta, a nehéz anyagi helyzetbe került települési önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedik a gyülekezetekre és egyházi intézményekre, hogy vegyenek át intézményeket. „Az önkormányzatok nyilván szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, de fontos tudni, hogy az egyházi intézményvezetők nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak” – jelentette ki Bölcskei Gusztáv.

Bölcskei Gusztáv nyitotta meg a Zsinati Tanács szerdai ülését

A testület határozata felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos egyházi jogszabályok értelmében az átvételekről egyeztetni kell a fokozatos felettes egyházi testületekkel. A tanács döntése emlékeztet arra is, hogy az intézményfenntartók felelős testületei erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak az átvett intézmények működtetéséért.

Felettes engedély nélkül nem lehetséges

„A Zsinati Tanács határozata nem tiltást tartalmaz” – jelentette ki dr. Bakó Szilvia, a Zsinati Hivatal jogi osztályvezetője. Hozzátette, a testület csupán fel akarja hívni a döntéshozók figyelmét az intézményátvételekben rejlő veszélyekre. A Zsinati Tanács az egyházi törvények értelmében nem rendelkezik közvetlen ellenőrzési jogosultsággal az egyházi intézmények fenntartói felett, azonban, mint a költségvetési ügyekben illetékes egyházi testület, irányt mutathat, ajánlással élhet, megszabhatja a gazdálkodás általános rendjét a Magyarországi Református Egyházban. Az intézményátvételeknek ugyanis akár a közegyházra is kiható következményeik lehetnek. Az osztályvezető e ponton emlékeztetett, hogy a zsinati tanácsi határozat hangsúlyozza: az átvételről döntő testületek anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak döntésükért.

A döntés joga a felettes egyházszervezetek (egyházkerületek és az egyházmegyék) kezében van. E kérdésben az ágazati egyházi törvények világosan fogalmaznak, miután pontosan szabályozzák az intézményátvételek engedélyezésének menetét.

„A közoktatásról szóló 1995. évi I. törvény a 4.§-a, a szeretetszolgálatról szóló 2000. évi II. törvény 3.§ (4) bekezdése, 4.§ (2) bekezdése, valamint az 5.§ (2) bekezdései világosan kimondják, hogy az intézményalapítás-, átvétel esetében a felettes egyházi testület előzetes engedélye szükséges” – mutatott rá Bakó Szilvia. A Zsinati Tanács határozata összességében új szabályozást tehát nem tartalmaz, hanem a megújuló finanszírozási szabályozási háttér megismeréséig int fokozott figyelemre, türelemre az önkormányzati intézményátvételek kapcsán és támogatja az egyházkerületek felügyeleti és jóváhagyó jogkörét.

Indokolt óvatosság

„Szociális intézmény egyházi kezelésbe vétele jelentős jogszabályi korlátokba nem ütközik” – jelentette ki Czibere Károly, a Szeretetszolgálati Iroda vezetője. A szociális területen nincs megkötés, tehát az év bármely részében megállapodhat az adott gyülekezet, fokozatos egyházi testület az önkormányzattal az átadásról. A feltételeket – vagyis, hogy milyen intézményről van szó, milyen feladattal, hány dolgozóval és milyen kötelezettségekkel rendelkezik az intézmény – ellátási szerződésben rögzítik. A dokumentumot a működést engedélyező illetékes hatóságnak kell elküldeni, amely nem a szerződést vizsgálja, hanem azt, hogy az átvett intézmény megfelel-e a törvényi működési feltételeknek.

Akkor érdemes az intézményátvétel mellett dönteni, ha a gyülekezet missziói látásába, diakóniai szolgálatába jól illeszkedik az adott tevékenység, mondta Czibere Károly. Természetesen akkor ésszerű az átvétel mellett dönteni, ha jó állapotú intézményről van szó, amelynek működtetése pénzügyileg fenntartható. Az is fontos, hogy az egyházi kezelésbe került intézménynél ne jelentkezzen azonnal jelentős fejlesztési igény. Ha mégis fejlesztésre van szükség, magas költségeket csak abban az esetben szabad vállalni, ha az átadó önkormányzat ehhez forrást is átad, vagy rendelkezésre állnak uniós támogatások a területen.

Az óvatosság indokolt, mert intézmény-fenntartói tapasztalat, pénzügyi és a jogszabályi ismeretek hiányában a szociális intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordoz – mutatott rá a Szeretetszolgálati Iroda vezetője.

A missziói munka szolgálatában

„Közoktatási intézmény átvétele csak akkor indokolt, ha az egyház közösségépítő, diakóniai és missziói munkáját hatékonyabban tudja végezni az oktatató-nevelő munka felvállalásával. Enélkül a küldtetés nélkül önmagában az oktatás nem vezethet a kívánt eredményre – jelentette ki Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője. Vizsgálni kell az egyházi igény mellett a szülői igényt is: ha a szülők gyermekeik neveltetését a református keresztyén értékrend mentén képzelik el, az egyház nem maradhat tétlen.”

Az irodavezető részletesen szólt a szabályozásról is: az állami közoktatási törvény értelmében, ha az önkormányzat által átadott intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan nem tartozik az egyházi ingatlanok tulajdonjogi rendezéséről szóló törvény hatálya alá, akkor az új, egyházi fenntartó kezdeményezésére az önkormányzat közoktatási megállapodást köt. Az intézményátvételhez, illetve a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell az egyház nyilatkozattételre jogosult szervének – az MRE esetében a Zsinat elnökségének – a támogató nyilatkozatát. E közoktatási megállapodás alapján az egyház jogosulttá válik a következő tanév első napjától a közoktatási kiegészítő támogatásra, azonban a támogatás összegét a kincstár elszámolja az önkormányzattal. Ez alól az átadó önkormányzat csak akkor mentesülhet, ha az egyházi fenntartó egyoldalú nyilatkozatot tesz, és azt az Oktatási Hivatal (2011. július 1-jétől a kormányhivatal) elfogadja. A közoktatási feladatellátásban való részvételre egyoldalú nyilatkozatot csak a kormánnyal a közoktatásra is kiterjedő megállapodást kötő egyház (illetve az egyházhoz tartozó fenntartó) tehet. Az Oktatási Hivatal az engedélyt akkor bizonyosan megadja, ha osztályonként a tanulói létszám eléri a törvényben meghatározott átlaglétszám kilencven százalékát, azaz nyolc évfolyamos általános iskola esetén összesen a százhatvan főt.

Csepregi Botond, fotó: Kalocsai Richárd