Vannak helyzetek, amikor az emberek élete egyik pillanatról a másikra, egycsapásra megváltozik. Máskor évekbe, sőt évtizedekbe telhet, mire változást érünk el. A REV elnökének kubai látogatása mindkettőre példát szolgáltatott. Egy nappal Kassab érkezése előtt ugyanis súlyos tornádó söpört végig Havannán. Alig 15 perc leforgása alatt négyszáz otthon rongálódott meg, kétszáz sérült meg, négyen pedig életüket vesztették.

Kassab helyi egyházvezetők és más külföldi vendégek, köztük a Presbiteriánus és Református Egyházak Latin-Amerikai Szövetségének (AIPRAL) elnöke, Agnaldo Gomes társaságában fel is kereste a tornádó sújtotta térséget. A látogatás során szemtanúi voltak annak, hogyan segít a Kubai Presbiteriánus Református Egyház (IPRC) az áldozatok gyógyulását, ami hónapokig, akár évekig is eltarthat.

Éljük a remény kultúráját!

Kassab és Gomes az IPRC zsinatának vendégeiként érkeztek Kubába. Az ülés előtt a REV elnöke egy emlékkornerencián is részt vett, amelyen a Kuba függetlenségi harcát ideológiailag megalapozó 19. századi filozófus és politológus, Jose Martí emléke előtt tisztelegtek.

Kassab a béke és a keresztyén etika témájában a közszolgálati televízióban is közvetített előadásában János evangéliuma alapján úgy fogalmazott, hogy „a béke nem a háború hiánya, hanem a mindenkit megillető jobb életért való küzdelem része”. „A valódi béke a méltóságteljes élet lehetőségének megteremtése minden ember számára, hiszen Isten akaratából fakad, hogy az emberek »bőségben éljenek« (János 10,10).”

„A béke azért lehet valóság közöttünk, mert a remény népe vagyunk” – fogalmazott a libanoni lelkésznő. „Ha összegezni akarjuk az aktuális eseményeket, akkor kénytelenek vagyunk belátni, hogy sokkal inkább uralkodik a félelem kultúrája a világban, mint a remény. Radikális csoportok szerte a világban sikeresen keltenek félelmet az emberek között. Ezzel úgy szállhatunk csak szembe, ha életünket a reménység kultúrája határozza meg. Ebben pedig az egyházaknak élen kell járniuk” – vallja Kassab, aki közel-keleti lelkészként szorosan együttműködve a libanoni és szíriai egyházakkal, megtanulta, hogyan lehet az egyház a reménység jelévé minden megosztottság és ellenségeskedés ellenére.     

„A libanoni polgárháborúban születtem és nevelkedtem, és már gyerekkoromban azért imádkoztam, hogy még az én életemben valósuljon meg a béke a Közel-Keleten” – tette hozzá a REV elnöke, aki más nemzetközi küldöttekkel, köztük az Amerikai Presbiteriánus Egyház (PC USA) társelnökével, Vilmaria Cintrón-Olivierivel és a koreai presbiteriánusok képviselőjével együtt vett részt a kubai egyház zsinatán.

Zsinatot tartottak Kubában

A zsinat az IPRC moderátorává Dora Arce Valentin lelkésznőt, a REV korábbi munkatársát, az igazságosságért és partneri kapcsolatokért felelős igazgatóját választotta meg. „Hálás vagyok azért, hogy ennyi regionális és globális partnerünk képviselteti magát a zsinati ülésen, köztük az AIPRAL és a REV” – fogalmazott az egyházvezető. „Jelenlétük, ahogy testvéregyházaink részvétele is megerősíti a bizonyosságunkat, hogy egy nagyobb közösség részei vagyunk, amelyik szeretettel és a jövőbe vetett reménységgel veszi körbe valamennyi tagját. Ez megerősít minket abban, hogy küldetésünket betöltsük, Isten országának áldásait, az igazságot és békét Isten teremtett világa számára hirdessük.”

A zsinat döntött arról is, hogy az Accrai és a Belhari Hitvallást egyaránt felveszik az IPRC alkotmányban rögzített hivatalos hitvallási iratai közé. Az ülésen az Amerikai Egyesült Államok (USA) és Kuba közötti megromlott viszony kapcsán állásfoglalást fogadtak el, kiemelve, hogy a kialakult helyzet negatívan érint számos családot a két országban. A nyilatkozat a megbékélést és a két ország kapcsolatának normalizálását sürgeti, konkrét lépésként pedig az USA havannai konzulátusának újranyitását követeli.  

Külügyi Iroda

Forrás: www.wcrc.ch