Partneregyházunk főtitkára magyarországi tartózkodása során nagy hangsúlyt helyezett a missziós tapasztalatok megosztására és cseréjére, de részletesen elmesélte azt is, hogy nagyjából 1200 gyülekezetet számláló – tehát a magyarországi református közösséghez hasonló – dél-afrikai Holland Református Egyház milyen változásokon ment keresztül az években, és hogyan kezdte megtalálni igazi, Istentől kapott elhívását.

Helyi szinten keresik a küldetésüket

Az egyház 2013-as zsinati ülése után kezdett missziói egyházzá válni, erősen támaszkodva David Bosch missziológus tanításaira, akinek hatására paradigmaváltás kezdődött a DRC-n belül. Az egyház ugyanis korábban teológiai alapot adott a Dél-Afrikában az 1940-es évektől egészen 1994-ig fennálló apartheid rendszernek – annak a faji elkülönítési politikának, amely ellehetetlenítette a feketék érvényesülését a társadalmon belül. „A gyülekezeti tagokat arra hívja Isten, hogy a saját környezetükben értsék meg az elhívást, a helyi közösségükben, ahol a mindennapjaikat élik” – mondta Claassen az egyház missziói átalakulásának kiindulópontjáról. „A megújulási folyamat alapját az jelentette, hogy megértsük, mit is jelent misszióinak lenni. Voltak már erre korábban is kezdeményezések, de mivel ezek teológiailag megalapozatlanok voltak, ezért zátonyra is futottak.”

A főtitkár a missziói látás három elemét emelte ki, melyre fel kívánták építeni szolgálatukat: az egyik a Szentháromság, mint egység fontossága, az egyház ugyanis ebbe az egységbe kívánja behívni az embereket. A másik a koinónia fogalma, amely az egymással vállalt, mély testvérközösségre utal – a hívő ember ugyanis csak így tud teljes életet élni. Harmadik szempontként a kenózist emelte ki: ez a görög szó az önmagunk megüresítését és odaadását jelenti, ahogyan Krisztus is tette azt értünk (Fil 2,7).

„A lényeg a missziói hermeneutikán van, azon, hogy teljes valójában megértsük, mire kell figyelni a Bibliát olvasva” – hangsúlyozta Claassen, hozzátéve, hogy „ez mindennek az alapja” a lelkészi szolgálatban. A folyamat segítésére munkacsoportokat hoztak létre szerte az országban, melyek az ige „hatékonyabb”’ liturgiai átadására fókuszáltak, erősítve a missziói látás kialakulását.

Biztos kezdet dél-afrikai módra

Gustav Claassen megosztotta a DRC egyik legfontosabb projektjének részleteit is. az ECD (Early Childhood Developement) a kora gyermekkori nevelésre koncentrál. „Egy gyermek életében az első ezer nap a legfontosabb, már az iskola szempontjából is. Ha valaki nem tudja megszerezni a későbbi fejlődéshez szükséges kompetenciákat ebben a korban, akkor szinte ledolgozhatatlan hátrányba kerül az egészséges neveltetésben részesülő kortársaival szemben” – mondta a főtitkár.

A programot számtalan helyszínen valósítják meg egész Dél-Afrikában: folyamatosan zajlik a nevelőnők képzése, akiknek egy évre biztosítanak oktatási anyagot, és az oktatáshoz szükséges eszközöket. Az egyház ez által munkahelyet is teremt, noha nem hagyományos értelemben: a szolgálatot önkéntesen vállalják fiatalok és idősebbek, a fejlesztésben részt vevő gyerekek szüleitől azonban anyagi juttatást kapnak érte. A legfontosabb azonban mégis az, hogy „a gyerekekbe fektetnek energiát”, ami pótolhatatlan segítséget jelent számukra a jövőt illetően.

A Magyarországi Református Egyház épp az idén indított a felelős szülővé válást és a gyerekek készségfejlesztését segítő intézményeket. A négy Biztos Kezdet Gyerekház és a „Jó kis hely” közösségi központ célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű régiókban születő gyermekeket.

Jó példával bevonzani

A főtitkár fontosnak tartotta kiemelni: számukra a missziói munka célja a közösség felé történő szolgálat, amelynek tagjait később meg lehet hívni a gyülekezetbe, így pedig belőlük válhatnak a jövő misszionáriusai. A DRC-n belül jelenleg is folyik egy kutatás annak érdekében, hogy megtalálják, hol és miként vigyék tovább a formálódást az országban.

Persze sehol sem megy minden, mint a karikacsapás. „Sok energiát kell fektetni a lelkészekbe – a hangsúly a gondolkodás megváltoztatásán van” – mondta Gustav Claassen. „Ennek érdekében fontos kiemelni a jó példákat, melyeket meg is teszünk egyházunk lapjában.” A lelkészek elköteleződését nagyban segíti a missziói munka iránt, hogy a dél-afrikai Holland Református Egyház teljes mellszélességgel az ügy mögé állt. Sőt, a misszióivá válás érdekében az egyházi törvénykezésen is folyamatosan dolgoznak.

Kirekesztés helyett kiengesztelődés

A dél-afrikai Holland Református Egyház szolgálataiban már a kezdetektől fogva az emberi méltóság megőrzése van a fókuszban, a lehető legtöbb társadalmi csoportot el szeretnék érni. „Noha több mint húsz év is eltelt már azóta, még mindig érezhető az apartheid öröksége az országban, a DRC pedig soha nem akar kirekesztővé válni” – tette hozzá. A sokszínűségben rejlő értékeket tizennyolc Bibliából vett példával támasztják alá munkájukban, legtalálóbban azonban mégis Pál apostol fogalmazza meg ezt az 1Korinthus 12,27-ben: „Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai”. Ahogyan minden tagnak szüksége van a másikra a tökéletes működéshez, úgy az emberi méltóság is ebben az együttműködésben nyerhet igazán értelmet – tette hozzá.

Gustav Claassen röviden kitért a kiengesztelődési mozgalomra, melynek alapjai hasonlítanak a hazánkban is elindult programra (ennek második alkalmát október végén szervezte meg a Református Cigánymisszió a debreceni Dorcas Camingben). A megbékélés nem különálló mozgalomként, hanem a missziói szolgálat szerves részeként van jelen a DRC-ben: már a politikai környezet megváltozása előtt elkezdődtek az alkalmak, melyeken az egyházvezetés ugyanúgy részt vett, mint civilek. Az egyház kilenc, úgynevezett „forró pontot” állapított meg az országban, ahol a legsúlyosabbnak vélték a helyzetet – nemrég pedig az Alkotmánybíróság hívta konzultációra a főtitkárt, hogy megtárgyalják, mi az egyház szerepe a kiengesztelődési mozgalomban.

„Egyházvezetői és gyülekezeti szinten is szükség van a kapcsolattartásra, a tapasztalatok és jó példák megosztására” – fogalmazta meg az együttműködés kulcsmozzanatait Gustav Claassen a konzultáció végén. Dél-afrikai testvéregyházunk főtitkára szerdán köszöntötte a Zsinat őszi ülésszakának résztvevőit, tapasztalatot cserélt a Missziói Iroda munkatársaival, csütörtökön a Károli Gáspár Református Egyetem rektorával egyeztetett, meglátogatta a kiskunhalasi és jánoshalmai cigánymissziós gyülekezeteket, pénteken pedig Bogárdi Szabó István püspökkel, a Zsinat lelkészi elnökével folytatott megbeszélést. A DRC 2011-ben írt alá testvéregyházi megállapodást a Magyarországi Református Egyház képviselőivel, Gustav Claassen látogatása a folyamatos kapcsolattartás legújabb állomása volt.

Dezső Attila, fotó: Derencsényi István, Vargosz