Az Európai Unió jogszabályai között egyelőre nem található olyan, mely az őshonos kisebbségek jogaival foglalkozna, miközben az unió tagországaiban több mint 50 millió olyan személy él, aki valamely őshonos kisebbséghez tartozik. Európa 47 államában körülbelül 340 történelmi kisebbség él, lélekszámuk meghaladja a százmilliót, így minden hetedik európai polgár valamely történelmi kisebbség vagy etnikum tagja – e kisebbségek jogai azonban szülőföldjükön eltérő mértékben biztosítottak. Ezt magyarként mi is megtapasztalhattuk, elég visszatekintenünk szomszédos országaink nyelv- és oktatási törvényeire.

Ezen a helyzeten változtathatna a Minority SafePack polgári kezdeményezés, melynek aláírásával arra kérjük az Európai Uniót, hogy jogi aktusok elfogadásával „javítsa a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és erősítse az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét”.

A Minority SafePack története

Bár az Európai Unió 1993-ban aláírt Alapító Szerződése értelmében a szervezet fontosnak tartja többek között a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint az emberi jogok tiszteletben tartását, a szabályozás hiányában sokszor mégsem lehet megelőzni a hátrányos megkülönböztetést.

Az unió polgárai azonban 2011 óta élhetnek az európai polgári kezdeményezés jogi eszközével, melynek segítségével jogalkotási javaslat előterjesztésére kérhetik az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az Unió hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotása. A polgári kezdeményezést a 28 uniós tagország közül legalább 7-ből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell támogatnia, de a 7 tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást.

Erre hivatkozva fordult az Európai Bizottsághoz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – 2011-ben. Akkor egy év alatt összegyűlt a szükséges egymillió aláírás, azonban két évvel később a Bizottság elutasította a kezdeményezés bejegyzését arra hivatkozva, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kellene megvalósítani.

Hosszú út

Az Európai Nemzetek Föderatív Uniója 2013-ban megtámadta az elutasító döntést, 2014-ben pedig Szlovákia és Románia az Európai Bizottság, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte, hogy beléphessen a perbe. Tavaly februárban végül a Törvényszék megsemmisítette az elutasító határozatot, így az Európai Bizottság kedvező döntést hozott a polgári kezdeményezés részleges bejegyzéséről, mely kilencet tartalmaz az eredeti tizenegy javaslatból:

• Új ajánlás megfogalmazása a kulturális és nyelvi sokféleség védelméért és előmozdításáért az Európai Unióban
• A támogatási programok módosítása, hogy azok a kisebb régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közössége számára is elérhetővé válhassanak
• Nyelvi sokféleségi központ létrehozása
• Rendelet, hogy a regionális alapok megtervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségek helyzetét, illetve a kulturális és nyelvi sokféleség szerepét
• Kutatás a kisebbségek Európa szociális és gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulásának értékéről: a Horizont 2020 program kiterjesztése a nemzeti kisebbségek és a kulturális és nyelvi sokféleség vizsgálatára
• Az állampolgársághoz kapcsolódó jogok kiterjesztése az olyan állam nélküli személyekre és családtagjaikra, akik egész életüket a születésük helyének megfelelő országban élték le
• Egységes európai szerzői jog fölállítása
• Az audiovizuális médiaszolgáltatásról szóló EU-s irányelv módosítása úgy, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott régiókban biztosítsa a más tagállamból sugárzott tartalmak szabad vételét
• A kisebbségi közösségeket és kultúrájukat támogató tevékenységek tömbösített felmentése az Európai Bizottság felé történő olyan értesítési kötelezettség alól, ami a regionális vagy tagállami segély és a segélyekre vonatkozó tagállami szabályzat összeférhetőségéről szól

A Bizottság ugyan továbbra is a hatáskörén kívülinek tekinti az európai parlamenti választásokkal és a megfelelőbb diszkriminációellenes jogszabályi keretek felállításával kapcsolatos javaslatokat, a Minority SafePack megmaradt pontjai egyedülálló lehetőséget nyújthatnak a kisebbségvédelem terén.

A kezdeményezéshez papíralapon, illetve online is lehet csatlakozni a www.jogaink.hu oldalon keresztül. A nyomtatható aláírási ív is a www.jogaink.hu oldalról tölthető le, amit postai úton a „Rákóczi Szövetség 1255 Budapest, Pf. 23” címre lehet eljuttatni.

Magyarok kisebbségben

A Minority SafePack történelmi jelentőségű esély, hogy a nemzeti kisebbségek védelme sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon az Európai Unióban, mint napjainkban – ehhez azonban az összes őshonos nemzeti kisebbség meg kell szólaljon. Eddig Romániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lettországban gyűlt össze a szükséges számú aláírás, de Dánia, Szlovénia, Bulgária, Spanyolország, Lengyelország és Horvátország esetében is jó esély van a küszöb elérésére.

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés sikere kulcsfontosságú mind a külhoni magyarok jogvédelme, mind a többi, Európában őshonos kisebbség szempontjából – de azt nem lehet elegendő alkalommal hangsúlyozni, mekkora magyar kisebbség él jelenlegi határainkon túl, akikért rengeteget tehetünk aláírásainkkal:

• Erdélyi magyarok: kb. 1 440 000 fő
• Felvidéki magyarok: kb. 520 500 fő
• Vajdasági magyarok: kb. 293 000 fő
• Kárpátaljai magyarok: kb. 170 000 fő
• Ausztriai magyarok: kb. 70 000 fő
• Horvátországi magyarok: kb. 16 500 fő
• Szlovéniai magyarok: kb. 10 000 fő

Bár Ukrajna és Szerbia egyelőre nem uniós tagállamok, hosszú távon, a kezdeményezés hatására az ottani kisebbségek számára is új lehetőségek nyílhatnak: a csatlakozni kívánó országoknak az Európai Parlament által elfogadott mindenkori elvárások alapján kell megvalósítaniuk kisebbségpolitikájukat. Bár a Bizottság nem köteles a kezdeményezés nyomán jogalkotási javaslatot előterjeszteni, ezzel a lehetőséggel napirenden tartható a kérdés és, ha úgy döntenek, hogy a javaslatot előterjesztik, az a jogalkotó elé kerül, és elfogadása esetén jogszabály válik belőle. Ez további, éveken át húzódó folyamat lehet – de ez az út segít a velünk élő kisebbségeken.

Írjuk alá!

A kezdeményezés oldalán található számláló szerint az aláírók száma már meghaladta a 860 ezret, így az aláírásgyűjtési akció hátralévő napjaiban még 140 ezer aláírásra és legalább további három olyan tagállamra van szükség, ahol összegyűlik a kvóta.

A Magyarországi Református Egy­ház Zsinatának vezetősége és a Kárpát-medencei református egy­há­za­kat tömörítő Generális Konvent el­nöksége is aláírásra buzdít, hogy együtt segítsünk az elszakított területeken élő magyarságon: „Nekünk csak egy aláírás, a kisebbségek számára azonban reménysugár a Minority SafePack.” Írja alá Ön is határon túli magyar testvéreinkért!

Erre a linkre kattintva csatlakozhat a kezdeményezéshez.

Farkas Zsuzsanna, fotó Dimény András

forrás: www.jogaink.hu, Minority SafePack, Magyarország Nagykövetsége, a Bizottság (EU) 2017/652 határozata, Európai Bizottság, EUMSz, MTI