Százhúsz kárpátaljai diák tanul a Nagydobronyi Református Líceumban, ahol jelenleg is magyar nyelven folyik az oktatás. Bár az intézmény vezetősége nem tájékoztatta a diákokat a kialakult helyzetről, mindannyian hallottak már a problémáról. Dávid, Patrik és Dmitro is, akik szobatársak a líceumban. Mindhármukat meglepte az elfogadott törvény, nem értik, miért negatív dolog az, ha magyarul tanulnak. Bár a fiúk két éven belül érettségiznek, tehát őket személyesen nem érintik a változások, kisebb testvéreik továbbtanulása miatt viszont aggódnak.

„Nemrég aláírtunk egy nyílt levelet, melyet Ukrajna államfőjének címeztünk, ebben tiltakoztunk az ellen, hogy kizárólag ukránul kelljen tanulniuk a gimnazistáknak” – mondja Dávid. A fiúknak azért is fontos, hogy magyarul érettségizhessenek, mert Dávid a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán vagy Magyarországon szeretne továbbtanulni idegennyelv-szakon, Patrik pedig Nyíregyházán szeretné majd folytatni tanulmányait.

A helyzet Dmitro esetében még érdekesebb, a végzős fiú ugyanis ukrán, egy évvel ezelőtt lett a líceum diákja, addig nem is tanult magyarul. Mint mondta, saját maga döntött úgy, hogy magyar nyelvű iskolában fejezi be tanulmányait, szülei támogatták ebben.  „Nekem nagyon fontos, hogy magyarul tanuljak, mert majd én is Magyarországon szeretnék egyetemre járni, ezért érdemes ide járnom” – mesél motivációjáról a fiú, aki mára szinte folyékonyan beszéli nyelvünket. Az új törvény értelmében három év múlva a hasonlóan gondolkodó fiataloknak nem lesznek ilyen lehetőségeik.

Növekvő elvándorlás

Gál Erika, a Nagydobronyi Református Líceum igazgatónője és Kacsó Géza, az intézmény lelkész-igazgatója különösen az iskolájukba járó diákok miatt tartják aggasztónak a törvény elfogadását. Mivel a református líceumra is vonatkoznak az ukrán állam szabályozásai, így a most elfogadott törvény értelmében pár év múlva már minden tantárgyat ukránul kellene tanítaniuk. Ennek kivitelezése egyelőre elképzelhetetlen, az egész országban tanerőhiánnyal küzdenek, és a jelenlegi rendszerben ez három év alatt nem fog változni. „Az itt élő kisebbségek ragaszkodnak anyanyelvükhöz, ez segít számukra a megmaradásban, ezért az ország lakosai számára komoly kihívást jelent a törvény” – mutat rá az igazgatónő.

Ezek mellett, ha valaki ukrán iskolába akart jelentkezni, megtehette eddig is, de inkább az a jellemző, hogy az ukrán gyermekeket íratják be magyar iskolákba. „A tanárok sem szeretnék ukrán nyelven tanítani tárgyaikat, ezért a törvény életbe lépése komoly elvándorlást is generálhat – teszi hozzá Kacsó Géza. – Ugyanígy elvándorolhatnak a családok is. Így is sokan külföldön dolgoznak, és ha más nyelven kell az oktatásban részt venni, hasznosabb lehet egy nyugat-európai nyelv megtanulása.”

Pozitív példa

A törvénnyel kapcsolatban szakértő politikusokat is felkerestünk. Buhajla József ungvári főkonzul kérdésünkre elmondta: komoly problémát jelenhet az úgynevezett hetes cikkely elfogadása. Ennek értelmében csak az óvodákban és az általános iskolákban taníthatnának a nemzetiségek anyanyelvén, ami megnehezítené a kisebbségek helyzetét. „Ez az eset komoly problémákat okozott országaink kapcsolatában, de bízom benne, hogy a kialakult helyzet megoldható, folyamatosan folynak erről tárgyalások” – tette hozzá a főkonzul.

„A 21. században ez egy elfogadhatatlan álláspont, azzal együtt, hogy természetesen magam is osztom azt a véleményt, mely szerint egy országban élő kisebbségnek beszélnie kell az államnyelvet” – fogalmazott Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos, akit a törvény körül kialakult helyzetről kérdeztünk. A kormánybiztos elmondta, bár az oktatási törvény csak 2020 szeptemberétől lépne életbe, alapvetően befolyásolná a kisebbségi oktatást, a döntés következtében a gyermekek 13 éves koruk után alig találkoznának anyanyelvükkel.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség több alkalommal jelezte a kijevi Oktatásügyi Hivatalnak, hogy a kisebbségek helyzetére nézve hibás megoldás anyanyelvként oktatni az ukránt, hiszen például egy magyar embernek a magyar az anyanyelve, egy román embernek pedig a román. Hasonló törekvéssel kapcsolatban pozitív példa, hogy Romániában sikerült olyan rendszert kidolgozni, melyben a székely gyermekeknek idegen nyelvként oktatják a románt – egy ilyen megoldás esetén a magyar állam segítséget nyújtott volna az ukrán pedagógusok átképzésében is.

„Ez a törvény elsősorban a 8 milliós kelet-ukrajnai orosz kisebbség ellen szól, de egész Ukrajna stabilitását rontja: vitákat generált azokkal a szomszédokkal, akik erejüket meghaladva támogatták Ukrajnát az elmúlt időszakban” – magyarázta Grezsa István. A kormánybiztos arról is tájékoztatott, hogy a törvény elfogadására Magyarország után Románia reagált a leggyorsabban, a román nemzetpolitika ebben a kérdésben hozzánk hasonlóan gondolkodik. A továbbiakban számíthatunk a visegrádi országok támogatására, emellett már Bulgária és Görögország is komolyan kritizálta a törvényt, Oroszország pedig éles hangú nyilatkozatban ítélte el azt.

Békés együttélés

Érdekesség, hogy Kárpátalján tizenháromezren jelentkeztek az ingyenes magyar nyelvtanfolyamokra, emellett iskolarendszerben tanulják a magyar nyelvet, amely a régióban presztízsnyelvvé vált az angol mellett. „Bár ez a törvény elsősorban az orosz kisebbség ellen szól, így nem mi vagyunk a célpontjai, mégis elszenvedői leszünk. Felfoghatatlan, hogy a személyes jó kapcsolatok ellenére ilyen megtörténhet” – fogalmaz Kacsó Géza.

A kárpátaljai magyar gyermekek számára jelenleg komoly nehézséget jelent, hogy nem idegen nyelvként tanulják az ukránt, szinte maguktól sajátítják el alapjait, ismereteik emiatt hiányosak. Sok olyan téma van, amit nem értenek, vagy amihez nehezebben szólnak hozzá, ukrán nyelvű oktatás esetén pedig nehezebben fogják elsajátítani a tananyagot, ami miatt kevesebb esélyük lesz a továbbtanulásra. „Azt tapasztaljuk, az az érdek, hogy egyre kevesebb értelmiségi kerüljön ki a kisebbségi rétegekből” – mutat rá Gál Erika, majd hozzáteszi: bár a szovjet időben járt iskolába, még a kommunizmus alatt sem volt ennyire szigorú a kisebbségi oktatás szabályozása.

„Látnunk kell, hogy a próbatételekben Isten velünk lesz, hiszen a határok is annyiszor változtak a fejünk felett az elmúlt évszázadokban, mi mégis itt vagyunk – ez az, amit érdemes megmutatnunk diákjainknak” – szögezi le az igazgatónő. Ugyanakkor az elmúlt évszázadok arról is tanúskodnak, mennyire jó kapcsolatot ápolnak az itt élő népek egymással – ennek következtében azt is észre kell venni, hogy éles az ellentét a Kárpátalján élő ukránok és a kijevi törvényhozást irányító ukrán politikai elit között. „Jó érzés, hogy az egész magyarság kiállt mellettünk és Kárpátalján is a törvény ellen van a többség – hangsúlyozza Kacsó Géza lelkipásztor. – Fontosak a diplomáciai törekvések, az aláírásgyűjtések és a nemzetközi fórumok, de mi legfőképpen Istenben bízunk, mert az Ő ígéretei maradandóbbak, mint bármely politikusé.”

Becsöngettek

Ilyen szellemiségben tanulnak a nagydobronyi líceum diákjai, akik közül többeknek is magyar irodalom órával kezdődött a tanítás hétfő reggel háromnegyed nyolckor. Kölcsey Ferenc verseit hallgatva még nagyobb ereje van az anyanyelvi oktatás fontosságának, a reformáció emlékévében pedig abba is érdemes belegondolni, hogy az ötszáz évvel ezelőtti eseményeknek köszönhetően olvashatnak és tanulhatnak ők is magyarul – ezt pedig nem szeretnék egykönnyen feladni.

Kapcsolódó anyagaink Kárpátaljáról:
Határtalan jótékonyság
Együttműködési megállapodás született Kárpátalján

Farkas Zsuzsanna, fotó: Bach Máté