A Magyar Kormány és a Magyarországi Református Egyház közötti viszony alapelveiről, az együttműködést meghatározó feladatokról szóló megállapodás az 1998-ban kötött megállapodást újítja meg. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kósa Lajos tárca nélküli miniszter is. Az aláírást követően Bogárdi Szabó István úgy nyilatkozott az egyház hivatalos honlapjának, hogy „korrekt, jó megállapodás született", amelyet hosszas előkészítő munka és számos vita előzött meg.

„A szerződés aláírásával a jövőben szilárd elvi és gyakorlati alapokon nyugvó megállapodás szabályozza majd az állam és a református egyház közös területeken való együttműködését. Fontos társadalmi érdek, hogy ez a munka zavartalan legyen, hiszen ez a magyar emberek mindennapi életének számos területét érinti. A református egyház legutóbb 1998-ban kötött megállapodást az állammal, de azóta sokat változott a társadalmi és jogi környezet, például beléptünk az Európai Unióba, új alaptörvényt, valamint új egyházi törvényt fogadott el a parlament, ezért is vált szükségessé a kontraktus megújítása. Míg 19 évvel ezelőtt a vagyonától megfosztott egyházak kárpótlásán volt a hangsúly, addig a mostani megállapodásban a szociális, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, valamint a társadalmi felzárkózással kapcsolatos területek kerültek előtérbe" – mondta a Zsinat lelkészi elnöke.

A megállapodásról

A kormány és a református egyház között még 1998-ban kötött megállapodás megújítását az indokolta, hogy az elmúlt két évtizedben Magyarországon és Európában meghatározó változások történtek, a református egyház közfeladatot ellátó, társadalmi és közéleti tevékenysége pedig jelentősen bővült – derül ki a megállapodás szövegéből.

A dokumentum rögzíti: a kormány örömmel veszi tudomásul, hogy a református egyház egyre szélesebb körben működtet – a többi között – nevelés-oktatási, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális intézményeket, és ezzel jelentős részt vállal a közfeladatok ellátásában. Szintén elismerti az egyház társadalomszervező és közéleti törekvéseit, valamint a külhoni magyarság identitásának és kultúrájának megőrzése érdekében tett erőfeszítéseit. A református egyház elismeri: a kormány jelentős lépéseket tett az egyházak közfeladatokba való bevonására a növekvő hitéleti és fejlesztési források biztosításával, valamint az iskolai hittanoktatás lehetővé tételével.

Közfeladatok

A közcélú tevékenységek esetében a felek kimondták: a kormány elismeri, hogy a református egyház hitéleti feladatain túl közcélú feladatok elvégzésében vesz részt, erre tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít számára. A közcélú feladatok között szerepel bölcsődei, köznevelési és felsőoktatási, valamint karitatív, felzárkózási, diakóniai, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá sporttevékenységet folytató, illetve környezetvédelemmel foglalkozó intézmények alapítása, fenntartása és működtetése. Ugyancsak részt vesz az egyház a kulturális értékmegőrzésben és értékteremtésben, például műemlékek, gyűjtemények fenntartásában, megőrzésében, gyarapításában.

A megállapodásban a kormány garantálja, hogy az egyház közcélú tevékenysége után a hasonló tevékenységet folytató állami vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos támogatásra jogosult. A közcélú, egyházi fenntartású köznevelési, szociális és egészségügyi intézmények dolgozóinak személyi juttatásait az állami vagy önkormányzati intézményekével azonos feltételekkel biztosítja a kormány.

Hitélet

A dokumentum tartalmazza azt is, hogy az egyház hitéleti és közcélú tevékenységét a kormányzat támogatja. Az egyezség megerősíti, hogy a református egyház jogosult az 1 százalékos szja-felajánlásokra, illetve azt az állam az állampolgári nyilatkozatok számának arányában kiegészíti.

A megállapodás kitér arra, hogy a kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására tesz javaslatot és kezdeményezi a Károli Gáspár Református Egyetem kiemelt egyetemként történő elismerését, továbbá egyetért azzal, hogy a Pápai Református Teológiai Akadémia és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia kezdeményezze az Oktatási Hivatalnál az alkalmazott tudományok egyetemeként történő elismerésre vonatkozó vizsgálatot. Arról is rendelkezik a megállapodás, hogy a református egyházi felsőoktatási intézmények támogatása évente nem lehet kevesebb 8,5 milliárd forintnál.

A dokumentum tartalmazza azt is, hogy a kormány a református egyházzal történt előzetes egyeztetés nélkül nem kezdeményezi és nem támogatja olyan jogszabály megalkotását vagy módosítását, amely az egyházat vagy ezt a megállapodást érintené, illetve kedvezményeiket szűkítené.

A megállapodás teljes szövege itt érhető el

Fekete Zsuzsa
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI