A magyarországi keresztyének idén szeptember 24. és október 1. között ünneplik a Teremtés hetét – a kezdeményezéssel a teremtett világ védelmének és az emberi felelősségvállalás fontosságára hívják fel a figyelmet már kilencedik éve. A református, evangélikus, metodista és katolikus teológusok, ökológiai szakemberek által készített segédanyag lelki útravalót és gyakorlati tudnivalókat kínál minden napra.

• A szegények annak ellenére is egyre szegényebbek, hogy a világ teljes vagyona továbbra is növekszik, a 2000-ben mért szinthez képest mostanra megduplázódott a növekedés. Ez azonban szinte teljes egészében a gazdagokhoz vándorol.

• A második világháború óta a városok terjeszkedése fenntarthatatlan módon folyt. 2007 óta az emberiség több mint fele városokban él.

• A Föld véges erőforrásait a növekvő életszínvonal, a növekvő lélekszám és a főleg a városokban tapasztalható urbánus életszínvonal egyaránt megterheli. 2016-ban már augusztus 8-án elértük a túlfogyasztás napját, mert míg a népesség „csak” a négyszeresére, a termelés a hússzorosára nőtt 100 év alatt.

• A klímaváltozás okaként felrótt globális üvegházgáz kibocsátásért is leginkább városaink felelnek: az üvegházgáz-emisszió 70%-a városokból ered.

Ilyen és ezekhez hasonló, aggasztó folyamatok miatt választotta az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport a Teremtés hete idei mottójául az „ökológiai megtérést”. Félreértés ne essék, nem egy újabb megtérésről van szó: a katolikus teológiai kifejezés alatt csupán „a Krisztushoz való megtérésünk következményeinek levonását értjük a világhoz való viszonyunkra nézve" – erről Nobilis Márió atya beszélt a csütörtöki sajtótájékoztatón.

Megújulva tekinteni környezetünkre

A reformáció emlékévének témája összehangban van Luther Márton ötszáz éve közzétett gondolatainak egyikével is: „Amikor a mi Urunk és Mesterünk, Jézus Krisztus azt mondta: térjetek meg – azt akarta, hogy a hívők élete mindenestül megtérés legyen." Emellett hasonlóan gondolkoztak erről a II. vatikáni zsinat résztvevői is.

Az „ökológiai megtérés" kifejezést II. János Pál pápa használta először: „Kötelességünk ezért fenntartani és ösztönözni az »ökológiai megtérést«, mely az utóbbi évtizedekben érzékenyebbé tette az emberiséget arra a katasztrófára, amely felé haladni látszik." Rámutat arra, hogy az ökológia is csak úgy lehet teljes értékű, ha nem marad meg „fizikai ökológiaként" az élőlények rendszereinek vizsgálatánál, hanem „humánökológiává" válik, mely által az emberiség arra neveli magát, hogy sokkal jobban közelítsen a Teremtő tervéhez a környezettel alkotott viszonya terén is.

Tehát egyéni megtérésünk Isten irgalmának egyedüli közvetítőjéhez, Krisztushoz, és folyton újrakezdett közös erőfeszítéseink arra, hogy e megtérés nyomán Isten akaratának törvénye szerint megújítsuk a világot mindabban, ami ránk tartozik. Ez a két követelmény Luther tanúságtétele szerint ugyanúgy egybefonódik, mint a II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint. Az utóbbi – a világban folytatott küzdelem – az előbbinek – a megtérésnek – szükségszerű következménye.

Vezérfonal a gyülekezetek számára

A segédanyagot Szűcs Boglárka, a református Ökogyülekezeti Mozgalom koordinátora mutatta be. „A világ ökológiai és gazdasági válsága egybben etikai, erkölcsi válság is, ezért fontos, hogy az egyázak foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel" – mondta a környezetvédelmi szakember. „Ha egyszer úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta (Jn 3,16), akkor nekünk nincs többé semmilyen érvényes indokunk arra, hogy ne szeressük, hogy elutasítsuk a világot" – vélik a munkacsoport tagjai.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által 1855 gyülekezetbe eljuttatott füzet a hét minden napjára tartalmaz egy rövid meditációt, imádságot és elgondolkoztató adatokat környezetünk ökológiai folyamatairól. Ezekkel párhuzamosa az olvasó különböző, a témával kapcsolatos művészeti alkotásokat és a változást elősegítő jó gyakorlatokat is megismerhet.

A szervezők azzal a reménységgel tekintenek a Teremtés hetére, hogy ezekben a napokban a gyülekezetek és intézmények a szervezett rendezvényeken együtt gondolkodnak keresztyén felelősségünkről, az ökológiáról és arról, hogy az egyházaknak milyen szerepe és hangja legyen e tekintetben. Az adott gyülekezet vagy/és intézmény lehetőségei szabják meg azt a formát, amelyben a Teremtés hetének helyi programjai a leghatékonyabban megvalósíthatók. 
» A segédanyag letölthető honlapunkról
» További információk az Ökogyülekezeti Mozgalom honlapján és Facebook oldalán.

reformatus.hu