Harkai Ferenc lelkipásztor 2012-ben tért vissza a Kispest-Központi Református Egyházközségbe, ahol korábban beosztott lelkészként szolgált. Mint mondja, már akkor szerettek volna iskolát átvenni, de ez végül nem sikerült. A presbitérium 2013 őszén egy voks híján egyhangúlag úgy döntött, hogy a gyülekezet foglalkozzon oktatással, és először nem iskolát, hanem óvodát indítottak. Amikor végül mégsem kapták meg az épületet, amelyre ígéretük volt a helyi önkormányzattól, a gyülekezeti termet, a lelkészi hivatalt és más közösségi tereket alakítottak át csoportszobává, konyhává, ebédlővé. Most például kis fogasok sora lóg az egykori lelkészi hivatalban, az lett az öltöző. Minden engedélyt megszereztek, a Szőlőskert Református Óvoda már évek óta üzemel. Az első csonka nevelési évben is harmincnál több gyerek járt hozzájuk, aztán évről évre egyre többen csatlakoztak. Most több mint hetven gyermeket nevelnek. Az első ballagásra készülő gyermekek szülei megkérdezték: „És iskola nem lesz?”

Nyolcvan százalék

A gyülekezet vezetői egyeztettek a tankerületi vezetővel, jelezve neki, hogy átvennék a templomhoz közeli Ady Endre Általános Iskolát. Az állami vezető azt mondta, nyolcvan százalék esélyt lát rá, hogy ez nem fog sikerülni. Hosszú, nehéz, szövevényes, buktatókkal teli hónapok következtek. A tantestületet először megdöbbentette az iskolaátvétel ötlete, végül túlnyomó többségük a református fenntartó mellett szavazott, ahogyan a szülők is, valamint közegyházi támogatás is kellett ah­hoz, hogy engedélyezzék az iskola átvételét a gyülekezetnek. A helyi önkormányzat – az iskola épületének tulajdonosa – havi 5,6 millió forint bérleti díjat akart kérni az épületért, és hathavi kauciót is le kellett volna tennie a gyülekezetnek. „Ez kigazdálkodhatatlan és valószínűtlen" – mond­ja a lelkipásztor. Végül augusztusban úgy döntött a képviselőtestület, hogy 2018 szeptemberéig nem kérnek bérleti díjat, de utána havi egymillió forintot egyoldalúan előírhatnak az ingatlan használatáért cserébe. A szerződés öt évre szól. Ezt azonban még 2018. július végéig újra fogják tárgyalni. Végül csak augusztus 22-én kapta meg az iskola a működési engedélyt az illetékes kormányhivataltól, így akkor hárult el minden jogi akadály az iskolaátvétel elől.

 A jövő presbitereit, lelkészeit látják a gyermekekben

Harkai Ferenc szerint az iskola nagy lehetőség, főleg úgy, hogy élő közösség áll mögötte. Az óvoda is biztos alapot ad az iskolának, és a gyülekezeti életet is olyannyira felpezsdítette, hogy a templom vasárnapról vasárnapra megtelik. A lelkész még azt is hozzáteszi: szeretné, ha mindenki számára elérhető lenne az a magas minőségű oktatás, amelyet régen is képviseltek a református iskolák. Megéri ez a fáradságot, energiát és pénzt? Amikor a presbiteri gyűlésen felmerült a téma, az egyik presbiter azt mondta: minden befektetést megérnek az oktatási törekvéseik, mert a gyermekek közül kerülhetnek ki a jövő presbiterei, lelkészei, hitoktatói.

Odateszik, amijük van

Józsa József, a gyülekezet gondnoka szerint az is fontos mind az óvoda, mind az iskola esetében, hogy az ide járó gyermekek megismerkedjenek Jézussal, az egyházzal, a vallással és a hittel, hogy lássanak jó példákat, hiteles embereket. Azt mondja, amikor az óvodásoknak tartanak családi alkalmat, zeng a templomban a Miatyánk, ahogy az óvodások is hangosan mondják az imát. „Ilyenkor arra szoktam gondolni, hogy ezekért a pillanatokért megérte megalapítanunk az óvodát" – teszi hozzá. A példaadást segítik az óvodában dolgozó dadusok, akik mind a gyülekezetből kerültek ki.

Az iskolával kapcsolatban egyelőre csak reményre van ok. Józsa József ettől is gyarapodást vár, lelki és fizikai értelemben is. Feladat is több lesz, mind eddig. A gondnok bár nyugdíjas, építési vállalkozóként dolgozik. A brigádjával festették ki az első osztályosok termét, mert érkezett a jelzés, hogy szükség van rá. „Az iskolát fel kell karolni, hogy mindenki: a szülők, a pedagógusok, a gyerekek és az önkormányzat is elégedett legyen velünk. Lássák, hogy odatesszük, amink van: az erőnket, az imádságunkat, a tehetségünket" – mondja Józsa József, és hozzáteszi: Harkai Ferenc rengeteget dolgozott az iskoláért, „ha valahol kidobták az ajtón, visszamászott az ablakon – erőn felül teljesített”. „Ezért is lenne fontos, hogy mielőbb találjanak iskolalelkészt, aki segít neki" – mondja a gondnok.

„Erre nem számítottunk”

A tantestület márciusban tudta meg a református gyülekezet szándékát. Az első tantestületi ülésen sokan megdöbbentek – idézi fel Hakkel Edina, az intézmény igazgatója, aki a fenntartóváltás után is folytatja munkáját. Szerinte a döbbenet érthető, hiszen az intézmény az elmúlt százöt évben mindig állami kézben volt. Két hetük volt gondolkodni a belső szavazásig, amikor a pedagógusok véleményt nyilváníthattak: református legyen-e vagy állami iskola maradjon-e az intézmény. A két hétben mindenki mérlegelt, tájékozódott, az igazgató szerint figyelembe vették az iskola, a gyermekek és a saját maguk szempontjait is. A szavazáskor végül a tanárok nyolcvan százaléka azt mondta, vegye át az iskolát a református gyülekezet. „Ez a vártnál magasabb százalék volt, senki sem számított ekkora támogatottságra. A többség várható volt, de nem ekkora arányban" – mondja az igazgatónő. A szülőket is megkérdezték a váltásról, ott még magasabb, nyolcvanegy százalékos támogatottsága volt a református átvételnek. „Erre szintén nem számítottunk" – teszi hozzá az igazgató. Az iskola életében fokozatosan jelenik majd meg a református identitás. Megmaradnak az iskola hagyományai, amelyeket kiegészítenek a reformátussághoz kötődő események: például az iskolában is megemlékeznek a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójáról. Bevezetik a heti két hittanórát, amellyel párhuzamosan továbbra is tanítanak etikát. A régebbi osztályoknál előfordult, hogy egy-két gyermek vagy maximum az osztály egyharmada járt csak hittanra, az új elsősök többsége már a hittant választotta. A harminckilenc elsős gyerekből harmincegy hittanra jelentkezett, közülük huszonhárman a református hittant választották. A gyülekezet ovijából is négy gyermeket már ide írattak be iskolába.

Táblacsere, nem csak az iskola falán

Csokai-Tóth Erika kárpátaljai származású magyartanár most kezd tanítani az iskolában. Amikor pályázott az állásra, még állami iskola volt az intézmény, mire becsöngettek, már református lett. Azt mondja, azért pályázott, mert bízott benne, hogy a gyülekezeté lesz az iskola. Nyolcéves kora óta pedagógus szeretne lenni, és már iskoláskorában, a Péterfalvai Református Líceumban eldöntötte, hogy református iskolában szeretne tanítani. „Láttam a tanáraimon, hogy jó református iskolában dolgozni, ebben én is részt akartam venni" – emlékezik a tanár­nő, aki először a nagyberegi líceumban tanított, majd férje munkája miatt Budapestre költöztek. „Gyökereket kerestünk, mert szerintünk anélkül elveszik egy család itt, a nagyvárosban. A kispesti gyülekezetről sok jót hallottunk, ezért jöttünk ide. Otthonra találtunk" – mondja a tanárnő. Négyéves kislányuk már a gyülekezet óvodájába jár. Amikor munkát keresett, több református iskolába beadta a pályázatát a kispesti Ady Endre Általános Iskola mellett. Amikor kiderült, hogy fölvették a lakóhelyéhez legközelebbi iskolába, a többi helyről visszavonta a pályázatát. Erika úgy érzi, Isten irányította a kispesti református iskolába. Munkájára misszióként is tekint, szeretne világítani a diákok és a tantestület előtt, de nem szeretne úgy tenni, mintha mindent ő tudna a legjobban. Munkájához útmutatást, biztatást is kapott Istentől: „A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára!” (Péld 3,3) A tanárnő azt mondja, tudja, hogy ez táblacserés iskola: a régi tábla lekerül, az új pedig a helyére. „Az én táblámra is odavéste Isten a szeretetet és a hűséget. Ezeknek kell jelen lenniük a munkámban. A diákoknak szeretetre van szükségük, azt várja el tőlem Isten, hogy így forduljak feléjük. Ha esetleg nehéz lesz is az új munkahelyemen, a hűségem Isten és a keresztyén mivoltom iránt megmarad" – szögezi le Erika.

A Szeretethídon már bekukucskáltak leendő iskolájukba

Kerítést festettek, virágokat ültettek és egy elhanyagolt, növényzettel benőtt védőkorlát egyik részét is letakarították a Szeretethíd református önkéntes napok alkalmával a kispesti reformátusok, még májusban. A munkálatok helyszíne az akkor még állami Ady Endre Általános Iskola volt. A gyülekezet, ha nem tudta is, de mindenesetre ekkor már remélte, hogy előbb-utóbb a közösség fenntartásába kerülhet majd az intézmény. Ekkor meg tudták mutatni, hogy képesek időt, energiát és szeretetet áldozni, adni az intézmény érdekében.

Hegedűs Márk, fotó: Kapás Csilla

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2017. szeptember 10-i számában.