Istentiszteleti és szeretetközösségnek nevezte az eseményt és annak részvevőit köszöntőjében Böszörményi Gergely. A koncertigazgató kifejtette: bár mindenki szeretetre vágyik, mégis szeretetlenség, széthúzás, érdektelenség, önzés és bántás van a világban, sőt sokszor az egyházban is. Kifejezte vágyát, bárcsak mindenki szeretettel fordulna embertársaihoz és segítené a gyengénket. Végül Pál apostoltól a szeretet himnuszának sorait idézte. Böszörményi Gergely néhány szóban megemlékezett Lajtha László születésének százhuszonötödik évfordulójáról is, hangsúlyozva, hogy a neves zeneszerzőnek és népzenekutatónak nagyon sokat köszönhet a református egyházzene is.

A tizenhatodik Református énekek koncert tematikája a reformáció ötszázadik jubileuma alkalmából a reformáció öt alaptételére – egyedül a Szentírás, egyedül a kegyelem, egyedül a hit, egyedül Krisztus és egyedül Istené a dicsőség – épült. Az utolsó rész pedig rendhagyóan nem a Református énekeskönyv énekeiből válogatott, hanem Bach nyolcvanadik kantátája, az Erős vár a mi Istenünk kezdetű Luther-ének szólalt meg benne kamarazenekari kíséretben és szólóénekesek közreműködésével. Az est során az orgonánál Alföldy-Boruss Csilla orgonaművész ült, az egyesített kórust a református Arany János, Berkesi Boglárka és Cseri Zsófia, valamint az evangélikus Kamp Salamon vezényelte. A reformáció éve jegyében a református kórusok között helyet kapott idén a Baptista Központi Énekkar és az evangélikus Lutheránia Énekkar is.

A koncert végi imádságot és áldást idén Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök mondta. A hangversenyen és a május végi Református Zenei Fesztiválon, illetve a Zenei hitvallásaink című koncertsorozat tavaszi tizenöt helyszínén összegyűlt perselyadományt, mindösszesen kétmillió-százhetvenötezer forintot a szervezők Kárpátalja rászorulóinak ajánlották fel.

Tizenöt éve közkincs a református énekkultúra

Az első Református énekek hangversenyt tizenöt évvel ezelőtt, 2002-ben szervezte meg Böszörményi Gergely a Zeneakadémián. A sorozat 2007-ben költözött a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermébe, ahol idén tizenhatodik állomásához érkezett. Az évforduló apropóján Arany János karnagy méltatta a kezdeményezést és a kezdeményezőt.

Felidézte, hogy az egyházzenészek másfél évtizeddel ezelőtt gyanakodva fogadták Böszörményi Gergely és fivérei ötletét, de míg az előbbiek – Arany János szavai szerint – akkor megszégyenültek, utóbbiakat az idő igazolta, mert a református énekkincset sikerült közkinccsé tenni az egész ország örömére.

Kiss Sándor, fotó: Vargosz

A cikk nyomtatott változata megjelenik a Reformátusok Lapja 2017. június 16-i számában is.