A presbiteri tisztségről, a presbitériumról a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvény 46-59 §-ai; ezen belül a választásról a 46-49. §-ok rendelkeznek, a választás rendjét az egységes választójogi törvény - az 1996. évi. I. törvény – I. részének I. fejezete (1-11. §) tartalmazza, a jogorvoslatokkal kapcsolatos bírósági eljárást az egyházi bíráskodásról szóló 2000. évi I. tv. soron kívüli eljárásra vonatkozó XI. fejezete (96-97. §) szabályozza.

Jelen rövid tájékoztatót a Zsinat Elnöksége – a Zsinat Elnökségi Tanácsának egyetértésével – a fenti törvények helyes alkalmazása, a választásra való felkészülés és a választás egységes lebonyolításának biztosítása érdekében adja ki. Az év során folyamatosan közzétesszük az aktuális és általános tudnivalókat, a jogorvoslatok szabályait, valamint határozati és iratmintákat bocsátunk ki a gyülekezetek segítése érdekében.

• Felkészülés a presbiterválasztásra

  1. A választások sikeres lebonyolításának előfeltétele, hogy a gyülekezetek lelkileg is készüljenek fel a választásokra. Már most, az év elejétől kezdődően presbiteri bibliaórákon foglalkozzanak a Bibliának, hitvallásainknak a presbiterekre és az egyházközségekre vonatkozó tanításaival.

  2. A választások jó rendjének érdekében az egyházközségek már év elejétől készüljenek az eljárás szervezési és jogi lebonyolítására.  Tanulmányozzák az egyházi jogszabályokat, beszéljék meg a korábbi választás tapasztalatait, időben tegyék fel a szabályok értelmezésével kapcsolatosan felmerülő kérdéseiket.

  3. Figyeljenek arra, hogy a választói névjegyzékeket időben és pontosan állítsák össze.

  4. Vizsgálják meg a presbitériumok létszámát, és ahol szükségesnek látják a változtatást, időben tegyék meg az előterjesztést az Egyházmegyei Közgyűléshez.

  5. A presbitériumok legkésőbb 2017. június közepéig készítsenek ütemtervet a választások lebonyolítására vonatkozóan. Ebben segítséget nyújt a jelen dokumentum 1. sz. mellékletében található táblázat. 

• A jelölés és a Választási (jelölő) bizottság, általános szabályok

  1.   A presbiterek jelölésének eljárási folyamatában jelentős szerepe van a 3-7 tagú Választási Bizottságnak. Ezért a Bizottság tagjainak olyan – köztiszteletben álló, a gyülekezeti tagok bizalmát élvező – egyháztagokat kell választani, akik nem kívánják magukat presbiternek jelöltetni. A Választási Bizottság elnökét tagjai közül maga választja. A lelkész tagja a választási bizottságnak.

  2.   A Választási Bizottság munkája során felveszi a kapcsolatot az egyháztagok minél szélesebb körével, és kéri őket, hogy tegyenek javaslatot a jelöltekre. Az ajánlott személyekkel – miután ellenőrizte, hogy azok szerepelnek a választói névjegyzékben és megfelelnek a törvényes feltételeknek – megbeszélést folytat, amelynek során tisztázza, hogy vállalják-e a jelölést.

  3.   A Bizottság személyi javaslatait a presbitériumhoz terjeszti elő. A presbitérium a bizottság javaslatát figyelembe véve összeállítja a jelöltek listáját, és azt az egyházközségi közgyűlés elé terjeszti.

  4.     A presbiterek száma a lelkész(eke)t és a (fő)gondnokot nem számítva négynél kevesebb nem lehet. A presbitériumnak hivatalból tagjai az egyházközség megválasztott lelkészei. Minden presbiteri tisztségre 1–3 személyt lehet jelölni. Presbiterré az a nem lelkészi, legalább 3 éve teljes jogú egyháztag választható, aki legalább egy éve a választó gyülekezet tagja. A presbitériumi tisztségre jelölt személyek közül külön kell jelöltet vagy jelölteket állítani a gondnoki tisztségre.

  5.     A presbiterek mellett pótpresbitereket is kell választani, akiknek a száma a választott presbiterek számának legalább negyed része. Ha a presbiteri tisztség a választási cikluson belül megüresedik, a választás sorrendjében következő pótpresbiter foglalja el a megüresedett helyet.

  6.     Amennyiben a Választási Bizottság nem talál annyi jelöltet ahány főből kell állnia a presbitériumnak, a hivatalban lévő presbitériumnak azonnal jelentenie kell az esperesnek és kezdeményezni kell a presbitérium tagjai számának a leszállítását vagy az egyházközség szórvánnyá való nyilvánítását vagy más anyaegyházközséghez való csatolását.(A presbitérium választott tagjainak új létszámát, vagy az egyházközség átalakulását ebben az esetben is az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá.)

  Letölthető menetrend

• A választási eljárás folyamata, ütemezése

  1.     A presbitériumnak meg kell határoznia a választási közgyűlés időpontját. Ezt úgy kell kitűzni, hogy a választási eredmény az esetleges jogorvoslati határidőket is figyelembe véve 2017. december hó 31-ig jogerős legyen.  A választási közgyűlés időpontjához kell igazítani a törvény által előírt egyéb választási eljáráshoz kapcsolódó cselekményeket.

  2.     A Választási (jelölő) Bizottságot a presbitérium a választás előtt legalább 60 nappal választja meg a gyülekezet tagjai közül. A Választási Bizottság – az egyházközség lelkipásztorát is beleértve – 3-7 tagból áll és ez a bizottság látja el a Jelölő, és a Szavazatszámláló Bizottság feladatait is.  A bizottsági tagság a tisztségviselői jelöltséget kizárja.

  3.     A Választási Bizottság a megválasztását követő vasárnapon bemutatkozik a gyülekezet előtt, és fogadalmat tesz feladatainak ellátására. A jelölőbizottság tagjai köréből az elnököt titkos szavazással maga választja.   

  4.     A Választási Bizottság tájékozódik a gyülekezetben a presbiterré választható személyekről, és a választást megelőző 30. napig ennek alapján teszi meg javaslatát a presbitériumnak, amely ezt figyelembe véve állítja össze a presbiteri (pótpresbiteri), gondnoki tisztségre jelöltek listáját. Minden tisztségre 1–3 nem lelkész jellegű személyt lehet jelölni.

  5.     A presbitérium megvizsgálja a Választási Bizottság javaslatát és véglegesíti a jelöltek listáját. A választást megelőző két vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos egyéb módon ki kell hirdetni a választói közgyűlés időpontját.

  6.     A választást megelőző vasárnapon a presbitérium bemutatja a gyülekezet tagjainak a jelölteket, akik nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról, valamint arról, hogy a presbiterré választás törvényes feltételeinek megfelelnek.  Amennyiben a gyülekezetnek újságja vagy egyéb kommunikációs felülete (honlap, hirdetőtábla) van, a jelölteket azon is célszerű bemutatni.

  7.     Az egyházközségi választói közgyűlés megtartására istentisztelet után kerül sor, a választás titkos szavazással történik. A presbitériumnak ezt megelőzően elő kell készítenie a közgyűlés és szavazás lebonyolításának technikai feltételeit. Ennek részletes szabályai a IV. részben találhatók.

  8.     A választás eredményét azonnal ki kell hirdeti a közgyűlés jelenlevő tagjainak. A tisztújítás végeredményét a következő vasárnapi istentiszteleten a szószékről újra ki kell hirdetni.

  9.     A jegyzőkönyv hiteles másolatát a választást követő 3 napon belül meg kell küldeni az egyházmegye elnökségének.

  10.  A választás elleni panasz benyújtására a választás napját követő 15 napon belül van lehetőség.

  11.  A választás eredményének jogerőre emelkedését követően az újonnan megválasztott tisztségviselők a gyülekezet előtt esküt tesznek. Mandátumuk 2018. január 1-től 2023. december 31-éig tart.   

• A választás részletes szabályai

  1.   A választó közgyűlés helyét és időpontját a fentiek szerint az azt megelőző 2 vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos módon ki kell hirdetni; ha egy egyházközséghez több istentiszteleti hely tartozik, akkor ezt minden istentiszteleti helyen meg kell tenni. 

  2.   Az egyházközségi közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az egyházközség választói névjegyzékbe felvett tagjainak legalább 10%-a jelen van, de ez nem lehet kevesebb, mint a presbitérium létszámának a kétszerese.  Ha a közgyűlés nem határozatképes, a választást nem lehet megtartani, hanem a 14. napra újabb közgyűlést kell összehívni. Ezt ki kell hirdetni a közbenső vasárnapon is. Az így meghirdetett közgyűlést a létszámtól függetlenül határozatképesnek kell tekinteni.

  3.   A presbiterválasztó egyházközségi közgyűlés menete:

  -  A közgyűlést a lelkipásztor nyitja meg és felkéri a Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a választásra jogosultak számát. Ennek érdekében az egyházközség választáson megjelent választóit a jelenléti ív aláírásával nyilvántartásba kell venni, és ellenőrizni kell, hogy a jelenléti íven szereplők szerepelnek a választói névjegyzékben. A megjelentek listáját csatolni kell a választási jegyzőkönyvhöz.

  -  A Választási Bizottság elnöke a jegyzőkönyv vezetésére a presbitérium jegyzőjét, hitelesítésére pedig a bizottság két tagját kéri fel.

  -  A Választási Bizottság elnökének ismertetnie kell a választás rendjét, a szavazólap kitöltésének szabályait.

  -  A szavazást minden esetben titkosan kell lebonyolítani.

  -  A szavazást először a presbitérium tagjaira kell elrendelni. Ezt követően kerül sor a további tisztségviselők megválasztására. Amennyiben a választási bizottság állásfoglalása alapján egyidejűleg választják a presbitereket és a további tisztségviselőket, akkor a többi tisztségviselő csak akkor tekinthető megválasztottnak, ha egyben presbiterré is választották.

  -  A leadott szavazatokat jelöltenként kell összeszámolni. A presbiter jelöltek közül azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

  -   A (fő)gondnok esetében azt kell megválasztottnak tekinteni, aki az erre a tisztségre leadott szavazatok több mint a felét megkapta.

  -  Amennyiben ezt a többséget egyik jelölt sem kapta meg, a legtöbb szavazatot kapott két jelöltre új szavazást kell elrendelni. Megválasztottnak azt kell tekinteni, aki a második szavazáson a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.

  -  A választás eredményét a bizottság elnöke azonnal kihirdeti a közgyűlés jelenlevő tagjainak. A tisztújítás végeredményét a következő vasárnapi istentiszteleten a szószékről újra ki kell hirdetni.

  -  A választói közgyűlésről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát a választástól számított 3 napon belül meg kell küldeni az egyházmegye elnökségének.

  -  A választás eredményének jogerőre emelkedését követően az újonnan megválasztott tisztségviselők esküvel foglalják el szolgálati helyüket. (Nem kell esküt tennie annak, akit folytatólagosan ugyanarra a tisztségre választanak meg.)