– Ahogy Isten országa, úgy a jövő is bennünk születik – hangsúlyozta a mustármag példázata (Mk 4,30–35) alapján elmondott ünnepi igehirdetésében Csomós József, aki szerint nemcsak egyéni és gyülekezeti életünkben van ez így, hanem iskoláink és az anyaszentegyház életében is. A tiszáninneni püspök kifejtette: ahhoz, hogy az életünkben Isten országa valósággá váljon, az eddig elhanyagolt, kicsinek tűnő dolgok megtételére és Isten Igéjének a komolyan vételére van szükség. Mert ahogy a mustármag, úgy Isten Igéje is mellőzhető apróságnak tűnhet, de valójában óriási erő van benne. Nem a külső, nagy dolgokon múlik tehát a változás, hanem éppen az igei útmutatás alapján álló, kicsinek hitt belső dolgokon. Az igehirdető szerint Jézus nélkül kudarc, csalódás, önzés, erőszak, háború és a menekültek világa vár ránk a túlsó parton, vele viszont megérkezés és otthonra találás, béke és biztonság.

Az egyházi vezető emlékeztetett Révész Imre szavaira is, aki szerint a református iskolának nem puszta tudományt és műveltséget, hanem „az Ige örökkévaló fényétől megvilágított tudományt és gyökeresen keresztyéni műveltséget" kell adnia, amely „nem csak mázként csillog a lélek felületén". Az egykori tiszántúli püspök idézett gondolatai leszögezték: az iskolák működése érdekében akár a szánktól is meg kell vonnunk a falatot, viszont minden fillér kárba megy, ha olyan iskolára költjük, ahol „az Igétől át nem hatott, meg nem világított és meg nem erősített lelkű nevelők akaratlanul az Antikrisztusnak képeznek harcosokat, vagy legalábbis engedelmes, elvakult nyájat".

– A tudás felelősséggel jár, és csak akkor töltheti be hivatását, ha felebarátaink, egyházunk és hazánk javára hasznosítjuk – figyelmeztetett tanévnyitó beszédében Huszár Pál dunántúli főgondnok, aki hozzátette: ahogy a korábbi évszázadokban, fiataljaink most is külföldre mennek, ugyanakkor rámutatott, hogy a régi időkben mindig haza is tértek, hogy friss ismereteket és új gazdasági-társadalmi tapasztalatokkal gazdagítsák hazájukat. A Zsinat világi elnöke elmondta továbbá, hogy a bárhol megszerezhető ismeretek mellett az egyházi iskolák diákjai a nevelési folyamat során olyan lelki többletet kaphatnak, amelyet más intézmények nem tudnak nyújtani. A szónok egyúttal a pedagógusok legfontosabb feladatáról is szólt: mindannyian kaptunk valamilyen talentumot Istentől, de a tanároknak kell ezek kibontakoztatását segíteniük.

A rendszerváltás idején sokan nem örültek annak, hogy az egyházak újra szerepet kérnek az oktatásban, és sokan közülük cinikusan versenyt hirdettek az önkormányzati, az alapítványi és az egyházi iskolák között, emlékeztetett az ünnepségen elmondott köszöntőjében Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök. A Zsinat lelkészi elnöke hozzátette: az egyházak több évtizedes hátránnyal indultak ebben a versenyben, de az elmúlt huszonöt évben a református iskolarendszer sokat ledolgozott ebből a hátrányából. Az egyházi vezető ezért köszönetet mondott azoknak az egyházi és intézményi vezetőknek, pedagógusoknak, akik a református iskolarendszer újjáépítésén fáradoztak, valamint azoknak a politikusoknak, polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek és állami alkalmazottaknak is, akik megértéssel és jóindulattal voltak az egyházak iránt, és segítettek ebben a munkában. – Nincs más dolgunk ebben a tanévben sem, mint Isten Igéjét és megtartó kegyelmét elhinteni a szívekben – zárta beszédét a püspök.

– A református iskolarendszer a köznevelési törvényben előírtaknál többet nyújt a diákoknak és családjaiknak – hangsúlyozta köszöntőjében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár, aki szerint a református iskolák az örök értékekre – a szeretetre, az áldásra, a békességre, a családra és a nemzetre – építenek. – Ilyen alapból fejleszthető a tehetség, a szorgalom, a kitartó munka – hangsúlyozta a politikus, aki szerint feladatunk, hogy kiterjesszük a gyerekek szívében a szeretetet, ezzel is önbecsülésüket erősítendő, hogy az életük során hittel a szívükben könnyebben tudják megoldani a nehézségeket, és ezek leküzdésében megerősödve élhessenek majd boldogabb életet.

– Milyen nagyobb ajándékot adhatunk a hazának, mint ha tanítjuk és neveljük az ifjúságot? – idézte fel köszöntőjében Nagy-Baló Csaba az egykor Sárospatakon is tanító Comeniust. A Sárospataki Református Kollégium oktatási-nevelési intézményeinek igazgatója leszögezte: ma is a neves pedagógus útmutatása szerint, hitben nevelik a fiatalokat, ajándékul a hazának. A két világháború közötti időszak közoktatási miniszterének, Klebelsberg Kunónak a gondolataira utalva hozzátette: a fejlődés csak akkor lehet gyümölcsöző, ha a vallásos és hazafias gondolat összeszövődik a modern fejlődés szükségleteivel.

Adomány az iskolakezdéshez
Közel hatszáz iskolakezdési csomaggal támogatja a rászoruló családokat a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ). Az ötezer forint értékű, tanszereket tartalmazó csomagból kétszázat a sárospataki tanévnyitón adott át Balogh Barnabás az intézményvezetőknek, a többit Kárpátalján fogják szétosztani, illetve a szeptember 5-i bácskossuthfalvi Kárpát-medencei tanévnyitón adják át az iskolák képviselőinek, hogy juttassák el a szegény sorsú gyerekeknek. Az MRSZ lelkész-igazgatója hangsúlyozta: iskolakezdési akciójuk nem azonos iskolatáska-gyűjtési akciójukkal, utóbbiak felajánlását továbbra is várja a segélyszervezet. További információ: www.jobbadni.hu.

Kiss Sándor/Reformátusok Lapja, fotó: Vargosz

Kapcsolódó anyagok:
>> A sárospataki országos tanévnyitón a zsinati elnökség, Bogárdi Szabó István püspök és Huszár Pál főgondnok átadta a Makkai Sándor-díjat.
>> A most kezdődő tanévben 171 intézmény keretei között 291 közoktatási feladatot lát el a református egyház – tájékoztatott a Zsinati Oktatási Iroda.