Miért éppen a zuglói helytörténeti műhely készítette a Vizsolyi Bibliához kapcsolódó kiállítást?

Az intézmény arra törekszik, hogy országos vonatkozású zuglói értékeket, eseményeket, életműveket mutasson be. A Vizsolyi Biblia kapcsolódik Zuglóhoz, mert a Sylvester Nyomdában 1928 és 1950 között több százezer példányt nyomtattak Károlyi Gáspár fordításából. Az idei magyar kultúra napján nyílt meg a kiállítás, hiszen a magyar irodalomra, nyelvre, kultúrára nagyon jelentős hatással volt a Vizsolyi Biblia. Írók, költők használták az elmúlt évszázadokban a nyelvezetét. A helytörténeti műhelyünkben szerettünk volna olyan emelkedett alkalmat szervezni a magyar kultúra napjára, amely kapcsolódik Zug­lóhoz, mégis nagyobb kitekintésű és jelentőségű. A Vizsolyi Biblia 425. évfordulója idén nyáron lesz, természetesen ez fontos aktualitást ad a kiállításnak.

Milyen egységekből áll a tárlat?

Tíz nagyméretű, könnyen szerelhető és szállítható tabló mutatja be a Vizsolyi Bibliát. A tárlat része különböző korok bibliafordításainak egy-egy példánya, és szerepelnek a kiállításon neves bibliafordítókkal kapcsolatos műalkotások is. Ez utóbbira példa Ravasz László Ráday utca 28-ban lévő szobrának öntőmintája. De más jellegű műalkotásokat is bemutatunk – például rajzokat a vizsolyi templomról.

A kiállítás fő része, a tíz tabló könnyen mozgatható. Akkor ezek szerint vándorkiállítás lesz A Vizsolyi Biblia 425 éve?

Valóban, az a cél, hogy minél több helyre eljusson. Az új Zsinat első ülésének idején, február 25-én Budapesten az Abonyi utcai zsinati székházban lesz látható. Februárban még újabb helyszínen, a külső-józsefvárosi gyülekezetben is megtekinthető a kiállítás. Az utána következő időszakot folyamatosan szervezzük. Várhatóan látható lesz Leányfalun és Rákoscsabán, és jó lenne, ha az egész Kárpát-medencébe eljutna. Van remény arra is, hogy a tíz tabló még kiegészül további korok fordításaival, amelyek a Vizsolyi Bibliát vették alapul.

Mi a legfőbb üzenete a kiállításnak?

Öt olyan tabló van, amely kimondottan a Vizsolyi Bibliát mutatja be, annak fordítását, nyomtatását, szövegét. Eredetileg hét-nyolcszáz biblia készült Vizsolyban, és ebből ma ötvenhárom példány ismert. A tudományos ismeretterjesztés mellett a többi tabló arra törekszik, hogy a Biblia későbbi korokra, kultúrára gyakorolt hatását mutassa be. Teljes egészében olvasható az egyik tablón Reményik Sándor A fordító című költeménye, egy másikon pedig Szász Károly egykori püspök Károli Gáspár szobra előtt címmel, a bibliafordító tiszteletére írt versének részlete. Két 20. századi bibliafordítóról is megemlékezünk: Czeglédy Sándorról, aki az Ó- és az Újszövetség fordítását is elkészítette és Ravasz Lászlóról, aki az Újszövetséget fordította le a korábbi szöveget tiszteletben tartva.

Zuglóiak a múlt nyomában

A Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhelyt Zugló önkormányzata 2004-ben hozta létre, 2013-ban vette föl az egykori helytörténész nevét. Az elmúlt időszakban több református vonatkozású kiállítást is rendeztek: Tisza Istvánról, a zuglói templomokról, harangokról, tornyokról és a zuglói reformátusságról. A helytörténeti műhelyt 2013 óta Millisits Máté vezeti.

T. Németh László,kép: Sereg Krisztián

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2015. február 8-i számában