Az 1734. november 5-én, Bodrogkeresztúron tartott tanácskozás egyházkerületenként egy-egy főgondnokot, vármegyénként pedig egy-egy segédgondnokot nevezett ki a püspökök és esperesek mellé. Az esemény hatására a magyar reformátusság életében döntő fordulat állt be az egyházkormányzás addigi gyakorlatát illetően: azzal, hogy a hithű, nemesi középosztály tagjait az egyházkormányzati testületekbe emelték a tisztán lelkészi-közegyházi kormányzást felváltotta a lelkészi-világi vezetés.

A lelkészi egyházhatóságok önmagukban – a lelkészek korabeli kiszolgáltatott helyzetéből adódóan – a nemesek állandó támogatása nélkül nem lettek volna képesek sem a belső rend biztosítására, sem a külső egyházvédelem feladatainak megoldására. A határozat ugyanakkor a presbitériumok megszervezésének általános elterjedését is befolyásolta. A történelmi jelentőségű eseményre háromnapos konferenciasorozat keretében emlékezett a Tiszáninneni Református Egyházkerület közössége, amelynek kiemelt alkalmát a sárospataki templomban rendezett ünnepi istentisztelet és lelkész-presbiteri konferencia keretében tartották.

A konvent üzenete

Dr. Dienes Dénes egyháztörténész professzor a konvent történelmi jelentőségéről és mai üzenetéről szóló előadásában hangsúlyozta: a Bodrogkeresztúron hozott határozat – amelyet később az 1790. évi Budai Zsinat nyilvánosan is jóváhagyott – máig meghatározza a Református Egyház kormányzati formáját. – A bodrogkeresztúriak példája a gyülekezeti és közegyházi kormányzóknak azt üzeni, hogy tisztségük küldetéssel és felelősséggel jár, valamint az odaszánással és hivatással végzett munka gyümölcsöt terem.

A szabadság gazdagága

„Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon." Csomós József tiszáninneni püspök a Lk 12,48 alapján mondott igehirdetésében a megajándékozott tanítványról és a szabadság gazdagságáról beszélt. Isten a legnagyobb gazdagságot adta számunkra, amikor megszabadított bűneinktől, ezt a szabadságot szívünk mélyén, minden zsigerünkben éreznünk kell – emlékeztetett.

A püspök kifejtette, hogy Isten sokat bízott a konferencia résztvevőire, a kérdés, hogy teherként vagy kiváltságként tekintenek-e a feladatokra és hűséggel megfelelnek-e az elvárásoknak. „Küldetésünk, hogy a szabadság örömét továbbadjuk az élet jó ízét elvesztett világban; gyűlölettől átszőtt, önző társadalmunkban felmutassuk az önzetlen jó szándék és a megbocsátás gazdagságát."

A reménység egyháza

Az ünnep rendezvény második felében Dr. Fodor Ferenc sárospataki lelkész köszöntését követően a keresztyén alapokon nyugvó segítségnyújtásról és esélyteremtésről hallhattak az érdeklődők Czibere Károly tolmácsolásában.

A szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár szerint a hiteles, keresztyén élet, de a jól működő társadalompolitika feltétele is az, hogy észrevegyük, befogadjuk a szenvedőket, és az ige szerint felruházzuk őket. „A keresztyén társadalompolitika jellegzetessége, hogy meg tudja szüntetni azt az okot, ami a nyomor újratermelődéséhez vezet, és erre a célra legfontosabb eszköze az evangélium."

Értékalapú segítségnyújtás

Rácsok Balázs az Ökumenikus Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatója úgy vélte, hogy a folyamatosan újratermelődő szükségletek kielégítése helyett az értékalapú segítségnyújtás hangsúlyosabb.

A szakember szerint a segélyszervezeteknek fel kell mérniük, hogy a szociális munkások és a diakónusok képesek-e a partnerség, a munka, illetve az oktatás értékei mentén, a jogok és kötelezettségek figyelembevételével tudatos szemléletformálásra és segítségnyújtásra.

Örökség és reménység

Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok a konferencia zárásaként úgy fogalmazott, hogy a múltunkat büszkén vállalva hittel kell azt továbbvinnünk. „Isten reményteljes jövőt készít számunkra, és tetteit rajtunk keresztül láthatóvá akarja tenni. Hazatérve gyülekezeteinkbe erősödjön meg bennünk mindaz, amit a Bodrogkeresztúri Konvent is megerősített: felelősségünk van a közösségben, ahová Isten állított bennünket!"

Tudományos konferencián is megemlékeztek a Bodrogkeresztúri Konvent 280. évfordulójáról Sárospatakon. A Kollégium imatermében, november 7-én rendezett ülésen a konvent történelmi jelentőségéről, mai üzenetéről, alapjogi összefüggéseiről, és az egyházszervezet jellegzetes vonásairól esett szó.

Kojsza Péter

Forrás: tirek.hu