A konferencia nyitóelőadását Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa tartotta Nosztalgia helyett jövőépítés. 500 évvel ezelőtt – 500 év után címmel. Az evangélikus teológus előadásában hangsúlyozta, hogy a XXI. században is fontos ismernünk a reformátorok tanítását, az elmúlt 500 év egyháztörténetét, de a hitvalló igeközpontú életet meg is kell élni.

Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, helyettes államtitkár a XX. század kiemelkedő jelentőségű szociológusának, Max Webernek (1864-1920) megfigyeléseire hivatkozva azt emelte ki, hogy Európában azok az országok tudtak több évszázadon át jelentős gazdasági fejlődést elérni, ahol a hitelezés és a kamatszedés kérdésében a reformátoroknak a középkori tilalmakat feloldó nézetei szerint éltek.

Fábri György evangélikus egyházkerületi felügyelő, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának tanára a protestáns egyházaknak az elmúlt öt évszázadban folytatott kommunikációs módszereit és lehetőségeit vizsgálta nagy érdeklődést kiváltott előadásában. A kutató a reformáció hálózatos összekapcsolódását mutatta be, kiemelve, hogy az információ akkori szinten gyors áramlásának számító pár hét alatt egész Európába eljuthatott a reformátorok üzenete a kinyomtatás helyétől több ezer kilométerekre található városokba, amelyhez a nyomdatechnika fejlődésén kívül a „reformációs lendület” mozgató erejére is szükség volt. Az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a XXI. hajnalán végzett kutatások azt mutatják, hogy a protestáns egyházak az ország egészének szánt üzeneteiket jelenleg kevés sikerrel tudják átadni az emberek szélesebb tömegeinek.

A protestantizmus legfőbb mondanivalóit tárgyalta Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke A reformáció és Isten Igéje című előadásban, amelyben rámutatott, hogy a reformátorok tanítása a keresztyénséget egy új kegyességgel ajándékozta meg, a napi Szentírásolvasás lehetőségével. A konferencia második felének első előadója Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke volt, aki a magyar protestantizmus művészetének igényességét, illetve igénytelenségét tárgyalta.

Tőkéczki László történész, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka „a reformáció és új nyilvánosság” kérdéskörét mutatta be. A protestáns nyilvánosság az európai nyilvánosság alapját jelenti, amely az alulról felfelé építkezés testületi elvét is magába foglalja, amely minden szinten ellenőrizhető és számon kérhető. A főgondnok hangsúlyozta, hogy ez a demokratikus felépítés teológiai alapokon nyugszik.

A záró előadást a házigazda intézmény vezetője, Sepsi Enikő dékánasszony tartotta, aki a bölcsészkar vezetésének intézkedéseit ismertette, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a hallgatók egyszerre kapjanak korszerű, európai szintű tudást és a félévente megrendezett egyetemi „tréninghetek” által elmélyüljön ismeretük az oktatási intézmény szellemiségét illetően. Szólt a bölcsészkar szakmai fejlődésének lehetőségeiről: a külföldi oktatási intézményekkel történő együttműködésről, az ösztöndíjak lehetőségének biztosításáról, a kar doktori iskoláinak bővítéséről, valamint egy szakkollégium beindításáról is, amely Benda Kálmán történész nevét fogja viselni.

A konferencia előadásai között a Lázár Csaba színművész Illyés Gyula és Reményik Sándor a reformáció témájához kapcsolódó remekműveit szavalta el, és nagy közönségsikert aratva a Kossuth-díjjal is elismert Gryllus testvérek (Dániel és Vilmos) zenei szolgálata tette az alkalmat művészileg is emlékezetesé. A Kaláka együttes két tagja a 46. zsoltár szövegén alapuló, a reformáció himnuszának számító lutheri alkotást az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű éneket is előadta, ezzel is erősítve a konferencián résztvevők protestáns identitástudatát.

Millisits Máté, fotó: Asszonyi Eszter
További fotók a csatolt galériában.