AZ IGEHIRDETÉS HELYE AZ ERDÉLYI MAGYAR REFORMÁTUS LELKIPÁSZTORI HIVATÁSKÉP ALAKULÁSÁBAN Igehirdetői önképünk és öntudatunk változása az 1990–2014 közötti időszakban

2018. augusztus 26., tárgyszavak: erdély, Igehirdetői önkép, Erdély, igehirdetői öntudat, Lelkipásztori hivatáskép

A teológiai képzés és a lelkipásztor-továbbképzés segítheti – a kellő és a valós hivatáskép letisztázása és összehasonlítása által – a lelkipásztori hivatás újraértelmezését. Az ezzel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kerül megfogalmazásra az igehirdetés, valamint az igehirdető személyének a jelentősége ebben a folyamatban. E két tényező megújulása hozzájárulhat az egyház megújulásához.

Szerző: Székely József

FOGYATÉKKAL ÉLŐK KATHECHÉZISE

2018. augusztus 26., tárgyszavak: katechézis, Katechézis, Fogyaték

Szakdolgozatom témájául a fogyatékkal élők katechézisét választottam. Azért tartom fontosnak e terület vizsgálatát, mert az a tapasztalatom, hogy ez jelenleg egyházunkban égető kérdés. Rengeteg olyan gyermek van jelen egyházi-, illetve az állami intézményekben is, akiket érint ez a problémakör. Gyakran szembesülünk azzal, hogy sajátos nevelésű, beilleszkedési zavarral küzdő, esetleg enyhén értelmi fogyatékkal élő tanuló, hiperaktív, bármilyen szenzoros integrációs zavarral küzdő gyermek ül a padsorokban. Amikor ilyen problémával találkozunk, a legtöbb tapasztalat azt mutatja, hogy nincs eszköz a kezünkben, esetleg kevés információnk van ahhoz, hogy ezeket a feszült helyzeteket feloldjuk. Így ez a dolgozat egyrészt egy esetleges segítségnyújtás lehet azoknak, akik ilyen falakban ütköznek a hittanoktatás során. Másrészt pedig a két nagy szakterület, a fogyatékkal élők világának és a katechézis területének elméleti összehangolására szolgál. Dolgozatom témájának megválasztásában motiváló tényező, hogy a teológiai tanulmányaim mellett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolának is hallgatója vagyok.

Szerző: Pál Eszter

Csikesz Sándor lelkipásztori eszményképének elemei a lelkipásztori munkában és lelkésznevelésben

2018. július 08., tárgyszavak:

A mindenkori lelkipásztoroknak teszi fel a kérdést Szabó Imre a következőképpen: „Lelkipásztori eszményeink nem azért olyan hervadtak-e, mert elhanyagoltuk megőrizni és frissen tartani, vagy feleleveníteni azokat a vonásokat, melyek egy magyar lelkipásztor egyszerű életén is, mint krisztusi vonások kiragyogtak?”[1]  Kérdésfelvetése jogos. Ez a disszertáció azért született, hogy Csikesz Sándor lelkipásztori eszményképe mentén szerző és olvasó is Krisztusra nézve gondolkodjék el a lelkipásztori szolgálat felől.

[1] Szabó Imre: Dr. Csikesz Sándor lelkipásztori és professzori eszményei, in: Csikesz Sándor emlékkönyvek 4. szerk: Módis László, Debrecen 1942. 9.

Szerző: Hős Csaba

Vallástanári attitűdök

2014. szeptember 14., tárgyszavak: valláspedagógia, Vallástanár, attitűd

... nagy kísértése a lelkészi / vallástanári munkának a mindenhatóság érzése. A mindent megoldani tudás, a mindenre válaszolni tudás. Sok esetben ez az én védelemmel kapcsolódik össze, mert a lelkész / vallástanár a környezet részéről érkező kérdéseket, kételkedéseket saját személye ellen irányulónak érzékeli. Az én védő attitűdök aktivizálódása mellett nagyon sok elhárító mechanizmus összehangolt alkalmazása történik ilyenkor, és a személy valamilyen formában kivédi a környezetből érkező támadást. Rendkívüli fontos az önismeretben való növekedés, mely elsősorban nem a jó és rossz tulajdonságok ismeretét jelenti csupán, hanem viselkedésünk mozgató rugóinak feltárását, illetve a viselkedés tudatos szinten való kezelésének képességét...

Szerző: Thoma László

A gyermek lelkigondozás lehetőségei a kötelező hitoktatás rendszerében

2014. július 28., tárgyszavak: lelkigondozás, Katechetika, hitoktatás, Lelkigondozás, katechetika

A ma hitoktatója – legyen az lelkipásztor, vagy szakképzett hitoktató – egyre többször szembesül azzal, hogy megváltozott a világ, és ennek a változásnak egyik legszembetűnőbb jele a megváltozott gyermek, akivel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján bevezetésre kerülő kötelező iskolai hitoktatás következtében akarva akaratlanul találkoznunk kell. Áldás vagy átok ez a kényszerhelyzet? Többlet teher csupán, vagy pedig egy ajtónyitás azon gyermekek, és általuk családjaik felé, akik elzárkóznak az organizált gyülekezeti élet elől?  

Szerző: Kovácsné Gombos Tímea

A misszió kérdései ma

2014. május 09., tárgyszavak: misszió, Misszió

Olyan életmódváltást élt át a ma embere, beleértve a mai tempót, az öngyilkos rohanást, a sok feszültséget, bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot, a szekularizációs, urbanizációs, kommunikációs tényezőket már nem is említve, erről a lelkigondozó lelkészek sokat tudnak, miszerint ebben az „életmódban” az emberek erőforrásra, vigasztalásra várnak, tehát megszólíthatók. Az életmódunk az evangélizáló és lelkigondozói igehirdetés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Szerző: Steinbach József

A keresztyén ember identitása

2014. március 09., tárgyszavak: Keresztség, katechézis, identitás, keresztség

A felkérés értelmében előadásomban először a keresztségről, mint a keresztyén identitás meghatározó eleméről kívánok szólni. Másodszor azzal foglalkozom, hogy gyülekezeti lelkipásztorként hogyan segíthetjük elő a keresztségi identitás születését, fenntartását. Harmadszor pedig egy olyan modellt ismertetek vázlatosan, amely segítség lehet annak kimunkálásában, hogy mit jelent egy pluralista világban egyértelmű keresztyén identitással krisztusi módon jelen lenni.

Szerző: Lovas András

20. századi híres lelkészekről szóló könyvek műfaji vizsgálata

2014. február 03., tárgyszavak: Irodalom, regény, irodalom

Amíg korábban a lelkészekről inkább regény jelent meg, illetve maguk is megjelentek regényekben, a 20. század sűrű történelme előhozta a lelkészek saját élettörténetét is, melyet elsősorban a század történelmi viszontagságai és gyakran változó viszonyai emeltek a felszínre. Vannak, akik szinte végigélték a századod, s vannak, akik szolgálati idejének meghatározó történései voltak a világháború menete, az ötvenes évek, vagy a puha diktatúra, a szocializmus időszaka.

Szerző: Bölcsföldi András

„Ímhol jő az álomlátó! ...meglátjuk, mi lesz az ő álmaiból.”

2013. december 14., tárgyszavak: Martin Luther King, martin luther king, retorika

Az emberiség történetében fennmaradnak olyan híres beszédek, amelyek joggal vívják ki egy-egy korszak szónoklata címet. Ilyen beszéd hangzott el ötven évvel ezelőtt Washington városában, a Lincoln-szobor árnyékában, Martin Luther King előadásában. Martin Luther King baptista lelkész, polgárjogi aktivista és kiváló szónok volt. Rövid tanulmányomban egyrészt Martin Luther King munkásságának kontextusát vizsgálom meg: előbb a feketeteológiát, majd az amerikai polgárjogi harc környezetét. Ezután az elhangzott beszédet elemzem retorikai szempontok alapján.

Szerző: Literáty Zoltán

Félkézzel osztott áldás

2013. november 21., tárgyszavak: liturgika, liturgia, rítus

...lelkészi temetésére kellett sajnos elmennem. Az a szokás, hogy ilyenkor a többi lelkésztárs egy-egy Igét mond áldásként a sírnál. Azt tapasztalom, hogy azon a területen, amikor az értelmes beszéd csődöt mond, például egy halálos ágynál, vagy egy temetésen, nagyon esetlenül állunk általában reformátusok, vagy mondhatjuk úgyis modern emberek, de úgy is igaz ez a mondat: esetlenek vagyunk, mi lelkészek. Itt nem kell okosakat mondanunk, csak a gesztusaink számítanak. A lelkésztársak ezen a temetésen ott álltak ebben a szokásos zavarban a tömeggel szemben, és sorra elkezdtek mondani egy-egy odaillő Igét. A legtöbb lelkésznek volt a kezében a Biblia. Furcsa is volt ez a kép, de tényleg mindig ott van a kezünkben a Szentírás, mint valami mankó.  Mivel a balkézben volt a könyv, csak a jobb kéz maradt szabad. (Nem tudom ki találta, hogy egy kézzel, azaz félkézzel oszt áldást.) Az volt az érdekes, hogy az ötödik lelkész után jött egy, akinek nem volt Biblia a kezében, és ő is csak a bal kezével osztott áldás. Innen kezdve már mindenki félkézzel, és úgy osztott áldást, mintha esküdne valamire: jobb keze a szívén, és bal keze felfelé tartva. Számomra megdöbbentő volt ez a kép, és egyben jele is annak, mennyire öntudatlanul, a környezetünk szokásait megfontolatlanul követve végezzük a liturgiát.  

Szerző: Fekete Ágnes

Homiletica interrogationis – a kérdezés homiletikája

2013. október 20., tárgyszavak: homiletika, prédikáció, igehirdetés

...milyen az a prédikáció, amelyiknek nincs köze a valósághoz? Hogyan lehet az igehirdetésben tetten érni a legalizmust, a betanult paneleket, a jelentését vesztett szófordulatokat? (...) A választ természetesen még nem találtam meg, de az erőt ad, hogy a kérdéssel nem voltam és nem vagyok egyedül. Igehirdető testvéreimmel ugyanezekkel a problémákkal küzdünk, a kérdezés kérdésével...

Szerző: Kodácsy Tamás

A valóság ábrázolás: az Ige műfaja és az igehirdetés műfaja

2013. szeptember 20., tárgyszavak: igehirdetés, narratív, prédikáció, homiletika

...a bibliai elbeszélések nem didaktikusak, hanem ideologikusak, s ezt a megállapítást számos bibliai műfajra ki lehet terjeszteni. A másik nyilvánvaló volta ellenére egy messzemenőkig figyelmen kívül hagyott szempont: a bibliai szöveg műfaja. E két elv az, mely igehirdetéseinknek oly gyakran esik gyanútlan áldozatává, s amiknek ezért érdemes figyelmet szentelnünk.

Szerző: Czövek Tamás

Igazság a hazugság ládában? Prédikáció a rádióban.

2013. szeptember 10., tárgyszavak: kommunikáció, Közvetítés, Istentisztelet, Nyelv, Kommunikáció, Rádió, közvetítés, istentisztelet

... a rádiózásnak fontos előnye van a tévével szemben. A rádió ugyanis sokkal bensőségesebb, mint a tévé. A hangokon keresztül kapott információkat kiegészítjük, és bensővé tesszük. A rádiót úgy is hívják, hogy interiorizált média. Ugyanaz a hangsor mindenkinek más lehet, és mindenki többet kap a hangok által, mint amit az uniformizált kép jelenthet. A kép általában félreérthetetlen, vagy egyszerűen értelmezhető. A hang azonban jelentéssel teli, mert a képzelettel kell kiegészítenünk. „A rádiót behunyt szemmel lehet élvezni. A rádiót nem kell hárítani. A rádió velünk van, és ahogy megfogalmazzák: barátságos módon van velünk. Ha belegondolunk abba, hogy behunyt szemmel milyen aktív cselekvéseket végzünk figyelemmel és odaadással, ezek nagyon intim és fontos cselekvések.

Szerző: Fekete Ágnes

Missziói liturgia

2013. július 23., tárgyszavak: misszió, istentisztelet, liturgika, liturgia

A MRE jellegzetessége napjainkban az az erős vágy, hogy egységes liturgiát hozzon létre a határon túl, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovákiában élő magyar református egyházakkal együtt. Egy közös énekeskönyv már korábban kiadásra került. Véleményem szerint ez a törekvés tévútra vezet, hiszen nem veszi figyelembe a kontextusok sokszínűségét, amelyekben a magyar református egyházak arra hívattak, hogy Krisztus tanúiként éljenek. Magam abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy egy 16 éve alapított városi, lakótelepi gyülekezet lelkészeként szolgálok. A Gazdagréti Református Gyülekezet, megtartva a MRE liturgiájának alapelemeit, az elmúlt években liturgiai változtatásokat hajtott végre.

Szerző: Lovas András

Irodalmi jellegű illusztrációk Ravasz László prédikációiban

2013. június 30., tárgyszavak: illusztráció, irodalom, prédikáció, homiletika

A tárgyhoz való vonzódása már abból is kitűnik, hogy az irodalommal való kacérkodás felvetésére az ifjú Ravasz védekezni kényszerül. „Az irodalom mindig nagy kísértés volt számomra.” – írja az Emlékezéseim c. könyv „Irodalom” fejezetében. Első nagy szerelmének titulálja, s az elcsábítás kísértésétől csak a szigorú kötelességteljesítés tartotta vissza – vallja tovább a püspök. „Annyi hivatali tennivalóm volt, annyit kellett tanulnom és szolgálnom, hogy az egyházi irodalom mezejéről nem tudtam kilépni. Pedig sokszor megkísértett az a gondolat és lehetőség, hogy csak író legyek és semmi más.”… Szellemi bigámiára nem voltam hajlandó.”

Szerző: Bölcsföldi András

Művészet, mozi, prédikáció. Homiletika a mozivászon előtt és a kamera mögött

2013. május 26., tárgyszavak: esztétika, prédikáció, homiletika, művészet

Gerhard Marcel Martin 1984-ben „A prédikáció mint ,nyitott műalkotás’?” címmel közzétett tanulmányát a mai európai homiletikatörténet fordulópontként tartja számon. Martin ezen írása nyomán indult meg a prédikáció (valamint a gyakorlati teológia) és a művészetek kapcsolatának élénk keresése. A korábbi paradigma a kommunikáció-elmélet volt. Martin kérdésfelvetései után az esztétika lett.

Szerző: Percze Sándor

Tudományos exegézis az igehirdető Egyházban

2013. április 28., tárgyszavak: homiletika, exegézis, igehirdetés

Az „igehirdetés bolondságával” dicsekedő Egyházban sajnos gyakran hangzik el „bolond” igehirdetés. Szemben a Pál korabeli hallgatói értetlenséggel, amire ez a jelző vonatkozott, manapság az igehirdetői értetlenség és érthetetlenség is szembetűnő jelenség. Nem mintha a ma prédikáló lelkészek nem tanultak volna exegézist vagy homiletikát, inkább arról van szó, hogy nem, vagy rosszul alkalmazzák a megtanultakat.

Szerző: Zsengellér József

„… bátran hirdették az Isten igéjét.” „Nyíltság” a jeruzsálemi közösségben.

2013. április 06., tárgyszavak:

A főnév első előfordulása tehát Péter pünkösdi beszédében található. A pünkösdi elbeszélés egy zárt közösségben, a tanítványok együttlétének leírásával kezdődik, amely nyilvános eseménnyé válik. A Lé­lek kiáradását és a csodás jeleket követően Péter elmondja pünkösdi prédikációját.

Szerző: Barta Zsolt

Karl Barth és a magyar református egyház lelkigondozástana

2013. április 02., tárgyszavak: lelkigondozás, Lelkigondozás

Barth kezdettől fogva a keresztyén hittel szembenállónak tartotta az ember vallási törekvéseit, az emberi lélek pszichológiai feltárásáról pedig nem gondolta, hogy bármi lényegeset hozzá tudna adni a Biblia emberképéhez. Ez a határozott vallás- és lélektan-ellenesség bizonyára nem volt könnyen elfogadható...

Szerző: Németh Dávid

Fordítói munka az igehirdetésre készülő exegézisben

2013. február 27., tárgyszavak: igehirdetés, prédikáció, homiletika

Márpedig az igehirdetés prioritás. A református lelkipásztornak ugyanis valóban vannak vezetési, szervezési, lelkigondozói, oktatási, adminisztratív, reprezentatív, közéleti stb. feladatai; családi, sőt magánélete is kell hogy legyen. A hagyományos „egyemberes rendszer” veszélyeire joggal hívják fel egyre többen a figyelmet elvi és gyakorlati szempontból. Ám míg a lelkipásztortól elvárt és célul kitűzött gyülekezeti funkciók közül több is megosztható nem lelkészi végzettségű és felhatalmazású tagok között, ezek közé az igehirdetés nem sorolható.

Szerző: Galsi Árpád