„Identitásom mélyen összefonódik a Bethesdával, fontos számomra ez a sokszor nehéz, de gyönyörű küldetés, amit minden nap betölthetek” – fogalmazott Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, akivel újraválasztása alkalmából az elmúlt évek tapasztalatairól és a következő időszak tervezett fejlesztésekről beszélgettünk.
„A rendőri pályában vonzott a segíteni tudás, hogy oda lehet állni emberek mellé – és ez a lelkészi hivatásomban is megvan." Pallagi Andrea törzsőrmester a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Nyomozó Főosztály Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályán dolgozik. Nyomozó, közben a Budapest-káposztásmegyeri református gyülekezetben házicsoportot vezet, időnként prédikál is. Van szolgálati fegyvere, szeret is lőni, de csak lőgyakorlaton. Az az álma, hogy a tábori lelkészség mintájára egyszer rendőrlelkészi egység jöjjön létre.
„Ne mondjunk le Európáról!" – mondja Philip Yancey, a világ egyik legismertebb keresztyén írója. Az amerikai evangelizátort magyarországi látogatása előtt kérdeztük az Egyesült Államok és kontinensünk keresztyénségéről, az ateisták bibliai alapú érveiről és saját hitbeli kételyeiről.
Veres Sándor világi főjegyzőt választották a Dunamelléki Református Egyházkerület új főgondnokának. A választást a korábbi főgondnok, Tőkéczki László halála miatt kellett kiírni. Veres Sándor elmondta: hálás a támogatásért, de nehéz neki elődje helyére lépni. Szolgálata során szeretné elérni, hogy a gyülekezetek között nagyobb legyen a szolidaritás.
„Olyan szakembereket szeretnénk képezni országunknak, nemzetünknek, akiknek az értékrendje, a mások iránti segítőkészsége a jézusi etika és értékrend alapján áll" – hangsúlyozza Balla Péter teológiai egyetemi tanár. A Károli Gáspár Református Egyetem rektorával az intézmény alapításának huszonötödik évfordulóján beszélgettünk.
Négygyermekes édesapa, jogász, az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Dr. Fürjes Zoltán szerint Istennek jó humora van, és nagyon messziről fordította őt vissza.
„Régen úgy gondoltam, egyszerűbb megtérnie annak, aki egyszer csak meghallja az igét, mindent otthagy és követi Istent. Ma már tudom, hogy ez nem igaz: ha folyamatosan hallom az igét, sok mindent megtanulok és nyitott szívvel érdeklődőm, Isten meg fog szólítani” – vallja Fodor Dániel, a Debrecen-nagytemplomi gyülekezet ifivezetője, akivel az Ifjúsági vezetőképző és a Konfi+ után arról beszélgettünk, miért szeretne vezetővé válni egy mai fiatal.
Mire világítanak rá a bevándorlással kapcsolatos kutatások? Korunkban minden mozgás a keresztyén világ ellen dolgozik? Hányféle oka lehet annak, hogy valaki útra kel? Milyen vallási és kulturális különbségek vannak Európa és az iszlám világ között? Ilyen kérdésekre keres választ munkája során Horváth-Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet jelenleg gyermeknevelési szabadságon lévő vezető munkatársa és Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának kutatója, akikkel a Reformátusok Szárszói Konferenciáján az iszlám és a nyugati kultúra mai helyzetéről beszélgettünk.
Augusztus 20. elsősorban a hálaadásról szól, hiszen nincs semmink, amit ne Istentől kaptunk volna – legyen az az országunk, vagy a kenyér az asztalunkon. Hogyan alakult nemzeti ünnepünk története a református gyülekezetekben? Szetey Szabolcs református lelkésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető docensével beszélgettünk.
Szabó András irodalomtörténész, egyetemi tanár idén két elismerést is átvehetett: az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Apáczai Csere János-díjat, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemtől az Év Publikációja Díjat. A Károli-egyetem professzorával Apáczairól, a wittenbergi diáktársaságról és a régi magyar irodalom folyamatosan felbukkanó forrásairól beszélgettünk.
A nagycsalád apa, anya, testvérek, nagyapák és nagymamák, nagynénik és nagybácsik, unokatestvérek izgalmas kavalkádja. De van-e még létjogosultsága — a 21. századi nukleáris családmodell térhódításakor — több generáció együtt élésének? Tudjuk, hogy sokszor viharvert családi életünk egy komplex viszonyrendszer, melyben nem könnyű eligazodnunk. Ebben segített Komlósi Piroska családterapeuta cikksorozatunk záró részében.
Soha nem látott, nagyszerű egységet tud felmutatni a magyar reformátusság – nyilatkozta a reformatus.hu-nak Balog Zoltán lelkipásztor a Generális Konvent lillafüredi ülésén. Az emberi erőforrások leköszönő minisztere a Kárpát-medencei református egyházak vezetői előtt arról beszélt, hogy Magyarországot nem lehet felvirágoztatni a magyar reformátusság nélkül.
Isten akcióban – így válaszolt Vladár Gábor teológus professzor, soproni református lelkész arra a kérdésünkre, hogyan írná le a Szentlelket teológiai szakkifejezések nélkül. Pünkösd az egyház születésnapja is, erre utalva a Pápai Református Teológiai Akadémia Biblikus Intézetének oktatója, az akadémia korábbi rektora azt mondja: az tenné újra széppé az egyházat a világ szemében, ha vágyna arra, hogy ma is legyenek prófétálni tudó tagjai, akik „álmokat álmodjanak, és ne befőttesüvegekbe rakják el a Szentlelket”.
Szülővé válni az élet egyik legnagyobb kalandja, gyermekünk pedig talán a legértékesebb örökség, amit magunk után hagyunk. Ezért is olyan fájdalmas, ha mégsem adatik meg a gyermekáldás, vagy ha éppen a szülők viselkedése miatt szenvednek a gyerekek. Komlósi Piroska családterapeutával a családról szóló cikksorozatunk harmadik részében a gyermektelenség és a válás témáit jártuk körbe, miközben arról sem feledkeztünk el, hogy családi életünk alapja és kiindulópontja mi magunk vagyunk.
Nem kellene élnünk az ének és a zene Istentől kapott ajándékával? – kérdi Berkesi Sándor. Dehogynem, válaszolunk rá sokan. Legutóbbi beszélgetésünk óta mégsem tettünk ezért. Az énektanár-kórusvezetővel, akit március 15-én Kossuth-díjjal tüntettek ki a református zene ügyének szolgálatáért, az ének- és zeneoktatás állapotáról és a kántorok helyzetéről beszélgettünk a rangos elismerés és az egyházzene vasárnapja apropóján.
Sokoldalú közösségépítő szolgálatáért nemrég Magyar Örökség-díjban részesült Erdélyi Géza, pár hónappal korábban pedig megkapta a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház legmagasabb kitüntetését, a Pálóczi Czinke István-díjat. A nyugalmazott felvidéki püspökkel – aki a napokban töltötte be nyolcvanegyedik életévét – ötven éves lelkipásztori szolgálatára is visszatekintve közölt két beszélgetést a reformata.sk honlap. A két interjú szerkesztett változatát olvashatják.
„Mi, közel-keleti keresztyének modern államokban szeretnénk élni, amelyek elismerik és megvédik a kisebbségek jogait” – Joseph Kassab református lelkésszel, a Szíriai és Libanoni Református Nemzeti Zsinat főtitkárával a GAW segélyszervezet munkatársa készített interjút az április 18. és 20. között megrendezett nemzetközi partnertalálkozón.
„Elhisszük, hogy Isten a menedékünk, vagy csak kimondjuk ezeket a szavakat?" – kérdez vissza Najla Kassab libanoni lelkésznő, amikor a közel-keleti keresztyének helyzete kerül szóba. A Református Egyházak Világközösségének (REV) elnökét múltheti látogatása végén magyarországi tapasztalatairól és az egyházaink közötti együttműködési lehetőségekről is kérdeztük.
A négyéves kormányzati ciklus összes támogatását figyelembe véve arányosnak tartja a református egyháznak juttatott év végi támogatást Soltész Miklós egyházi ügyekért is felelős államtitkár. A parlamenti ciklus végének közeledtével az állam és az egyház kapcsolatáról, a kereszténység nemzetmegtartó erejéről, a világnézeti semlegességről és az egyházi iskolák küldetéséről is beszélgettünk a kereszténydemokrata politikussal.
„Az egész felvidéki magyar református közösséget tüntették ki, hisz közösségünk a felvidéki magyar jelenlét meghatározó tényezője” – véli Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese, aki március 15-én Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.