A HVG hetilap minden év novemberében közzéteszi az úgynevezett Felvi-rangsort, amely a magyarországi felsőoktatási intézményeket karok szerint minősíti, minden tudományterületet egyetlen rangsorban. A hivatalosnak tekinthető felmérésben az idei összetett képzési rangsorban a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara (KRE-BTK) a 167 felsőoktatási kar közül az 5. helyen szerepel a rangsort évek óta vezető ELTE bölcsészkar és az azt követő három nagy általános orvostudományi kar után. Az abszolút kari rangsor szerint tehát a KRE-BTK jelenleg az ország második legjobb bölcsészkara.
A karácsony a nagycsalád találkozásának ideje is, amikor a családtagok életét érintő legfontosabb, így a pályaválasztás előtt álló fiatalok jövőjével, továbbtanulásával kapcsolatos kérdések is szóba kerülnek. Ovasóinknak e fontos döntését szeretnénk segíteni azzal, hogy az intézmény igazgatását koordináló Bohátka Gergely főtitkár segítségével a Károli Gáspár Református Egyetem képzési kínálatában barangolunk kicsit.
A Zsinat döntésének értelmében külső üzemeltetőt keresnek a balatonszárszói SDG-telep jövőbeni működtetésére.
"Mit jelentettek a hívő emberek életében a református diakonisszák, és hogyan vállaltak velük sorsközösséget a többi történelmi egyházban?” – erről szólt december 5-én az MRE Zsinatának székházában a diakonissza anya- és testvérházak erőszakos bezárásának hatvanadik évfordulójáról való megemlékezés.
Hétfőn volt 324 éve, hogy 1687. október 3-án – akkori veretes latin kifejezéssel – subscribált, azaz megkezdte mai fogalmaink szerinti felsőfokú tanulmányait a nagyenyedi református kollégiumban az első név szerint ismert cigány hallgató, Grausser Dávid.
Tetszetős népszámlálási plakátokat kaptak a héten a gyülekezetek. Baranyából válasz érkezett, egy képpel.
A vizsgabizottság nevében szeretném megköszönni, azokat a feleleteket, megnyilvánulásokat, amelyeket hallhattunk, és az írásbeli dolgozatok alapján megismerhettünk – kezdte Bölcskei Gusztáv, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke az első Egységes Lelkészképesítő Vizsga eredményhirdetését szeptember 20-án.
„Az ember nem teheti azt a teremtett világgal, amit akar” – fogalmaz Bóna Zoltán református lelkipásztor, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára az idei teremtésvédelmi programjaik kapcsán, amelynek Béres Tamás evangélikus egyetemi tanár szerint „egyik lényege, hogy mindenki rádöbbenjen arra, hogy ki ő, a világ melyik részén él, és milyen erőforrások állnak rendelkezésére”.
Mi a teendő, ha nem végezték el a gyülekezetben a presbiterválasztáshoz szükséges előkészületeket? Meg kell-e semmisíteni az egyházközségi választási iratokat? Ki tekinthet bele a határozatokba és ki tehet panaszt ellenük? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre válaszol a Zsinati Hivatal jogi osztályának összeállítása.
Szeretnénk összeállítani a legteljesebb magyar református linkgyűjteményt, amihez Olvasóink segítségét is kérjük. A gyűjtésbe bárki bekapcsolódhat.
Közösségi vezetést, csapatmunkát szeretne megvalósítani a Károli Gáspár Református Egyetem régi-új első embere, Balla Péter rektor. A teológus professzor másik célja többek között az, hogy az általa vezetett felsőoktatási intézmény minél több szálon kötődjön fenntartójához, a református egyházhoz.
„Ez év végén lejár a legutóbb megválasztott presbiterek hatéves ciklusa, automatikusan megszűnik eddigi presbiteri megbízatásuk” – írta a Reformátusok Lapjának július 31-i számában Huszár Pál főgondnok, a Zsinat világi elnöke a Magyarországi Református Egyház gyülekezeteiben idén ismét esedékes presbitériumi tisztújításról szóló vezércikkében. Protestáns egyházunk nagy vívmánya és egyben büszke hagyománya, hogy belső közéletünket nemcsak a teológiát végzett lelkészek, esperesek és püspökök irányítják, hanem világi tisztségviselők: presbiterek, gondnokok és főgondnokok is. Összegyűjtöttük az idei presbiterválasztás bibliai, történeti és jogi hátterét, illetve bemutatjuk az idei választással kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat is.
Tizenhat év után ismét a Kálvin téri református templomban tartják az Országos Református Tanévnyitót. Míg 1995-ben csupán 69 közoktatási feladatot ellátó 55 intézmény vehetett részt a közös tanévnyitón, addig a 2011/12-es tanévben 206 közoktatási feladatot lát el 129 intézményben a református közoktatás.
Az állam és az egyházak közötti viszony kérdéseit járta körül a Csillagponton tartott Papi aktuálpolitika című kerekasztal-beszélgetés, amelyen a nemrég elfogadott új egyházi törvény szolgáltatta a legkényesebb témát. A kerekasztal-beszélgetésen Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Fedor Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője, valamint a találkozónak helyt adó Tata polgármestere, Michl József országgyűlési képviselő vett részt.
A magyar autonómiatörekvések konkretizálását sürgeti Csűry István, a Generális Konvent múlt heti ülésének helyet adó Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A házigazdával a romániai népszámlálásról, a közigazgatási reform tervezetéről és az egyházkerület fenntartásában működtetendő kórházról beszélgettünk.
„Nem a magunk bölcsességét, írásértelmezését, művészetét szóltuk, hanem csak egyszerűen, sallangmentesen azokat a szavakat, amelyeket Isten Lelke ihletett sok száz évvel ezelőtt” – írja beszámolójában Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára.
„Koncertre, hangversenyre számítottam, és azt láttam, hogy az államtitkár zsoltárokat olvas, a közönség énekel, a roppant méretű kórus pedig a színpadon imádkozik” – írta a tavalyi Református Énekek hangversenyről Kocsis Fülöp, görögkatolikus püspök. Sokaknak idén is hasonló élményben lehet részük, hiszen június 25-ére, a Művészetek Palotájának nagytermébe szervezett Református Énekek X. hangversenyre már minden jegy elővételben elkelt.
A magyar református közösség és a lelkipásztorok cigányságról való gondolkodásának megalapozása, elmélyítése volt a célja a csütörtökön Budapesten, a Magyarországi Református Egyház zsinati székházában tartott tanácskozásnak. A kerekasztal-beszélgetéseken meghívott előadók fejtették ki nézeteiket a közösségfejlesztésről, a kultúrák közötti párbeszédről, az oktatás szerepéről, a munkahelyteremtés lehetőségeiről, valamint a cigányság és az egyházak kapcsolatáról.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) májusi, Hanván tartott zsinata arról döntött, hogy két évvel a debreceni alkotmányozó zsinat után fenntartásokkal bár, de csatlakozik az egységes Magyar Református Egyházhoz. A közös alkotmány aláírására a Generális Konvent június 21–22-én Temesváron tartott ülésén került sor. A döntés miatt Szlovákiában kialakult helyzetről a dokumentumot kézjegyükkel ellátó egyházvezetőket, Fazekas László püspököt és Fekete Vince főgondnokot kérdeztük.
Az immár hatodik alkalommal összehívott tanácskozás az egység megélésének és tartalma mélyítésének, valamint a közösség eddigi tapasztalatai egymással való megosztásának alkalma volt – fogalmaz a kétnapos tanácskozás végén elfogadott dokumentum.