„Mindig találkoztam három-négy olyan emberrel, akik jobbak voltak hozzám, mint amit megérdemeltem” – fogalmaz Horváth János közgazdász professzor, a Magyar Országgyűlés korelnöke, akit a háborúban a nyilasok halálra ítéltek, megmenekült, kisgazda politikus lett, majd a kommunisták munkatáborba küldték. A Hőgye Mihály Emlékalapítvány kuratóriumi elnökeként a budapesti teológia évzáróján ösztöndíjat adott át három hallgatónak, ő maga pedig a teológia Török Pál Érmét vehette át.
A bizalom helyreállítása, rendszeres kapcsolat és folyamatos párbeszéd kialakítása, konszenzuskeresés – az új kormány egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint ez a következő hetek, hónapok legfontosabb feladata. Szászfalvi Lászlóval, aki politikusi pályafutásának megkezdése előtt a dunántúli Csurgón szolgált református lelkipásztorként, a munka megkezdése után néhány héttel egyházpolitikai elképzeléseiről beszélgettünk.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológiai szakfolyóiratának újabb száma (1/2010) az egyetem tanárainak, doktorainak, díszdoktorainak és doktoranduszainak publikációit kívánja közreadni, de helyet biztosít idegen nyelvű tanulmányok közlése számára is.
Kéthetes eső volt – kezd bele Fekete Lászlóné Sárika néni hihetetlen elbeszélésébe. – Ötvenhárom éve lakom itt, de ilyet még sosem láttam – folytatja, miközben udvaráról a szomorú látványt mutatja. Néhány hete még kétszer ekkora volt a kertjük, de betemette a dombról lecsúszó föld. A vándorló hegyoldal magával visz fát, kerítést és folyómedret is. Így esett meg, hogy a patak most tíz méterre megszokott medrétől, Sárika néni kertjének közepén csörgedezik. És ez még csak a dráma kezdete.
Újra áfamentes lett a közcélú adományozás az Országgyűlés június 10-én hozott döntése szerint. A segélyszervezetek és az egyházak egyhangúlag üdvözölték az intézkedést.
Öt nagy segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet létrehozta a Nemzeti Segélyvonalat, aminek célja az elmúlt hetek árvizei miatt bajba jutott honfitársaink megsegítése. Pál Sándornak, az MRSZ kuratóriumi elnökének azt a kérdést tettük fel, ami a nagyszerű kezdeményezést látva sokakban megfogalmazódott.
A Trianon utáni első zsinati ülésen elhangzott drámai mondatok felidézésével, a Generális Konventnek a kilencvenedik évfordulóra kiadott nyilatkozatával, a Nemzeti Összetartozás Napjáról, valamint a kettős állampolgársághoz jutás könnyítését üdvözlő határozattal emlékezett ünnepélyesen a történelmi Magyarország létezését megszüntető békeszerződésről a Magyarországi Református Egyház Zsinata pénteken.
A küszöbönálló parlamenti választásokról, a beázott zempléni műemlék templomról és a Fiatal Reformátusok Szövetségéről is ír a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja.
Az MRE zsinati székházának üléstermében szerdán gyűlt össze a Zsinati Tanács, amely elsősorban a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalta. Az ülés előtt Steinbach József dunántúli püspök hirdetett igét, majd Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke nyitotta meg a tanácskozást.
Pünkösdváró igehirdetési sorozat indul a hajdúböszörményi Kálvin téri Református Gyülekezetben május 19-től május 22-ig.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja egyebek mellett Porubán Ferenc főgondnokhelyettessel közöl interjút közéleti szerepvállalásáról, Fazekas László püspök pedig a Generális Konvent munkáját ismerteti.
Újabb négyéves zambiai szolgálatra indul Keszi Krisztina orvos-misszionárius. Kibocsátó istentisztelete április 24-én, a miskolci Deszkatemplomban volt.
Francia állami kitüntetést kapott a Károli Gáspár Református Egyetem főtitkára. Sepsi Enikő az Eötvös Collegium Francia Műhelyének vezetőjeként végzett munkájáért kapta meg Akadémiai Pálmák Lovagi Fokozatát.
A háborúk, az üldöztetések, a vallási és politikai megkülönböztetés egyre több embert kényszerít arra, hogy elhagyja otthonát és új hazában keressen boldogulást.
A kora reggeli órákban érkezünk a parókia elé, a lelkésznő a házból éppen az udvarra lép, és egy jól meglendített mozdulattal a fűre önt egy vödör vizet. Mikor megfordul, megismerve minket egy rövid „áldás, békesség” után vidáman azt kérdezi, van-e kedvünk megetetni a birkákat.
Az őskeresztyénség idejéből fennmaradt, ujjongó örömöt sugárzó köszöntés sokatmondó; a hívő emberek ugyanis annyira örvendtek Jézus feltámadásának, hogy így köszöntötték egymást: „Az Úr feltámadt!” A válasz ez volt rá: „Az Úr valóban feltámadt! Halleluja!”
„Mária pedig a sírbolton kívül állt és sírt. Amint sírt, behajolt a sírboltba, és látta, hogy két angyal ül ott fehérben, ahol az előbb Jézus teste feküdt; az egyik fejtől, a másik meg lábtól. Azok így szóltak hozzá:»Asszony, miért sírsz?« Ő ezt felelte nekik:»Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették.« Amikor ezt mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus ott áll, de nem ismerte fel, hogy Jézus az. Jézus így szólt hozzá:»Asszony, miért sírsz? Kit keresel?«” (Jn 20,11–15)
Évekkel ezelőtt egy nagymamát hoztam Erdélyből visszafelé jövet, aki a magyar fővárosban élő lányaihoz jött hosszabb időre. A téli fűtésszezont igyekezett részben kiiktatni a szűkös egyszemélyi költségvetéséből, illetve ha már a nagy Bépestán lesz, igyekszik mentesíteni lányait a gyermeknevelés nehézségei alól. Sok mindenről szó esett a hosszú út alatt, többek között a nem sokkal azelőtt elhunyt férjéről, akivel több évtizedet töltöttek rosszban-jóban.
Amikor a címet újraolvastam, az jutott eszembe, hogy biztos lesz olyan, aki arra gondol majd, hogy valamilyen diakóniai témáról, aspektusról fogok beszélni. Azonban csak egy bizonyos értelemben van igaza. Egyén és társadalom ünnepéről szeretnék beszélni: a társadalmi és az egyéni húsvétról.
Bedőlt kerítések, kerekes kutak, omladozó vakolatú házak mellett autózunk. A gazdaság „dübörgése” nem jut el 250 km-re a fővárostól, a sáros udvarokon csak néhány tyúk kapirgál. A télire felhalmozott tűzifa maradéka még várja a hűvösebb tavaszi napokat.