Huszonötödik évfordulóját ünnepelte a református egyház hajléktalanmisszióját működtető Tiszta Forrás Alapítvány. Június 25-én a budapest-kispesti Rózsa téri templomban adtak hálát az elmúlt negyedszázadért.
„Az én felelősségem, hogy emberközelivé tudtam-e tenni Kálvint, mert ha igen, példája ezen a regényen keresztül jobban hathat az emberekre, mint ezer tanulmány” – hangsúlyozza Tóth-Máthé Miklós, akivel legújabb könyvéről beszélgettünk. A debreceni író kötetéből kiderülhet, milyen ember lehetett Kálvin, ki rejtőzhet valójában az évszázadok során őt ért megannyi vád mögött. A regényt a Tiszántúli Református Egyházkerület adta ki a reformáció ötszázadik évfordulóján.
Három díjat is elhozott a Bibliamúzeum az AVICOM F@IMP 2.0 fesztiválról június 14-én – erről kérdeztük Timár Gabriella lelkipásztort, a múzeum igazgatóját.
Református szellemiségű történelem-, irodalom- vagy akár biológia-tankönyv is készülhet – ezen dolgozik a Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán szakmai vezetőt a részletekről kérdeztük.
Pap Ferenc emlékezése Herczeg Pál professzorra.
Krisztus evangéliuma azonban nem zár ki egyetlen kultúrát, egyetlen nyelvet sem. A Szentlélek nemcsak hogy szólhat minden nép nyelvén, de egyszersmind meg is szenteli, át is formálja a különféle kultúrákat. Pecsuk Ottó írása.
Óegyházi viták és hitvallásos tisztázódások a Szentlélek személyéről. Németh Tamás pünkösdi írása.
Ki a Lélek? Hogyan munkál a gyülekezetek, a felekezetek, a nemzet életében? Steinbach József dunántúli püspökkel, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) elnökével a balatonalmádi parókián beszélgettünk pünkösdre készülődve.
„Van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus..." Ő képvisel minket, akik benne hiszünk. Sándor Töhötöm írása mennybemenetel ünnepére.
A közelgő presbiterválasztásra készült elcsendesedéssel és előadásokkal a Magyarországi Református Nőszövetség és a Magyar Református Presbiteri Szövetség (MRPSz) közös konferenciájának közel kétszáz résztvevője a Dunamelléki Egyházkerület székházában április 29-én.
Korábban hírt adtunk arról, hogy a Zsinati Tanács 2016. december 14-i határozata alapján elindult a református egyház köznevelési intézményrendszere fejlesztési stratégiájának kidolgozása. A gyakorlati tudnivalókról Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnokot, a stratégiai tervezést koordináló csoport vezetőjét kérdeztük.
Gyűjtést kezdeményezett az Ercsi Református Egyházközség a beregszászi és nagyszőlősi kórházak gyermekosztályainak támogatására, amelyhez már határon túlról is csatlakoztak érdeklődők. Darvas-Tanácsné Novák Eszter lelkipásztort kérdeztük az akcióról.
Húsz éve indította el a káposztásmegyeri gyülekezet mamakörét Zámbó Hajnalka lelkipásztor, ötgyermekes édesanya. E közösségben szerdánként tíz órától találkoznak a gyülekezet kisgyermekes anyukái, kismamái.
Élete hatvanöt évéből csupán kilencet töltött Nagykőrösön, mégis költészete legtermékenyebb időszaka volt ez. Tanárkodása mellett közel száz verset írt itt, közöttük legszebb balladáit. A kétszáz esztendeje született Arany Jánosról szóló sorozatunk részeként most az iskolájáról méltán híres Nagykőrösön jártunk Suba Lajos helytörténész, az Arany János Református Gimnázium igazgatója vendégeként.
Milyen is az Isten szerinti kiválóság? – erre a kérdésre is választ ad írásában Ábrám Tibor. A tiszáninneni főgondnok, iskolaigazgató a református köznevelési intézményrendszer fejlesztését célzó stratégiaalkotási folyamatról ad tájékoztatást írásában, közös gondolkodásra hívva az intézményeket és a fenntartó gyülekezeteket.
Vállalni Ábrahám indulását a bizonytalan felé, érni a hitben, egyfelé mozdulni számos különböző háttérből – erre vállalkozott a Pusztaszabolcs-Szabadegyházai Református Missziói Egyházközség, amelyet tavaly májusban alapított meg két szórványközösségből a Vértesaljai Református Egyházmegye. Náluk jártunk virágvasárnap.
A kíséretek újragondolása a legjelentősebb újítása az Adj Zengő Éneket! – AZÉ elnevezésű, a Dunántúli Református Egyházkerület kiadásában megjelent énekeskönyvnek. Bellai Veronika és szerkesztőtársai olyan énekeskönyvet hoztak létre, amelyből majd szívesen énekelnek a fiatalok.
„A mai ember ünneplésének fő problémája az ünnep- és a hétköznapok megkülönböztetésének hiánya" – mondja Kósa László történész és néprajzkutató a jeles napok megfakulásának veszélyére figyelmeztetve minket. A nemrégiben Széchenyi-díjjal kitüntetett akadémikust elsősorban kutatói és oktatói munkájáról, de az egyházi múltfeltárásról is kérdeztük.
Nem hozzuk-e magunkkal virágvasárnapi és majd húsvét ünnepi istentiszteleteinkre a világ ránk ragadt porát? Virágvasárnap igazi ünneplésének lehetősége, hogy engedjük: ő tisztítson meg ezektől minket. Páll László virágvasárnapi írása.
Ez a felkiáltás, amelyben bámulat és csodálat van, nyilván Dél-Koreának, ennek a huszadik században szinte a semmiből a világ színpadára lépő országnak szól. Ezt a „csodaországot" olyan nálunk is ismert és becsült világcégek nevei is jelzik, mint a Samsung és a Hyundai, de lehetne tovább sorolni. S aztán ebben az elismerő felkiáltásban – legalábbis részünkről – van még valami, ami az ottani keresztyénségnek szól. Köntös László írása.