A Kossuth- és József Attila-díjas írónak, Balázs Béla-díjas filmrendezőnek ítélte oda idén a Kölcsey-emlékplakettet a Kölcsey Társaság kuratóriuma. Az irodalmi elismerést a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen vette át a díjazott január 19-én, a szatmárcsekei református templomban.
Az Észak-Alföld régióban közismert sokoldalú művészeti, művelődési tevékenysége, elképesztő munkabírása. Sorra születő szépírói művei, esztétikai, irodalomtörténeti könyvei, tanulmányai mellett rendszeresen olvashatunk tollából értékorientáló országos lapokban elemző cikket, esszét. Vitéz Ferenc költővel, irodalmárral, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető docensével a magyar kultúra napja alkalmán beszélgettünk. (Az interjúalannyal több mint harminc éve ismerjük egymást, innen a tegező forma.)
Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas filmrendező kapta a Kölcsey-emlékplakettet a magyar kultúra napja alkalmából vasárnap tartott szatmárcsekei ünnepségen. A Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított irodalmi elismerés mellett kiosztották a Kölcsey-emlékérmét is, amelyet Gróh Gáspár irodalomtörténész vett át Bölcskei Gusztávtól, a társaság tavaly megválasztott új elnökétől.
Mit tanítanak nekünk a himnuszok? Hogyan kapcsolódik keresztyén örökségünk magyar kultúránkhoz? Csüggedésre vagy reménységre van-e ma okunk, ha a gyökereiket elhagyó fiatalokra tekintünk? Himnuszokról, lánglelkű generációkról és a sejtjeinkben hordott kulturális örökségről beszélgettünk Papp Anette egyházzenésszel, a budapesti teológia himnológia tanszékének vezetőjével a magyar kultúra napja kapcsán.
Szörényi Levente Kossuth-, és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes és szövegíró kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet, a rangos irodalmi-művészeti elismerést a magyar kultúra napjának alkalmából adták át a szatmárcsekei református templomban vasárnap.
„Ő nem félt, ám hite és humanista világlátása egyszerűen lehetetlenné tette, hogy végrehajtsa a zsidótörvényeket, így nyugdíjazását kérte” – a magyar kultúra napja alkalmából Áprily Lajos református költőre, az egykori Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatójára emlékezünk.
Ökumenikus istentiszteletet és megemlékezést tartottak január 22-én Szatmárcsekén. A Kölcsey-emlékplakettet idén a Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező vehette át a Magyar Kultúra Napján.
Rendhagyó irodalom órát tartottak a magyar kultúra napja alkalmából a Miskolc-Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Iskolában. Szegedi Dezső, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze saját pályafutásáról, hivatásáról és a cigány kultúráról mesélt az intézmény diákjainak.
József Attilát idézte beszédében Ágh István költő, aki január 17-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából Szatmárcsekén rendezett ökumenikus ünnepségen vehette át a Kölcsey Társaság elismerését.
Törőcsik Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő kapta meg a Kölcsey Társaság díját a magyar kultúra napja alkalmából tartott szatmárcsekei ökumenikus hálaadó alkalmon.
Nagy László szavaival kezdte beszédét Vári Fábián László a Kölcsey Társaság idei díjazottja Szatmárcsekén, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ökumenikus istentiszteleten, január 19-én, vasárnap.
Gondolták volna, hogy Szabó Magda, aki a protestáns nevelés keménységéről írt, hálával gondolt vissza a református Dóczy Gimnáziumban eltöltött évekre? A már nemzetközi hírű szerzőként tiszántúli főgondnoknak megválasztott írónő soha nem feledkezett meg gyökereiről. Debrecenhez fűződő szeretete és reformátussága nem vitatható, számára mindig meghatározó maradt.
Szatmárcsekén, azon a településen, ahol 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte a Himnuszt tartottak a Magyar Kultúra Napja alkalmából istentiszteletet. Igét Bölcskei Gusztáv református és Bosák Nándor katolikus püspök hirdetett.
A hagyományoknak megfelelően idén is megünnepelték a Magyar Kultúra Napját Szatmárcsekén, ahol Kölcsey Ferenc élete végéig több mint húsz esztendőt töltött, és ahol 1823. január 22-én megírta a Himnuszt. A megemlékezést a helyi református templomban tartották, amely után az ünneplők a falu temetőjében megkoszorúzták a költő síremlékét.
Nagy Pált, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium tanárát, a Szent István Egyetem történészét a Magyar Kultúra Napja alkalmából Apáczai Csere János Díjjal jutalmazták.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, január 20-án Hűvösvölgyi Ildikó színésznő előadóestjét nézhetik meg pénteken este hat órától a Debreceni Református Kollégium Dísztermében.
Vannak, akik túlzottan szomorúnak, és elavultnak vélik, ám abban mindenki egyetért, hogy Európában, és a világon is egyedülálló a magyar himnusz, amely nem véletlenül kapta a nemzeti imádság jelzőt. 188 éve ezen a napon, január 22-én írta le Kölcsey Ferenc a Himnusz szövegét szatmárcsekei magányában. Következő összeállításunkban megpróbáljuk bemutatni, milyen utat járt be Kölcsey Ferenc műve, míg végül Magyarország hivatalos himnuszává nyilvánították.
Ökumenikus istentiszteleten hirdetett igét Bölcskei Gusztáv református és Bosák Nándor római katolikus püspök a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
A magyar kultúra napja alkalmából vasánap tizenegy órától ökumenikus istentiszteleletet tartanak Szatmárcsekén, a Himnusz költőjének sírhelyénél. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be leghíresebb költeményét.
Megváltó címmel kiállítás nyílt a Magyar Kultúra Napján Debrecenben, a Református Kollégiumban. A tárlat megnyitóján, pénteken délután Bölcskei Gusztáv református püspök arról beszélt, hogy a magyar kultúrának szüksége van arra, hogy a Debreceni Református Kollégium méltó környezet legyen az értékek megmutatására. Ehhez kapcsolódóan a püspök elmondta, hogy a Kollégium kincsei veszélyben vannak, ugyanis beázik a Nagykönyvtár és az épületnek statikai problémái is vannak.