Az Egyházi Jövőkép Bizottság munkájához kapcsolódva Thomas Wipf tartott előadást az Európában zajló protestáns egyházreformok tapasztalatairól. Az Európai Protestáns Egyházak Szövetségének (GEKE) leköszönő elnöke felszólalásában rövid áttekintést adott a kontinens egyházaiban zajló lelki megújulásról és szervezeti átalakításokról.

„Európa protestáns egyházai hasonló helyzetben vannak, mint a Magyarországi Református Egyház. Alapkérdés, hogy hogyan állunk hozzá egyházunk megújításához: Bizonytalanok vagyunk? Való igaz, nehéz változtatnunk, hiszen a változás mindig bizonytalanságot jelent, de nem kell megijednünk, mert nem vagyunk egyedül, beszélgetnünk kell. Az élet változásból áll. A Biblia tele van ilyen történetekkel. A mi alapállásunknak optimistának kell lennünk, erre feljogosítanak az elődeink – mondta, idézve Ulrich Zwinglit, majd Luther Mártont. – Az Úr megóvja egyházát; Az egyháznak reformációra van szüksége, és Isten segíti a reformációt."

Thomas Wipf beszámolt a GEKE a nemrég lezajlott firenzei közgyűlésének tapasztalatairól, amelynek fókuszában csaknem száz protestáns egyház megújulása állt. „Felismertük, hogy vannak sikeres és sikertelen egyházreformok, ezért fontos a jó alapállás és a párbeszéd. Nem tudjuk megőrizni az identitásunkat, ha csak hátra tekintünk. Előre kell néznünk, és ez magával hozza a változást" – mondta a svájci egyházvezető.

Ezután hazájában megszerzett tapasztalatait osztotta meg: Svájcban számos eleven gyülekezet működik, de eléggé önmagukba fordulnak, és hiányzik a tapasztalat, hogy a világ reformátusságának részét képezik. „Mi is megtapasztaljuk, milyen nehéz e széttöredezettségben élni" – jegyezte meg.

A társadalmi változások szükséges ismeretéről is beszélt az európai protestáns szövetség elnöke: a jog, a politika, az egészségügy, a kultúra leválik az egyházról, és már nem lesz annyira az élet része. Szerinte azonban ez nem csupán veszteség, hanem lehetőség is a szekularizált világban: lehetőség a szabadságra és a függetlenségre. A másik folyamat egyfajta individualizációnak írható le, vagyis a jelenkor embere nem kötődik sem hagyományhoz, sem családhoz, sem valláshoz, „az emberek már azt is elfelejtették, hogy elfelejtették Istent." A szociológiai kutatások mintegy tízfajta társadalmi csoportot állapítottak meg. „Szomorú volt konstatálnom, hogy az én nagy zürichi népegyházam is csak két-három ilyen csoportot tud elérni" – mondta Thomas Wipf.

Az alapértékek is változnak, jegyezte meg. A 20. század elején még alapértéknek számított többek között a hűség, a szorgalom, az önmegtartóztatás, manapság az önmegvalósításhoz kapcsolódva a kalandvágy, az izgalmak, a tolerancia lettek fő értékek. Mi az, amit keresztyénként érdemes megtartanunk? „A Teremtő Isten kreatív, bízunk benne, Isten mindig megszólít minket: nem hagyatékot gondozunk, nem múlt van, hanem jelen. Isten ehhez erőt ad nekünk, akik felelősök vagyunk az egyházért" – e szavakkal fejezte be beszédét.

Reformatus.hu, kép: Sereg Krisztián

A beszéd teljes szövege Tűz - nem hamu; jelen és jövő - nem múlt címmel olvasható oldalunkon