Az EJB január 13-i ülésének alapvető kérdése a novemberi zsinati előterjesztésben megfogalmazott vállalások teljesítésének menetrendje volt. Az EJB a gyülekezeti párbeszéd kiértékelésére és a szakmai grémiumoktól beérkező javaslatokra alapozott „diagnózisában" nevesített három fő területen immár a megvalósítandó javaslatok kidolgozásának lát neki. Ebben a törekvésében a missziói iroda által szeptemberben szervezett Missziói Nap nyolc munkacsoportjára támaszkodik. A két folyamat összehangolását az EJB saját munkatervének és a missziói bizottság céljainak áttekintése után tartalmi és technikai szempontból is indokoltnak találta.

A missziói nap nyolc munkacsoportja ugyanis olyan javaslatokon dolgozik, amelyek az EJB által felvetett problémák orvoslása szempontjából mérvadóak. Az elkövetkező hónapok folyamán a tervek szerint mintegy 20 konzultációra kerül sor, amelynek összefogására az EJB egy szervezetfejlesztési szakember segítségét is igénybe veszi abban a reményben, hogy a Zsinat novemberi ülésére a gyülekezeti élet megújítását és az egyházszervezet átalakítását előmozdító javaslatait kidolgozza.

Mint ismeretes, novemberi előterjesztésében az EJB a gyülekezet missziói látásának hiányát, az egyházon belüli bizalmatlanság és széthúzás strukturális meghatározottságát és az intézményfenntartás központi szerepének veszélyeit tartotta a megújulás legfőbb akadályának. „Az ezzel való őszinte szembenézést nem kerülheti el zsinatunk, ha az egyház jövőjéről felelősen gondolkodik" – olvasható a bizottság előterjesztésében.

Idézetek az előterjesztésből: "A megváltozott világban gyülekezeteink jellemzően nem képesek magukat a Krisztustól kapott missziói elhívásban értelmezni. Számos gyülekezet elveszettnek és magára hagyottnak érzi magát, nincs a jövőre nézve látása és terve, csak a túlélésben reménykedik."
"A zsinat és a négy egyházkerület nem tud 'egy közös test tagjaiként' együttműködni. Hiányzik a bizalom és szolidaritás, ami az egyház egészére rányomja a bélyegét. A döntések sokszor érdekek és nem értékek mentén történnek, a rivalizálás lehetetlenné teszi a dialógust."
"Az intézmény, mint a gyülekezet 'kinyújtott karja' elv általában nem érvényesül. A közfeladatok átvállalása azzal a veszéllyel jár, hogy az a gyülekezet tulajdonképpeni küldetésének helyébe lép. Hasonló problémákkal a közegyház által működtetett intézményeknél is szembesülünk. A gyülekezet küldetéséhez szervesen kapcsolódó intézmények helyett így alakulnak ki a 'megélhetési intézmények'. Az intézményfenntartás mindeközben elviszi a gyülekezet közösségépítésre fordítható erőforrásait, amely így megerősödés helyett függő helyzetbe kerül."

Egyházvezetői konzultáció

A gyülekezetekkel, ágazatokkal és intézményekkel folytatott párbeszéd után következő lépésként az EJB a Zsinat Elnökségi Tanácsát is konzultációra hívta, amire a tervek szerint még tavasszal sor kerül. A tervek szerint egész napos egyeztetés témája - a közelgő választásokra tekintettel – kiemelten is az előterjesztés 2. pontja; „a bizalom és szolidaritás hiánya"- az egyház működésével és szervezetével kapcsolatos legfontosabb teendők megvitatása. Az EJB küldöttsége az egyházkormányzat felelős terhét viselő és az egyházszervezet örökölt hiányosságait leginkább ismerő püspökökkel és főgondnokokkal folytatott egyeztetésen az érintettek jövőképét és javaslatait kívánja megvitatni és azt javaslatába beépíteni.

Folytatódó párbeszéd

Abban, hogy bizottság az egyház jövőkép megfogalmazásával kapcsolatban egy országos párbeszéd mellett döntött, nem praktikus és nem demokratikus szempontok vezették, hanem az a meggyőződés, hogy valóban "gyülekezeteiben él az egyház. A párbeszéd által a gyülekezetet akarta megerősíteni abban, hogy „az evangélium üzenetének megértése és továbbadása, a valódi szeretet közösség, a másokért hozott áldozat, az igazságért való szenvedés, és a szolidaritás olyan érték, ami csak általuk jelenhet meg a magyar társadalomban, s amire bátran építhetjük jövőnket." – olvasható az előterjesztésben. A bizottsági tagokat továbbra is az a meggyőződés vezeti, hogy az egyház, a maga intézményi hálózatával, szervezeti felépítésével, közös gazdálkodásával nem tehet jobbat, mint hogy ebben megerősíti és szolgálja a helyi gyülekezeteket.

Minthogy ez az alapelv határozza meg az egyház megújítására tett erőfeszítéseket, az EJB tagjai továbbra is az országos párbeszédet tartják legfőbb felelősségüknek, amit a következő hónapokban is igyekeznek előmozdítani. A bizottsági ülésen ezzel kapcsolatban is megfogalmazódtak tervek, amik mind a kommunikációs eszközök hatékonyabb felhasználását, mind személyes találkozók szervezését magába foglalják. Az EJB tagjai ebben az egyházmegyék és a református nyomtatott és elektronikus sajtó együttműködésére számítanak, különös tekintettel az országos és egyházkerületi honlapokra.

Ódor Balázs EJB titkár
Az Egyházi Jövőkép Bizottság oldala itt.