„Egy meg egy meg egy az egy” – hangzik szombat este megannyi fiatal szájából az ének. Az IVK második évfolyamának résztvevői ismerik a matematikát, de ez, a Szentháromság Istenről szóló hitvallás az ismeretek felett áll és áthatja a vezetőképző alkalmait. Bár a „tananyag” hasonló az előző évihez, mégsem ugyanaz, más a csapat és mások a kérdéseik, így ezt a félévet ők is formálják – lelkesen, kitartóan és őszintén.

„Az ifjúsági iroda szerepe összetett, egyszerre képviseli az ifjúságot és a köztük végzett szolgálatot egyházi és világi szinten. Ehhez hozzátartozik a kapcsolattartás más egyházak ifjúsági képviselőivel és szervezeteivel, de érinti az ifjúságpolitikát is” – fogalmaz Szabó Eszter, az Zsinati Ifjúsági Iroda vezetőhelyettese. Mint mondja, át kell látniuk Kárpát-medencei szinten az ifjúsági munkát, folyamatosan egyeztetniük kell, megismerni minden régió sajátos kihívásait, hogy összehangolhassák a fiatalok közötti szolgálatot. Ebben komoly segítség és lehetőség a tavaly elindított IVK, mellyel a gyülekezetekhez és az ifjúságot vezetni vágyó fiatalokhoz kerülnek közelebb. „Az ifivezetők jelen vannak a gyülekezetekben és szükségük van a támogatásra. Ezeknek a hétvégéknek az a lényege, hogy elhívásukban, szolgálatukban megerősödjenek, megismerhessék egymást és később merjenek segítséget kérni a másiktól. Úgy, hogy eközben mi is tudunk a programjaikról és támogatjuk őket akár szakmailag, akár lelkileg” – magyarázza az irodavezető-helyettes.

Kár lenne kihagyni

A februárban kezdődött és négy hétvégén keresztül tartó programra szerte a Kárpát-medencéből jelentkeztek fiatalok, akik szeretnék bővíteni ismereteiket szolgálatukban. Gorliczay Edit tavaly önkéntesként vett rész a Konfi+ konferencián, ahol szintén a vezetés volt a téma, ezután pedig érdekelni kezdte a képzés is. „Szerettem volna szolgálatot vállalni az ifjúsági munkában, aztán szinte üldözött az IVK felhívás. Ott járt a gondolataimban, hogy jó lenne kipróbálni magam ilyen téren is, de a végső lökést a lelkipásztorom adta meg: arra biztatott, jöjjek el, mert megbánnám, ha kihagynám” – idézi fel.

Mára úgy látja, valóban megbánta volna, ha nem él ezzel a lehetőséggel: a hétköznapokban doktorandusz és társkonzulens a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, ahol szintén fiatalokkal foglalkozik és ebben is segítséget jelentenek számára a képzésen tanultak, amiket átültethet a gyakorlatba. „Isten minden alkalommal megmutatja, mennyire jó döntés volt eljönni ide, ez egy áldott, személyiségformáló program” – hangsúlyozza Gorliczay Edit.

Kapcsolódási pontok

Akik tavaly júniusban fejezték be az IVK-t, mind azt mondják, sokat tanultak és fejlődtek a hiánypótló képzésen. Ez a hétvége azért is volt különleges, mert egyszerre vettek rajta részt az idei vezetőképzősök és a Csillagpontra készülő kiscsoportvezetők, hogy közösen tanuljanak. „Fantasztikus ehhez a közösséghez tartozni és látni, hogy munkálkodik Isten” – vallja Nagy Bettina tavalyi IVK-s, idei kiscsoportvezető. Számára is nagy ajándék, hogy erre a három napra visszatérhetett a képzésre, találkozhatott egykori társaival és az idei résztvevőkkel. „Szép az, ahogy ez a folyamat tovább megy az új évfolyamokban, csatlakoznak hozzánk és végül együtt folytatjuk a szolgálatot” – teszi hozzá.

Nagy Bettina azt mondja, hálás, hogy egy ennyire megtartó közösség tagja lehet, amelyben bármikor ott folytatják a közös munkát és eszmecserét, ahol az néhány hónapja abbamaradt. „Mi is bejártuk azt az utat, amin a mostani csapat lépdel. Ettől függetlenül az előadásokból mást viszek el, mint tavaly – mondja. – Csodálatos, ahogy az IVK és a Csillagpont összekapcsolódik, természetes volt, hogy következő lépésként a találkozón szolgálok. Most ez a folytatás számomra, de várom, hogy az IVK-nak legyen haladó szintje.”

Valóságos háló

„Azt tapasztaljuk, hogy a résztvevők jelentős része személyes hívásra jött, ez egy nagyon komoly visszajelzés az első évről” – foglalja össze Szabó Eszter az idei IVK tapasztalatait. A résztvevőkön látszik, hogy gyorsan képesek közösséggé formálódni és keresik a találkozási lehetőségeket – ez pedig megadja a hétvégék alaphangulatát. „Nem hasonlítom őket semmilyen téren az első év résztvevőihez, ők egy másik csapat. Nagyon önállóak és sokat tesznek azért, hogy családias legyen a légkör” – teszi hozzá.

Bár ezen a hétvégén magas volt a létszám, hamar egymásra találtak régeik, újak és „csillagpontosok”. „Jó volt látni, ahogy ez a nagy társaság találkozott, még jobb, hogy már keresik a folytatás és a közös szolgálat lehetőségeit. A mi fókuszunk, hogy megerősödjenek ezeken az alkalmakon, ehhez tartoznak szakmai pillérek is, de a lelki életükre szeretnénk figyelni” – magyarázza az irodavezető-helyettes. Szabó Eszternek személyesen is sokat jelent a vezetőképzés, ennek köszönhetően látja azt az ifjúsági hálót, amiért a hétköznapokban dolgozik: „Fontosak ezek a találkozások, jó tudni, milyen erős imaháttér és mennyi segítő kéz kíséri az Ifjúsági Iroda munkáját.”

Farkas Zsuzsanna, fotó: Kalocsai Richárd