Tekintettel arra, hogy a 81 tagú felsőházban többségük van a szociáldemokratáknak, a szenátus döntése várható volt. A szociáldemokratákat a kommunisták és a Közügyek párt szenátorai is támogatták. A szavazásban részt vevő 77 szenátor közül 43-an szavaztak nemmel a törvényjavaslatra.

A szenátus döntése következtében a sokat vitatott és komoly társadalmi vitát kiváltó jogszabály szeptemberben újra a képviselőház elé kerül. A 200 tagú parlamenti alsóházban a kormányoldalnak a szenátus döntésének felülvizsgálatához legalább 101 támogató szavazatra lesz szüksége.

"Nem az egyházak, és nem az egyházi kárpótlás ellen vagyunk. A kormány által kidolgozott törvényjavaslatot, és a kárpótlás mértékét ellenezzük. Új tárgyalásokat javaslunk" - jelentette ki az egész napos rendkívül indulatos és éles vita után Bohuslav Sobotka, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke.

Milan Stech, a szenátus szociáldemokrata elnöke újságíróknak elmondta: amennyiben a képviselőház szeptemberben felülvizsgálja a felsőház döntését, tehát az egyházi kárpótlás átmegy a parlamenten, akkor a jogszabályt a CSSD választási győzelme és kormányalakítása esetén újra előveszi, új tárgyalásokat kezdeményez róla az egyházakkal, és módosítani fogja azt.

A Petr Necas vezette kormány és az országban működő 17 egyház képviselői tavaly nyáron egyeztek meg abban, hogy az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított egykori vagyonuk 56 százalékát - erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket -, amelynek becsült mai értéke 75 milliárd korona, azaz több mint 750 milliárd forint. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz - állítják a felek. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente több milliárd koronára rúg.

Forrás: Új Szó