Közel fél évezrede hirdeti Isten igéjét

2013. szeptember 29., vasárnap

Közel fél évezrede hirdeti Isten igéjét a Debreceni Református Kollégium. Az intézmény alapításának 475. évfordulójára iskolatörténeti kiadvánnyal és hálaadó istentisztelettel emlékeztek szeptember 27-én és 28-án.

„A közös pont, a vezérfonal minden itt végzett és ide jövő diáknak az, amit a kollégium falai üzennek, amit a tanárok továbbítanak: Álljatok elő Isten igéjével, Hirdessétek az evangéliumot! Ez az az életritmus, ami idehozza, itt tartja, majd kibocsátja a diákok sokaságát úja és újra" – mondta igehirdetésében Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök a szombat délelőtti istentiszteleten, amelyen hálát adtak a Debreceni Református Kollégium fennállásának 475. és a Dóczy Gimnázium létrejöttének 175. évfordulójáért.

Az ünnepi alkalmon Fekete Károly, a Kollégium Igazgatótanácsának elnöke mondott köszöntő beszédet, amelyben kifejtette, hogy a kollégiumokhoz kötődő iskolarendszer kiépülése abból az alapvető felismerésből fakad, hogy a Bibliát ismerő lelkipásztor és a Bibliát olvasó gyülekezet együtt harcolhatnak a babonák, a tévtanítások, a szellemi manipulációk ellen. Isten igéje nem lehet csupán kevesek privilégiuma. Ezért alakult meg a Debreceni Református Kollégium, amelynek célja a Heidelbergi Káté szerint az örökkévaló ünnep szolgálata, hogy az már ebben a földi életben elkezdődjék.

Az ünnepségen emlékbeszédet mondott Győri János, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára, aki a sorsfordító momentumokat emelte ki a kollégium történelméből, és hangsúlyozta, hogy a Kollégiumot a keresztyén szemlélet tartotta fönn az évszázadok során és Isten kegyelméből maradhatott meg a mai napig.

Szobor az írónőnek, kitüntetések

Az istentiszteleten átadták a kollégiumi díjakat és jubileumi emlékérmeket is. Szenczi Molnár Albert-díjat vehetett át Varga Pál irodalomtörténész, Bethlen Gábor-díjat Molnár Pál az egyházkerület jogtanácsosa, Kerekes Ferenc-díjat pedig Végh László fizikus. Jubileumi emlékérmet kapott az Erdélyi Múzeum Egyesület, Ötvös László és Szabó Dániel nyugalmazott lelkipásztorok, valamint Virágh Pál, a Tiszántúli Református Egyházkerület volt főgondnoka.

A református oktatási intézményben tanuló diákoknak vagy tanító tanároknak a magyar nyelv és irodalom vagy a történelem területén tanulásban, tanításban, ezzel kapcsolatos előadói, művészi, tudományos tevékenységükben kimagasló eredményt elérőknek járó Gyarmati-díjat idén Badó Margit, a Nagydobronyi Református Líceum tanára és Győri János, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára vehette át.

Az istentisztelet végén a Tiszántúli Református Egyházkerület gyülekezetei, a határon túli és külföldi testvérintézmények, a Generális Konvent részegyházai, a hazai református kollégiumok, az egykori partikulák, a Debreceni Egyetem és a Tiszántúli Református Egyházkerület egész közössége nevében hangzottak el köszöntések, majd az ünnepi alkalom végén a résztvevők megkoszorúzták a Kollégiumi Diákok I. Világtalálkozójának emléktábláját.

A jubileumi napon, az istentisztelet előtt kiállítás nyílt a Kollégium általános iskolájában dolgozó alkotó tanárok munkáiból az iskola földszinti folyósólyán, valamint a Kollégium oktatási intézményeinek diákjai Mondando et Dalolando címmel zenés-irodalmi műsort adtak az Emlékkertben. Ezt követően felavatták a Dóczy Gimnáziumban Szabó Magda mellszobrát, amelyet Varga Imre szobrászművész készített, aki személyesen is ismerte az írónőt. A szobrot Korsós Bálint, a Dóczy Gimnázium igazgatója és Csete Örs, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő főigazgatója leplezte le. Köszöntőt mondott Bölcskei Gusztáv püspök, aki kiemelte beszédében, hogy a jubileumi nap egyik kiemelkedő eseménye, hogy olyan embernek állíthatnak emléket, akinek fontos volt a debreceni reformátusság.

Történeti kiadvány jelent meg

Az ünnepségre jelent meg egy-egy, a Dóczy és a Kollégium gimnáziumát bemutató kiadvány is. A kollégium történetét feldolgozó sorozat negyedik, kétkötetes darabját Győri János, a kötet szerkesztője és társszerzője, valamint Bölcskei Gusztáv püspök mutatta be pénteken. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke méltatta a kollégiumot, mert az mindig szembe tudott szállni a korszellemmel, ha szükséges volt, és ez a jó értelemben vett „maradiság" mindig segített átvészelni a nehéz történelmi korokat is.

Győri János szerint a kutatások számos tévhitet cáfolnak meg: A református kollégium például mindig nagyon nyitott volt: az oktatók közt voltak laicizált katolikus papok, míg a diákok közt számos izraelita vallású, ortodox román és katolikus német is megfordult. Tévhit az is, hogy a diákok bent laktak, hiszen valójában csak tíz-húsz százalékuk élt a kollégium falai között. Nem volt szigor, az intézmény „patriarchálisan jó kedélyű" volt – tudtuk meg Győri Jánostól. A kutató előadása végén felhívta a figyelmet arra, hogy az évszázadok alatt olyan kiváló oktatók dolgoztak a kollégiumban, akiknek az életműve sokkal nagyobb megbecsülést érdemelne, ezért szorgalmazta az ilyen irányú kutatásokat. A szerkesztő kiemelte: a könyv bemutatja, hogy a 175 éve alapított Dóczy gyorsan felzárkózott a kollégium gimnáziuma mellé az oktatási paletta széles voltát és annak színvonalát tekintve. 

Forrás: mti.hu – ttre.hu
Fotó: Barcza János 

Istent keresem

2Móz 15

„Erőm és énekem az Úr, megszabadított engem” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink