A nagykövet emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalom példa nélküli együttérzést váltott ki Svájcban, ahol mintegy tizenkét és fél ezer magyar menekültet fogadtak be. Ez a tény a mai napig meghatározza Magyarország és Svájc kapcsolatát. Az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából Svájc magyarországi nagykövetsége, együttműködésben a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamarával, a Swiss Business Club-bal, a Magyarországi Svájci Egyesülettel és a Svájci Idegenforgalmi Hivatallal közös projektet szervez. A forradalom 60. évfordulója alkalmat ad arra, hogy a két ország sokéves barátságának rendhagyó megünneplésére kerüljön sor. Ehhez a Svájci Nagykövetség internetes oldalán interaktív térképet és útikalauzt alakítanak ki, amely minden nevezetes, svájci vonatkozású magyar helyszínt megjelenít. Ezen kívül sokrétű programokat is szervezni kívánnak olyan helyszíneken, amelyek történelmi vagy jelenkori svájci kapcsolatokkal rendelkeznek.

Debrecen, a „magyar Genf” és a kálvini tanok lelki-szellemi centruma fontos helyszíne lehet majd ennek a programsorozatnak, hiszen a 2017. esztendőben kettős jubileumra készülnek a városban: a Reformáció 500. évfordulója és a „helvét hitvallású reformátusok” debreceni alkotmányozó zsinatának 450. évfordulója következik majd.

Jean-Francois Paroz nagykövet felajánlotta, hogy elősegíti Debrecen és Genf református és városi kapcsolatának szorosabbra fűzését, hiszen mindkét város megkapta a „reformáció városa” kitüntető címet, amelyet Európában alig több mint húsz város mondhat magáénak. A Genf-Debrecen kapcsolat tartalmi és gyakorlati kérdéseiről folytatott megbeszélést Paroz nagykövet Fekete Károly püspökkel és Papp László polgármesterrel. Mindannyian fontosnak tartották, hogy megkeressék az ifjúság kölcsönös bevonásának módjait a lehetséges jubileumi programokba. 

A Református Kollégium kiállításait megtekintve, személyesen is meggyőződhetett Svájc nagykövete arról a sok konkrét és máig ható svájci impulzusról, amely Debrecenben és a reformátusság körében tapasztalható. G. Szabó Botond gyűjteményi igazgató külön is bemutatta Szikszai H. Bálint genfi kiadású, kivételes szépségű héber bibliáját, margináliákkal sűrűn teleírva. Méliusz utódja Genfben tanult, és Kálvin utódjának, Bézának volt bizalmas levelezőtársa. Látványos Genf és Debrecen párhuzama azon a debreceni, Huszár Gál nyomdájából kikerült címlapon is, amely egy genfi Kálvin-kötet címlapját formázza, lényegi azonosságokkal. Szoros kapcsolatra utal, hogy a Kálvin műveit kiadó genfi Crespin nyomda jelvénye azonos Huszár Gál debreceni nyomdaalapító jelvényével, de az sem mellékes, hogy mindkét nyomdászjelvény Melanchthon wittenbergi professzor címeréből származhat. A Kollégium Múzeumának kincsei is azt bizonyítják, hogy a „magyar Genf” főként nyomdája és iskolája által vált véleményformáló hatalommá ebben a régióban.

Forrás: ttre.hu