December 17-én, vasárnap a béke hercegének követeit, az azonos nevű pakisztáni metodista gyülekezetet bomba szakította darabokra. A karácsonyt ismét az ártatlan mártírok vére festi vörösre Pakisztánban. Tíz ember életét vesztette és több mint ötvenen megsebesültek az istentisztelet alatt elkövetett terrorcselekményben.

Legalább tíz ember meghalt és több mint ötvenen megsebesültek vasárnap egy délnyugat-pakisztáni metodista templom elleni öngyilkos merényletben. Az istentisztelet alatt próbált meg behatolni két merénylő egy metodista templom épületébe Beludzsisztán tartomány székhelyén, Kvettában. Az egyik támadót a rendőrök még a bejáratnál feltartóztatták és lelőtték, de a másiknak sikerült bejutnia az épületbe, ahol felrobbantotta magát. A hívek létszáma általában 250 körül van a vasárnapi istentiszteleten a kvettai metodista templomban, de a karácsony előtt időszak miatt most több mint 400-an voltak az épületben – mondta el a kvettai rendőrség egyik vezetője. A különleges biztonsági intézkedéseknek köszönhető, hogy nem lett sokkal több áldozata a merényletnek. Az Iránnal és Afganisztánnal határos Beludzsisztán tartományban az utóbbi években iszlamista militánsok számos támadást hajtottak végre, valamint szeparatista csoportok is lázadást folytatnak a térségben.

Az advent az „eljövendő", a Jézus eljövetelébe vetett reménység ünnepe. A reményé, ami a kisded Jézusban teljesedett be. Az advent Jézus második eljövetelére, visszatértére készít, és arra, hogy bármi áron is, de neki áldozzuk életünket. Nem véletlen, hogy János és Jézus hasonló sorsban osztoztak: keresztelő Jánost lefejezték, Jézust pedig keresztre feszítették. Simeon azt jövendölte Máriának, hogy az ő lelkét is éles kard járja majd át, Máté pedig nem véletlenül kapcsolja össze Heródes történetét az ártatlan gyermekek lemészárlásával. A sötétség erői félnek a világosság követeitől.

Az advent nem csak arra készít minket, hogy befogadjuk és imádjuk a kisded Jézust, hanem arra is, hogy elfogadjuk Jézus hívását, felvegyük a keresztünket és kövessük őt. Advent valójában a pakisztáni egyház valóságára mutat, nem a vértanúkra csupán, hanem a vértanúságra általában. A keresztyének Pakisztánban János és Jézus nyomában járnak. A világnak a pakisztáni keresztyének példáján kell megtanulniuk, hogy reménységben és örömben éljenek a megpróbáltatások és szenvedés idején is, és így legyenek a megsebzett Messiás tanúi.

Az adventi körlevelet Eric Sarwar pakisztáni református lelkész jegyzi, akinek az üldözések miatt, családját hátrahagyva bizonytalan időre menekülnie kellett a muzulmán országból. A Pakisztáni Presbiteriánus Egyház lelkésze, aki kiváló zenészként a pesavari Tehillim Egyházzenei és Dicsőítő Iskola alapító-igazgatója is egyben, személyében testesíti meg a vallásilag eredendően toleráns ország ellentmondásos helyzetét. Eric jelenleg az amerikai reformátusok támogatásával folytat teológiai tanulmányokat a pasadenai Fuller Theological Seminary-ban és egyházunk egyik kiemelt kapcsolattartója Pakisztánban.

Külügyi Iroda