„Református magyar vagyok, amíg élek, az maradok” - konok makacssággal vallják ezt a délvidékiek. Úgy tartják, hogy a gyermekeknek öntudatos keresztyén nemzeti nevelésben kell részesülniük, ugyanis ez a magyar reformátusság megmaradásának záloga Szerbiában. Ezért is ragaszkodnak a bácskossuthfalviak a nehézségek ellenére a református óvodájukhoz és ezért döntött úgy a Tiszántúli Református Egyházkerület elnöksége, hogy a délvidéki „Napsugár” Református Óvodát támogatja a IV. Református Jótékonysági Bál bevételével.

A jótékonysági rendezvénnyel minden évben határon túli intézményeket támogatnak, idén kétmillió forintot gyűjtöttek össze a  február 18-ai debreceni bálon, ahol több mint háromszázhatvanan vettek részt. 

Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök köszönti a jelenlévőket

A nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében a tiszántúli református püspök. Bölcskei Gusztáv úgy fogalmazott, hogy a tavalyelőtti május 22-e üzenetére gondolva ismét egymásra figyelve hirdetjük, hogy Krisztus a jövő. Szintén a magyar reformátusság egységesülésére utalt beszédében Fazekas László. A felvidéki püspök szerint az Alkotmányozó Zsinat „nem egy frázis”, hanem vannak gyümölcsei; például a találkozások és a segítségnyújtás, amelyet tavaly kapott a Rozsnyói Református Alapiskola. (Az elmúlt esztendőben a felvidéki iskolát támogatták a bál több mint egymillió forintos bevételéből. a szerk.)

Idén a Kárpát-medence valamennyi egyházkerülete támogatta a délvidéki gyermekeket. A szerb állam által elismert egyetlen magyar református óvodát 2005-ben szülők kezdeményezésére hozták létre. A szülők azért ragaszkodnak az egyházi intézményhez, mert úgy érzik, hogy gondosan és keresztyén szellemiségben készítik fel az iskolára gyermekeket, ellentétben az állami intézményekkel. „Nekem a harmadik osztályos kisfiam, állami óvodába járt és úgy érzem, problémásabb volt számára az iskolakezdés, mint a másik kisfiamnak lesz, aki a református óvodába jár- meséli egy szülő.

A IV. Református Jótékonysági Bálnak a Kölcsey Központ adott otthont

Az óvodában a két csoport külön épületben kapott helyet, ugyanis a református gyülekezeti teremből alakított helyiség kicsi volt két csoportnak. A másik foglalkoztató szobát az állami óvoda épületében alakították ki. A várakozók számát tekintve azonban ez is kevés, mert több mint tíz gyerek vár arra, hogy bekerülhessen a református óvodába. Hogy miért ilyen népszerű az egyházi óvoda? A szülők arról mesélnek, hogy itt nem különbözeteik meg a gyermekeket, nincs gazdag és szegény, okos és buta játszópajtás. Azért ragaszkodnak az óvónőkhöz, mert megtanítják a templomokból kitiltott generáció gyermekeit imádkozni: „Nálunk nem megy el egy ebéd sem a gyermek óvodás kora óta ima nélkül, imádkozni kell mindenkinek - vallja egy szülő.

A református óvoda templompadokba ülteti a generációkat, vélekedik Lestár János. A gondnok szerint az óvodává fejlődött intézmény „lényegében ide vonzza a gyerekeket, azután a szülőket, majd a nagyszülőket, azaz a családot”. A gyülekezet gondnoka szerint a református óvoda azért vonzó, mert a helyiek megismerik azt az óvodai munkaközösséget, amely túlmutat az anyagi javakon. „Függetlenül attól, hogy nem elég a fizetés, őszintén tiszta szívből szeretettel végzik a munkát a gyerekek, a hitünk az egyházunk felé.”

Csomortán Melinda, a „Napsugár” Református Óvodát óvónője

Csomortán Melinda óvónő a kezdetektől fogva feladatának tartja a többségi katolikus hitű vajdasági közösségben megőrizni a magyar reformátusság örökségét. Úgy véli, „ha a mag jó földbe kerül, és ha közben ápolják is egy kicsit, akkor biztosan meglesz az eredménye”. Az óvónő leleményessége miatt játékokat nem kell nélkülözniük a gyermekeknek, bár ezek nem a Magyarországon megszokott modern készségfejlesztő játékok. A közeli nyomda felmaradt papírjait használják fel, de örülnek annak is, ha olyan lapokat kapnak, amelyiknek a másik oldalára még rajzolhatnak. „Még a játék dobozaink is karton dobozok voltak, mert nem az volt a lényeg, hogy mivel játszunk, hanem hogy együtt legyünk-emlékszik vissza Csomortán Melinda, aki úgy gondolja, hogy „a legfontosabb dolog, hogy felvállaljuk a jövő nemzedékének nevelését”.

Móricz Árpád, a bácskossuthfalvi református gyülekezet lelkipásztora

Szerbiában a hivatali rendszer nem ismeri az egyházi intézmény fogalmát, az óvoda nem sorolható sem az állami, sem pedig a magán intézmények közé. Hiába jó szándékú az önkormányzat, állami támogatást nem kapnak, de ennek ellenére nem tántorodnak el, sőt Móricz Árpád a fenntartó bácskossuthfalvi gyülekezet lelkipásztora úgy véli, ha nem lehet alkalmazkodni a meglévő körülményekhez, akkor újakat kell teremteni. „Nem látunk semmiféle biztos alapot, egyedül azt látjuk, hogy a jó Isten akarja ennek az intézménynek a megmaradását. A jövő azon múlik, hogy milyen öntudatos nemzedéket tudunk fölnevelni. Ha a gyermekeket nagyon szilárd alapra állíthatjuk azáltal, hogy keresztyén és nemzeti nevelést adunk számukra, akkor hiszem, hogy van remény a megmaradásra, felvirágzásra.”

Forrás: ttre.hu

Képek: Barcza János

{youtube}YKg7Pbiyyl0{/youtube}

Amennyiben támogatni kívánja a délvidéki magyar gyermekeket, adományát a következő számlaszámra küldje: 11738008-20011428. A megjegyzés rovatba kérjük feltüntetni: Alma Mater