Gyermekközpontú, hazafias és 21. századi

2020. február 22., szombat

Milyen az új Nemzeti alaptanterv (NAT) református szemmel? Van-e benne helye Bocskai Istvánnak, Wass Albertnek és a reformációnak? A 2020 szeptemberétől életbe lépő módosított alaptantervről Papp Kornélt, a Zsinati Oktatási Iroda vezetőjét kérdeztük.

– Amikor 2019. szeptemberben arról beszélgettünk, milyen NAT-ot szeretne, azt mondta: olyat, amely gyakorlatiasabban oktat és legalább 10-20 százalékkal csökkenti a tananyagot. Azt is mondta, hogy át kellene gondolni a tantárgyak struktúráját. Mi valósult meg mindebből?

– Az is, amire nem is gondoltam: megnyitották a kulcskompetenciák rendszerét. Ez az, amit a munkaerőpiac és a felsőoktatás igényei alapján alakítanak ki a köznevelésben. Megvalósul az óraszámcsökkentés, és a műveltségi területeken a kötelező tananyag mértéke is csökkenni fog. A módosítás különös értéke, hogy a hazafias nevelést még jobban kidomborítja, mint a 2012-es NAT tette. Hangsúlyosabb lett a digitális készségek fejlesztése, a pénzügyi tudatosság, a teremtett környezet, az egészség és a természetvédelem szerepe, és például a matematikában a hétköznapi matematikai ismeretek szerepe. A módosított NAT néhány szóban összefoglalva: gyermekközpontú, hazafias és 21. századi.

– Lesz-e református kerettanterv a jövőben?

– Az elmúlt két évtizedben hiányzott a belső igény az önálló református kerettantervre. Ennek fő oka az, hogy kizárólag papíralapú tankönyvekben gondolkozhattunk, ahhoz viszont kevés tanulónk van egy-egy évfolyamon, hogy érdemes lenne saját tankönyveket kiadni – mivel az alacsony példányszám miatt drága lenne. A helyzet most sem változott. Ha azonban megismerjük – valószínűleg két-három hét múlva – az állami kerettanterveket, új döntési helyzet alakul ki. Ezek vélhetőleg a már megismert kulcsszavakra épülnek majd, amelyekkel egyetértünk: gyermekközpontúság, hazafiasság és 21. századiság. Amennyiben fontos értékek felett elsiklana a kerettanterv, akkor el kell gondolkodni egy önálló református kerettanterv kidolgozásán.

Az állami általános iskolák első három tanévében 24-re csökken a kötelező óraszám: ennek része marad a heti egy, kötelezően választható etika- vagy hit- és erkölcstanóra. A középiskolákban 34-re csökken a kötelező óraszám, ez azonban nem érinti az egyházi iskolákban folyó hitoktatást, azaz a két hittanórát még ezen felül tartják meg – magyarázza Papp Kornél.

– Mi nem sikkadhat el az állami kerettantervben?

– Történelemtanárként történelmi példát szeretnék felhozni. Ha a kerettanterv átlép a 17. század reformációs vonulatán, Bocskain, Bethlen Gáboron, Erdély aranykorán és a szabadságharcos, Habsburg-ellenes narratíván, akkor igenis kell az önálló kerettanterv. Ha e témák beépítése a választható órakeretekkel sem biztosítható, akkor nemcsak én, hanem történelem szakos kollégáim is jelezni fogják az igényüket. Úgy is mondhatnám, ha ezek kimaradnak, talán én is kiállok egy táblával, amire azt írom majd: „Bocskait szeretnék tanítani."

– Azokra a tanárokra utal, akik hasonló módszerrel tiltakoztak a NAT ellen. De ha már tiltakozás, mit gondol a magyar irodalom tananyag körüli vitáról? Például a laikus prédikátor Wass Albertről, Herczeg Ferencről – ott van-e a helyük a tantervben?

– A tiltakozók valószínűleg semmit sem olvastak például Wass Alberttől, de valószínűleg a NAT korábbi, 2012-es változatát sem látták, mert abban már Wass és Herczeg Ferenc is szerepelt. Furcsa, hogy nem ismerik, mit kellett volna már tanítaniuk eddig. De itt is említenék egy református szempontot: Wass Albert az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka is volt.

– Az egyházi intézményfenntartók részt vettek a NAT kidolgozásában?

– Az egyházakat nem vonták be, nem voltunk jelen az egyeztetéseken.

Hegedűs Márk, fotó: archívum

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2020. február 23-i számában.

Istent keresem

1Móz 30,1–24

„És elnevezte Józsefnek, mert ezt mondta: Adjon nekem az Úr még másik fiút is!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink