A megújuló és kibővülő 67-es úton érkezünk Kaposvárra – az építkezés miatt visszafelé már Igalon keresztül közelítjük meg az autópályát. A város központjában álló református templom mellett, a lelkészi hivatal udvarán már vár minket Bellai Zoltán lelkipásztor és Fekete László főgondnok, akik először a gyülekezet és a dunántúli reformátusok találkozójának történetét osztják meg velünk. „A második REND-találkozó volt nálunk 2006-ban. Akkor a városi sportcsarnokban rendeztük meg az eseményt" – emlékszik vissza Bellai Zoltán, és hozzáteszi, hogy idén a református iskola lesz az egyik fő helyszíne a rendezvénynek. De mielőtt megnéznénk, hová jönnek majd a REND résztvevői, megismerkedünk az őket fogadó gyülekezettel.

Egyik épített, a másik teleprédikálta 

A Kaposvári Református Egyházközség – amelynek területén há­rom és félezer református él – a Du­nántúl egyik legaktívabb nagy gyülekezete. Eredetileg kifejezetten polgárokból álló közösség volt – városi tisztségviselők, hivatalnokok, jogászok, orvosok alkották –, de mára ez a hagyományos összetétel jelentősen megváltozott. Volt olyan főgondnokuk, aki a kaposvári kórház főigazgatói tisztségét viselte, de említésre méltó Matoltsy Sándor is, aki a gyülekezeti szolgálata mellett ismert bankigazgató volt. A gyülekezet 1881-es megalakulása idején jelentős iparosréteg is csatlakozott a református közösséghez.

Kaposvár az Esterházy családhoz tartozott, ők pedig nem engedték, hogy birtokaikon protestánsok telepedjenek le, ezért viszonylag későn alakult meg a református egyházközség. Első templomuk azonban néhány éven belül, 1888-ban felépült, majd 1905-re már ki is nőtték, és úgy döntöttek, új templomot építenek. A régi épületet lebontották, a tégláját felhasználták az újhoz, így 1908-ban ismét templomot szentelhettek. A kaposváriak így tartják: volt olyan lelkészük, aki mindent megépített, és volt olyan is, aki mindezeket az épületeket teleprédikálta. Csertán Márton, a gyülekezet első lelkipásztora idején épült fel az első, majd a második templom, a parókia és a gyülekezeti ház. Miután közel ötven év szolgálat után nyugdíjba ment, Ikafalvi Farkas Béla lett a lelkész, aki 1953-ban politikai okokból távozni kényszerült az egyházközségből.

A krisztusi fészekrakás örömével
Június 29. és július 1. között több mint száz programmal várják Kaposvárra a dunántúli és a Kárpát-medencei magyar reformátusságot. Steinbach József dunántúli püspökkel a fesztiválról beszélgettük.

Bellai Zoltán 1986-ban, a Kárpát-medence legfiatalabb – harminchat éves – espereseként érkezett ide, mert az akkori somogyi szabályok szerint az egyházmegye esperesének a kaposvári gyülekezetet kellett pásztorolnia. „Az idős lelkészek szerették volna, hogy esperes legyek. Úgy vállaltam el, hogy nem voltam hajlandó ezért elmenni az egyházügyi hivatalba bejelentkezni. A nyolcvanas évek második felében már rengeteg lehetőségünk volt, nem akadályoztak minket a munkában. Gyülekezeti lapot is kiadtunk, és elkezdtük a hitoktatást, foglalkoztunk a fiatalokkal" – emlékszik vissza a lelkipásztor, akinek a felesége is lelkészként szolgál a településen. Azóta az ifjúsági munkában a balatonfenyvesi és a zselickisfaludi konferenciatelepekkel is bővültek a lehetőségeik.

A gyülekezet összetétele ma már sokkal vegyesebb, mint az alapítása idején. Ezt alakította a hatvanas évek betelepülési folyamata is, amikor sokan érkeztek a környező falvakból. Vasárnaponként tematikus istentiszteletek vannak a kilencszáz férőhelyes, tele templomban: minden hónap első vasárnapján úrvacsorás, a második és negyedik vasárnapon családos, a harmadikon keresztelésekkel kezdődő istentiszteletet tartanak.

„Amit Bellai Zoltán rám bíz, igyekszem elvégezni" – mondja feladatairól Fekete László ügyvéd, a gyülekezet főgondnoka, és hozzáteszi: Olyan új lehetőségek nyíltak meg az egyház előtt, amelyekre ez a szervezet nem volt felkészülve. Korábban például kockás füzetben vezették a könyvelést, azóta azonban jelentősen átalakultak az elvárások. Elsősorban nem a gyülekezetszervezésben, hanem a jogi teendőkben tudok segíteni. „Nekünk önmagában is milliárdos a költségvetésünk az állami normatív és működési támogatások miatt. Van két összkomfortos idősotthonunk is, amelyekben összesen százharminc főt tudunk elhelyezni" – mondja magyarázatképpen Bellai Zoltán. Az idősotthonhoz külföldi példákat is megnéztek. „Amikor vendéglátóim megkérdezték tőlem, hogy mit szeretnék náluk látni, azt feleltem: idősotthont, iskolát és börtönt" – idézi fel a lelkipásztor.

A lelkészlakásból átsétálunk a neogótikus stílusban épült templomba, amelynek kertjében állt Kaposvár legvastagabb törzsű fája. A templomszenteléskor ültették, néhány éve azonban kidőlt. De még így is maradtak itt tekintélyt parancsoló példányok: például a város legméretesebb tiszafái állnak a templom mellett, amelyeket védettségük miatt csak a városi főkertész jelenlétében lehet megnyírni. Előfordult, hogy néhány éve rendőrök vigyázták a templomkertet, mert egy, a város börtönéből szökött fogvatartott felmászott az egyik fenyőfára.

A száztíz éve felszentelt hajlékot egyébként Magyarország legszebb templomának nevezte Tisza István egykori miniszterelnök, egyházkerületi főgondnok. A kereszt alaprajzú épületet az Esterházyak udvari főépítésze, a református Molnár Endre tervezte az egykori vadaskert helyére.

Bent az úrasztala mögötti külön padsorban egykor az úrasszonyok, úgymint a papné és az előkelő személyek ültek. Mivel néhány évvel ezelőtt a presbiterek a lelkipásztor kérésére sem vették azt birtokba, ma a gyerekek ülnek ott a családi istentiszteleteken, vagy a vendégek kapják meg az ünnepi alkalmakon.

A templom a REND kiemelt helyszíne lesz. Pénteken a nyitóalkalmat tartják itt, este koncertnek ad helyet az épület. Szombaton itt hangzik majd el az összes előadás, este pedig Kokas Katalin és Kelemen Barnabás adnak koncertet. Vasárnap a templomban tartják a záró istentiszteletet.

REND az iskolában

A templomtól pár perc könnyű sétával átérünk a gyülekezet iskolájához. 1992-ben tizenhat gyerekkel indult a református oktatás a gyülekezeti házban. 2000-től gimnáziumi tagozat, 2015-től már óvoda is működik az intézményben, ahová jelenleg összesen hatszázötven gyermek jár. „Amikor kibővítettük a korábbi iskolaépületünket, már tudtuk, hogy nem lesz elég. Egyszer csak eljutottunk oda, hogy már nem volt több bővítési lehetőségünk. Folyamatosan készültünk rá, hogy majd újabb épületet kell szereznünk" – tekint vissza az iskola történetére Bellai Zoltán.

2013-ban a város adventi ünnepségén Szita Károly polgármester megkérdezte, hogy nem kell-e a reformátusoknak a volt MÁV-ingatlan. Az épület eredetileg fiúinternátusnak épült 1897-ben a Horvátországban szolgáló magyar vasutasok gyerekeinek. „A polgármesternek azt feleltem, hogy kell nekünk az épület. 2015 januárjában birtokba vettük, és saját pénzből nyolc hónap alatt felújítottuk" – mondja Bellai Zoltán. Fekete László hozzáteszi: „A presbitériumban mindenki egyetértett abban, hogy félmilliárd forintot költsünk az ingatlanra, pedig az nem a miénk, mert a tulajdonjog a városé maradt. Olyan megállapodást kötöttünk, hogy ameddig az épületben református oktatási intézmény működik, addig biztosan használhatjuk."

Az épület 2013 előtt öt évig üres volt, és nagyon leromlott az állapota, de mára ismét az egyik legszebb középület a városban. Elvégezték a belső és a külső felújítást, a kormányzat is segített, és energetikai pályázatot is nyertek. Most tartanak 1,4 milliárd forint költségnél a másfél hektáros területű ingatlanon. Itt elférnek majd a REND résztvevői is.

Ottjártunkkor zárul épp a felújítás harmadik üteme, a tornaterem bővítése. A főépülettől elkülönülő tornateremhez hozzáépítettek egy toldást, lelátóval. Természetesen itt is lesz REND-rendezvény. Bellai Zoltán hálával gondol az újabb épület befejezésére, és büszkén mutatja az elkészült helyiségeket: a nagyobb és kisebb tornatermet, az öltözőket, a szertárat. Volt, aki nem akarta elhinni, hogy június végére befejeződnek az épületen végzett munkálatok, de a hónap első napjaiban már biztosan látszik, hogy az épület készen áll a dunántúli reformátusok fogadására.

Molnár Tímea, a Lorántffy Zsu­zsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója nagyon örül a gyarapodásnak. Miközben a tornatermen még az utolsó simításokat végzik a munkások, ők már az osztályozó értekezletekre készülnek. Az 1992-es induláskor két pedagógus kezdte meg a munkát az intézményben, egyikük Molnár Tímea volt.

Az óvoda – amelyben szeptembertől még egy csoporttal több indul – a hatezer négyzetméteres iskolaépület földszinti folyosóján található, külön udvarral. A REND idején itt alakítják ki a gyerekudvart. Az épület nagy terei, lépcsőháza, hatalmas ebédlője és ízléses díszterme egyaránt fogadja majd a REND látogatóit. Az épület főbejárata pedig mindenkit emlékeztet a dicső múltra, amely a mának is tartogat üzenetet. A két világháború között a kaposvári nőegylet Lorántffy Zsuzsannáról kapta nevét, az iskola indulásakor pedig az első osztály abban a teremben kezdte meg a tanulást a gyülekezeti házban, amely egykor a nőegylet gyülekezőhelye volt. Ezért nem is lehetetett kérdéses, hogy kiről nevezik el az intézményt. A református nagyasszonyt ábrázoló dombormű és mellszobor, valamint a reformációs emlékmű egyaránt fontos műalkotásai az intézménynek.

Az iskola bejáratánál emelt reformációs emlékmű az ötszázadik évfordulóra készült el, tavaly október 29-én avatták fel. Trischler Ferenc pécsi szobrász – aki a kaposvári sétálóutcán látható szamaras Rippl-Rónait is készítette – alkotása somogyi kötődésű személyeket ábrázol. Szegedi Kis István Kálmáncsán volt prédikátor, és a kaposvári börtönbe hurcolta el a török, Kálmáncsehi Sántha Márton Kálmáncsán, Méliusz Juhász Péter Horhiban, Sztárai Mihály Drávasztárán született.

Moziból gyülekezeti ház

Az iskolából gyorsan átérünk a gyülekezeti házba. Ezen az útvonalon lesz a REND találkozón az úgynevezett Református utca.

A közösség már a rendszerváltozás előtt kinőtte az épületeit. A korábban az egyházközség tulajdonában álló hatalmas gyülekezeti ház akkoriban művészmoziként működött. „Elkezdtem érdeklődni az épületről. Tudtam, hogy nem az egész házat államosították, és a szerződésekből kiderült, hogy az egyik felére 1990. január 1-jén lejár a szerződés, az épület így visszatérhet a gyülekezethez. Az államosított részt visszaadta a város, a másik részt pedig azzal a feltétellel kaptuk vissza, hogy a mozinak a megkötött szerződések miatt tovább kell működnie. 230 ezer forintért megvettük a jól felszerelt mozit, amelyet 2004-ben megszüntettünk, és megpróbáltuk helyreállítani az eredeti gyülekezeti házat" – idézi fel a lelkipásztor, aki egy időben maga is ismerkedett a filmekkel. Olyan minőségi alkotásokat vetítettek, amelyek bemutatását egy református gyülekezet is vállalhatta.

A valamikori mozira mára már csak a jegykiadó ablak emlékeztet. A gyülekezeti ház nagyterme – ahol például a konfirmációi vizsgákat is tartják, és ahol a REND idején a nőszövetségi találkozó lesz – mögött tánctermet alakítottak ki tükörfallal az iskola népi és művészi táncos csoportjainak. A nagyteremben a mozi idejében hangelnyelő falakat húztak fel. Az eredeti díszes falakból akkoriban semmi nem látszott, azóta azonban helyreállították az eredeti állapotokat.

A templom közelében álló gyülekezeti ház homlokzati falán elhelyezték Magay Ferenc egykori gyülekezeti főgondnok emléktábláját. Az épületet ma a különböző gyülekezeti csoportok használják, és kialakítottak benne egy kicsiny iskolai kollégiumot is. Nagyobb diákszállásra nincs is szükségük, hiszen iskolájukba kevés vidéki gyerek jár, mert mint mondják, a gyülekezetüknek alapították az iskolát. Június utolsó és július első napjaiban azonban az egész dunántúli, sőt Kárpát-medencei reformátussággal megosztják épületeiket és keresztyén szeretetüket. És tudják, hogy mindezért kinek kell hálát adniuk, amint arra a gyülekezeti házuk kommunista időkben összetört felirata is mindenkor emlékeztet: Soli Deo Gloria!

T. Németh László, fotó: Budaházi Anikó

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2018. június 24-i számában.