Négy ember, négy vélemény? címmel szerveztek politikai vitaestet a teológusok a Károli Gáspár Református Egyetemen március 14-én. „A választásokhoz közeledve megkérdezzük, mit gondolnak az életünket meghatározó kérdésekről, a keresztyén értékekről a politikusok” – ígérték az előzetesek, és valóban, a nemzeti ünnep előestéjén családról, hitről és (hit)oktatásról vitázott Gémesi György (LMP-Új Kezdet), Gulyás Gergely (Fidesz), Hiller István (MSZP) és Mirkóczki Ádám (Jobbik). Az eseményt akkora érdeklődés övezte, hogy az eredetileg meghirdetett kisebb helyszínről át kellett költöztetni a Károli hittudományi karának is helyet adó Ráday utcai épület dísztermébe. A háromszáz fős terem zsúfolásig megtelt, így a hallgatóság számára megnyitották a karzatot is.

„Jézus Krisztus nemcsak az egyház ura, hanem az egész világot kormányozza. Nincs az életünknek olyan területe, ami ne tartozna uralma alá” – indokolta az est kezdetén Márkus Tamás egyetemi lelkész, miért tartották fontosnak, hogy a református intézményben egy asztalhoz ültessenek és hitéleti, közéleti, valamint szakpolitikai kérdésekről faggassanak négy különböző pártállású politikust. „Ezért egész életünkkel, minden döntésünkkel, még közéleti szerepvállalásunkkal is Jézusról kell vallást tennünk” – hangsúlyozta a fiatal lelkipásztor, aki rendszeresen szervez vitaesteket az egyetemistákat érdeklő különböző témákban. A négypárti beszélgetés aktualitását az is adta, hogy a református egyház vezetői mindenkit arra buzdítottak egy korábbi felhívásukban, hogy éljenek választójogukkal, előtte pedig tájékozódjanak alaposan a felelősségteljes döntéshozás érdekében. A beszélgetés vezetésére tudatosan nem profi újságírót kértek fel a szervezők, így egy egykori Károlis diák, Gér András teológus moderálta a politikusok vitáját.

„Hívő katolikus vagyok, de nem vagyok sem bigott, sem képmutató, sem álszent.”

 

Gémesi György orvos, 1990 óta Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. 1998 és 2006 között országgyűlési képviselő volt az MDF színeiben, 2017-ben Új Kezdet néven pártot alapított, az idei választásokra az LMP-vel közösen állítottak listát. Mint mondja, a hit magánügy, nem kellene belekeverni a politikába, államügyekbe.

Elsőként a házasságról és a családról kérdezték a négy politikust, akik abban egyet értettek, hogy mindkettő fontos társadalmi intézmény, amelyet – ahogy a saját bevallása szerint 30 éve boldog házas Hiller István fogalmazott – védeni kell. Gémesi György számára hét testvérével együtt felnőve vált meghatározó értékké, míg a három gyermeket nevelő Mirkóczki Ádám egyenesen a legfontosabb közösségi formának nevezte a házasságot. Az élettársi kapcsolatot a jobbikos politikus fölösleges jogi kategóriának tartja, míg fideszes képviselőtársa elvben szintén házasságpárti, a gyakorlatban viszont a polgárokra bízza, hogy a jogi kategóriák közül válasszanak. Hasonlóan vélekedett a kérdésről a gödöllői polgármester is. Gulyás Gergely és Mirkócki Ádám egyaránt határozottan ellenzi azt, hogy azonos neműek házasodjanak és örökbe fogadhassanak gyermeket, baloldali politikustársaik pedig azon a véleményen vannak, hogy a házasság alaptörvényben foglalt definícióját – egy férfi és egy nő kapcsolata – kizárólag népszavazás változtathatná meg.

A fideszes Gulyás Gergely arra emlékeztetett, hogy a 2010 után bevezetett családtámogatási formáknak – első házasok adókedvezménye, családi adókedvezmény, családi otthonteremtési kedvezmény – is köszönhető, hogy 1,24-ről 1,5-re emelkedett a termékenységi ráta Magyarországon. Gémesi György üdvözölte a családok adóterheinek csökkentését, ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy azt helyi szintű, az önkormányzatokra épülő – ne pedig központosított – szociális védőháló egészítse ki. Példának okáért az LMP-új kezdetes képviselőjelölt kifogásolta, hogy az ingyenes tankönyveket és az iskolai étkeztetést nem rászorultsági alapon kapják a családok. Mirkóczki Ádám egyenesen támogatásértékűnek nevezte a családosoknak járó adókedvezményeket, viszont kifogásolta, hogy azokat idealizált családmodellre szabták (apa, anya, 3 gyerek), és nem számolnak a csonkacsaládok szomorú realitásával. A kormánypárti képviselő szerint a kedvezmények kialakításakor abból indultak ki, hogy az ne szociális támogatás legyen, mert a „gyermek érték”, bármilyen anyagi körülmények közé is születik. Azt viszont elismerte, hogy a második gyermek vállalását jelentősebb adókedvezménnyel kellene ösztönözni a jelenleginél.

„Református vagyok, Istenben hiszek.”

 

Gulyás Gergely a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnáziumban érettségizett. Jogász, 2010-től országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, 2017 októberétől frakcióvezetője, a mostani ciklusban az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke.

Ezzel összefüggésben felvetődött az egy-, illetve többkulcsos adózás kérdése is, amiben a kormánypárti és az ellenzéki képviselők különböző véleményüknek adtak hangot. Gulyás Gergely szerint az egykulcsos adózás valójában arányos, mert „aki tízszer többet keres, az tízszer többet is adózik”, ezzel szemben a többsávos, progresszív adózás aránytalanul több terhet róna a gazdagabbakra. A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint az egykulcsos rendszer szintén egy idealizált társadalomban működne jól, a mai magyar társadalom ettől messze van. Hasonló véleményen volt Gémesi György is, Hiller István, az MSZP egykori pártelnöke pedig igazságtalannak nevezte a rendszert „a politikai szándék által vezérelten” szerzett vagyonokra utalva. „Ha bárki nem tudása, tehetsége szerint gazdagodik, az nem helyes, ettől függetlenül soha sincs teljesen tiszta verseny” – reagált a felvetésre a Fidesz frakcióvezetője, aki továbbra is az egykulcsos adórendszer arányosságával érvelt.

Ezután a munka került szóba – továbbra is a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében. Nem szabad folytatni az elmúlt 28 év politikáját – mondta erről a Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám ebből a szempontból előre mutató kezdeményezésnek tartja a kormány közfoglalkoztatási programját, melyben jelenleg is 140 ezren vesznek részt, ugyanakkor a benne rejlő visszaélési lehetőségekre is figyelmeztetett: „sok helyen újjáteremti a hűbéri viszonyokat” ahelyett, hogy visszaadná a munka becsületét. Pártja ezért szorgalmazza a bérunió bevezetését, a multinacionális vállalatok helyett a kisvállalkozóknak és munkavállalóknak nyújtott kedvezményeket. Mint mondta, a külföldön dolgozók tömegei is jól mutatják, hogy a hazai fizetésekből nem lehet megélni, ezért a közeljövőben drasztikus béremelésre lenne szükség. Hiller István szerint viszont elhibázott gondolat egyből a nyugat-európai fizetésekhez igazítani a béreket, hiszen a saját régiónk adta lehetőségekkel sem tudunk élni. „Előbb ezt a pályát játsszuk be” – mondta a második Gyurcsány-kormány, valamint a Bajnai-kabinet oktatási minisztere.

„Gondolkodásom középpontjában a másik iránt tiszteletet mutató ember áll.”

 

Hiller István történész, egyetemi tanár. 2002-től MSZP-s országgyűlési képviselő, 2003-tól 2005-ig a nemzeti kulturális örökség minisztere, majd 2006 és 2010 között oktatási és kulturális miniszter volt. Ebben a ciklusban az Országgyűlés alelnöke. Nem tartja magát istenhívő embernek, ennek ellenére a politikában és a magánéletben is békességre törekszik.

Mit gondol az egyházi iskolákról, a kötelezően válaszható hit- és erkölcstanról, valamint az oktatás helyzetéről a négy politikus? – tette fel a kérdést Gér András. Gulyás Gergely a választható hit- és erkölcstant lehetővé tévő jogszabálymódosítás egyik kezdeményezője volt. Jobbikos kollégája szerint a hittan az általános műveltség része, és a fiataloknak „sosem volt még rá ennyire szükségük, mint most, amikor a média ennyi gusztustalan szeméttel” bombázza őket. „A hittanoktatás erősíti a lelki immunrendszerüket” – vélte Mirkóczki Ádám. Azt viszont hangsúlyozta: az egyház és az iskola nem helyettesítheti, csak kiegészítheti a szülők jelenlétét, példamutatását.

Az óvodák, iskolák egyházi fenntartásával egyik politikusnak sincs gondja, ha az szabad döntés eredménye, ugyanakkor többen kifogásolták, hogy az önkormányzatok nem lehetnek iskolafenntartók. Hiller István és Gémesi György az oktatás példáján keresztül a kormány szerintük túlzott központosításának hátulütőire figyelmeztettek. Az önkormányzati iskolák 2010 utáni államosítása a volt oktatási miniszter szerint nem szüntette meg a vidéki intézmények lemaradását, inkább az erősebb iskolák színvonala csökkent. „Minden hazai és külföldi felmérés szerint mélyrepülésben van a hazai közoktatás, a társadalmi mobilitás befagyott. Rendszerszintű változásra van szükség” – mondta. Gulyás Gergely, akinek igencsak állnia kellett a sarat, hiszen három ellenzéki képviselővel vitázott, elismerte, hogy elsőre túlzott volt a központosítás, amit később korrigáltak is, ugyanakkor az ő olvasatában a hátrányos helyzetű régiók intézményei húzzák le az országos átlagot. A decentralizáció pedig szerinte még nem biztosítéka a rendszer jobb működésének.

„Istenfélő, gyakorló katolikus vagyok, gyermekeimet is ebben a szellemben nevelem.”

 

Mirkóczki Ádám újságíró, 2010-től parlamenti képviselő, ebben a ciklusban az Országgyűlés jegyzője. A Jobbik sajtószóvivője, és egyházügyi kabinetjének elnöke. Hit nélkül szerinte nem lehet élni, és a világ jobb hely lenne, ha mindenki eljutna az életét átformáló bűnbánatig, valamint ha vallási közösségeket nem lehetne következmények nélkül sértegetni, provokálni.

A vita után a jórészt diákokból álló közönség is megfogalmazhatta kérdéseit. A jelenlévőket az érdekelte, hogyan lehetne jobban támogatni a kis- és középvállalkozókat, hogy ne kellejen évekig minimálbéren bejelentve élniük? Engedélyeznék-e az eutanáziát? Mit gondolnak a politikusok a melegházasságról és az élettársi kapcsolatról?

A jó hangulatú este végén néhány kérdés erejéig a politikai kultúra, valamint az igazság és hazugság kérdése is szóba került. A politikusok arra biztattak mindenkit, hogy ne higgyenek el feltétlenül mindent elsőre, hanem járjanak utána a dolgoknak, legyenek nyitottak és vizsgáljanak meg minden nézőpontot. Mindannyian elítélték az elvtelen sárdobálást, és megköszönték a szervezőknek és a hallgatóságnak a lehetőséget, hogy ez az este szólhatott a valódi párbeszédről és egymás meghallgatásáról, nem pedig a versengésről, mert mint mondták: ez viszi előre az országot. Ha nagykoalíciót nem is alakítottak az este, azért az kiderült, hogy több kérdésben egyetértés van közöttük, és a befogadó, kulturált közegben mindannyian élvezték, sőt néha kiváló humorral fűszerezték a vitát.

Feke György, fotó: Vargosz