A kezdeményezés az erdélyi magyarságot jelentősen érinti, hiszen Európa egyik legnépesebb őshonos kisebbségéről van szó – fogalmazott Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az ülésen. A püspök szerint a probléma hosszú évekre nyúlik vissza, hiszen az EU megalakulásakor a nemzeti kisebbségek ügyeit az országok saját hatáskörébe utalták, és hiába fogalmazott meg az unió különböző ajánlásokat, ezeket számos helyen nem tartották be.

Álljunk ki a kisebbségben élő magyar közösségekért!
Nekünk csak egy aláírás, a kisebbségek számára azonban reménysugár a Minority Safe Pack. A Magyarországi Református Egyház elnöksége arra buzdít: csatlakozzunk az európai kisebbségvédelmi kezdeményezéshez.

„A jogbizonytalanságnak súlyos következményei vannak egy-egy ország őshonos kisebbségére nézve. Erdélyben az egyik legnehezebb teher, hogy a már megszerzett jogokat is elvehetik tőlünk minden következmény nélkül. A Minority Safe Pack kezdeményezés is jól mutatja, hogy nincsek rendben a kisebbségek ügyei. Bízunk abban, hogy egymillió uniós polgár kérését nem lehet lesöpörni, hiszen 50 millió ember jogairól van szó.” 

Egyedül nem lehet fennmaradni

Az erdélyi egyházvezető szerint olyan uniós jogszabályt kell alkotni, amely megnyugtatóan rendezi az őshonos kisebbségek életét. „ A jogaink minimumát biztosítani kell, különben továbbra is különféle politikai széljárásnak kitéve élünk. Biztonságra van szükségünk, ha ezt nem érzik az emberek, elvándorolnak. A születések számából egészen jól lemérhető, hogy milyen jogai vannak egy adott kisebbségnek. Úgy vélem, sem egyedül, sem családban nem lehet fennmaradni, ehhez intézmények szükségesek: óvodák, iskolák, templomok, művelődési házak, színházak. Az intézményrendszer védőbástyát alkot, fix pontot ad, ahol az ember önmaga lehet. Ha ezek nem biztosítottak egy közösség számára, csak idő kérdése, hogy mikor tűnnek el a föld színéről. Mi, erdélyi magyarok a megmaradásért harcolunk. A létünk függ attól, hogy képesek vagyunk-e megtartani óvodáinkat, iskoláinkat. Ez nem alku kérdése, hanem küldetés és kötelesség – ha nem harcolunk érte, egyszer majd számon kérik rajtunk.”

Lét vagy jólét?

Kató Béla szerint a nyugati társadalmak őshonos nemzeti kisebbségei az erdélyi magyarokétól eltérő helyzetben élnek. „Sokuk számára a gazdasági jólét kényelmességet hozott, hátrányaikat nem vagy csak alig érzik. Ilyen például a Belgiumban élő német kisebbség, ahol hivatalos nyelv a német is. Számukra nem létkérdés az, ami nekünk igen. A magyar embernek Romániában csak hátránya származott abból, hogy kisebbségben él. Az erdélyi magyar már eleve attól másodrangú állampolgárrá válik, ha szeretné megőrizni az identitását, az anyanyelvét, ezen szeretnénk változtatni” – tette hozzá Kató Béla.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés sikeréhez összesen egy millió aláírásra van szükség, amelyet 2018. április 3-ig kell összegyűjteniük a szervezőknek legalább hét uniós tagállamból. A Generális Konvent elnöksége kéri, hogy a kezdeményezés aláírásával segítsünk együtt az elszakított területeken élő magyarságon. A kezdeményezéshez papíralapon, illetve online is lehet csatlakozni a www.jogaink.hu oldalon keresztül.

Ösztöndíj és támogatás

 

A Kárpát-medencei református egyházak hivatalban lévő püspökeit és főgondnokait tömörítő testület berekfürdői megbeszélésén áttekintették – a Kőrösi Csoma Sándor Program részeként a napokban meghirdetett – egyházi ösztöndíjprogrammal kapcsolatos teendőket. A diaszpóra magyarságát segítő program március 12-ig várja lelkipásztorok, hitoktatók és teológushallgatók pályázatait.

 

A Magyar Református Egyház költségvetési kérdései között beszámoló hangzott el – egyebek mellett – a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap legutóbbi gyűjtéséről. A református iskolák diákjai csaknem 17 millió forint adományt gyűjtöttek össze; a pénzt főként határon túli református óvodák és iskolák indítására, fenntartására, valamint Bibliák ajándékozására fordítják.

 

Kocziszky György, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának korábbi dékánja egy társadalmi innovációs programról számolt be a tanácskozáson azzal összefüggésben, hogy a hátrányos helyzetű térségek állapotfelmérésébe és a fejlesztési programok kidolgozásába szeretnék bevonni az egyházakat is.

 

A Generális Konvent elnökségi ülésén megemlékeztek a testület közelmúltban elhunyt tagjáról, Tőkéczki László történészről, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnokáról.

Fekete Zsuzsa, Czanik András